Simor-meghallgatás a Költségvetési bizottság előtt

Simor-meghallgatás a Költségvetési bizottság előtt

Gazdaság - szerző: GR

A parlament költségvetési bizottsága hétfőn a kormánypárti képviselők támogató szavazataival olyan bizottsági határozatot fogadott el, amely szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szabálytalanságokat követett el a működése során.

A 18 igen és 4 nem szavazat mellett elfogadott határozat indoklása alapján az MNB megsértette a hitelintézeti törvény 49. szakaszának előírásait, amikor a 7 legnagyobb bank finanszírozási helyzetéről, nettó devizapozíciójáról naponta, ugyanezen bankok devizacsere-ügyleteiről hetente jelentett adatokat az IMF-nek.

Puskás Imre (Fidesz), a bizottság alelnöke az ülés után újságíróknak elmondta: a testület Domokos László számvevőszéki elnök, majd Simor András jegybankelnök meghallgatását követően, az Állami Számvevőszék jelentésére alapozva, továbbá a bizottsági meghallgatáson elhangzott kérdésekre adott válaszok alapján megállapította, hogy az MNB a működése során szabálytalanságokat követett el. Ezek a szabálytalanságok elsősorban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számára nyújtott adatszolgáltatás alkalmával történtek.

Elmondta: a jegybank elnöke nem vitatta azt, hogy az MNB úgy járt volna el jogszerűen, hogy az IMF számára nyújtott adatszolgáltatást megelőzően hozzájáruló nyilatkozatot kért volna  az érintett bankoktól, amelyekről fontos, az üzleti titok körébe tartozó adatokat szolgáltatott ki. Az eljárás el is indult, hogy a hozzájárulás megérkezzen az MNB-hez a bankoktól, azonban az MNB elnöke szerint eljárási hiba folytán a nyilatkozattervezetek nem jutottak el a pénzintézetekhez, így a hozzájáruló nyilatkozatok sem álltak az MNB rendelkezésére azt követően, hogy 2008 novemberében az adatszolgáltatások megindultak az IMF felé az MNB részéről. Az adatszolgáltatás egészen 2010. augusztus 23-ig történt – mondta a fideszes honatya az újságíróknak.

Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint az ÁSZ vizsgálata a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatban arra a megállapításra jutott, hogy az MNB korábbi működése két szempontból sem volt törvényes.

Az ÁSZ elnöke a költségvetési bizottságban elmondta: az MNB iratkezelési gyakorlata 2009-től 2012 decemberéig nem felelt meg  az iratkezelésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Egyúttal rámutatott: a nemzetközi szervezetektől a magyar állam által lehívott hitelekkel kapcsolatban a jegybank a hatáskörét túllépve, felhatalmazás nélkül, a hitelintézeti törvény előírásait megsértve, az üzleti titkok körébe tartozó adatokat szolgáltatott  a 7 legnagyobb kereskedelmi bankról a Nemzetközi Valutaalapnak.

Simor András a meghallgatáson azt mondta, hogy az MNB gazdálkodása szabályszerű, jól tervezett, gondos és az adófizetők érdekeit figyelembe véve takarékos. Az ÁSZ által a jegybank működéséről készült értékelés megállapításait visszautasítva kijelentette: a magyar bankrendszerről szóló adatok átadása a Nemzetközi Valutaalapnak jogszerű volt, és Magyarország, illetve minden magyar ember érdekében történt, hiszen az ország pénzügyi stabilitását szolgálta. Kijelentette: nem értenek egyet az ÁSZ azon megállapításával, hogy az MNB az IMF részére történő adatszolgáltatással túllépte volna hatáskörét, és megsértette volna a hitelintézeti törvényt.

Nyikos László (Jobbik) a bizottság elnöke, az ÁSZ egykori alelnöke a vitában hangoztatta: az ÁSZ részéről a “kompetencia túllépését” érzékelte. Véleménye szerint az ÁSZ részéről “hibakereső szemléletű” jelentést készítettek az MNB-ről. “Itt tetemre hívás zajlott” – mondta.

Ezzel szemben Babák Mihály és Font Sándor (Fidesz) az ÁSZ-jelentésre alapozva azzal érvelt, hogy a törvénysértések megtörténtek, emellett bírálták az MNB-elnök válaszainak a stílusát is.

A szocialista honatyák közül Szekeres Imre viszont olyan értelmű határozati javaslatot terjesztett a bizottság elé, amely szerint az MNB törvényesen járt el, és a javaslat elismeréssel szólt Simor András hatéves jegybanki tevékenységéről is. Ezt a javaslatot a bizottság elvetette.

Simor: az MNB gazdálkodása szabályszerű és takarékos

A Magyar Nemzeti Bank gazdálkodása szabályszerű, jól tervezett, gondos és az adófizetők érdekeit figyelembe véve takarékos – mondta Simor András, az MNB elnöke az Országgyűlés költségvetési bizottságának hétfői ülésén.

Simor András az Állami Számvevőszék által a jegybank működéséről készült értékelés megállapításait visszautasítva kijelentette: a magyar bankrendszerről szóló adatok átadása a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) jogszerű volt, és Magyarország, illetve minden magyar ember érdekében történt, hiszen az ország pénzügyi stabilitását szolgálta.

A jegybankelnök kijelentette: nem értenek egyet az ÁSZ azon megállapításával, hogy az MNB az IMF részére történő adatszolgáltatással túllépte volna hatáskörét, és megsértette volna a hitelintézeti törvényt.

Simor András szerint a jegybanknak ráadásul az IMF alapokmányának, illetve a megkötött hitelszerződés értelmében nem is lett volna jogi lehetősége arra, hogy ne adjon ki adatokat. Emlékeztetett: az IMF illetékese 2008 november 25-én juttatta el a jegybanknak írásban a listát, a további adatszolgáltatás alapját.

Leszögezte: sem magánszemélyek, sem vállalatok ügyleteit nem fedte fel a jegybank, csak bankokról adott információt, “mert az Magyarország érdekében állt”.

A jegybankelnök emlékeztetett: a 2008-as IMF-megállapodás keretében Magyarország 20 milliárd eurónyi forrást kapott a nemzetközi szervezettől, miközben spekulatív támadás volt Magyarország ellen, ráadásul folytak ki a források az országból. Hozzátette: akkor “kértünk és kaptunk” a bankoktól kötelezettségvállalást, hogy nem csökkentik magyarországi kitettségüket, és ezt kellett ellenőrizni.

Az IMF azért kérte az adatokat, hogy meggyőződjön, az a pénz, amelyet behozott az országba, “nem folyik ki a második oldalon”, és az IMF-fel együtt könnyebb volt betartatni ezt a kötelezettségvállalást – mondta.

Arra a felvetésre, hogy az MNB miért utólag, 2012 decemberében szerezte be a kereskedelmi bankok hozzájárulását az adatszolgáltatásra, a jegybankelnök elmondta: 2008-ban a belső szabályozás alapján egyértelmű volt, hogy ezt az adatot akkor lehet kiadni, ha ehhez a bankok hozzájárulnak, és ezt a kötelezettséget “észlelték a kollégák”, és a jogászok el is készítették a nyilatkozattervezetet.

Tájékoztatása szerint az utólagos belső ellenőrzés során megállapították, hogy a levél postázása elmaradt.  A felelős több éve nem dolgozik a jegybanknál – tette hozzá.

Az MNB elnöke hangsúlyozta: amikor a számvevőszék 2012-ben felhívta a jegybank figyelmét arra, hogy ezek a dokumentumok nem érkeztek be, kiküldték a leveleket a bankok vezetőinek, hogy visszamenőlegesen járuljanak hozzá, és ezt egy héten belül “meg is tették”. Anélkül küldték vissza, hogy bármilyen jogfenntartó nyilatkozatott csatoltak volna hozzá – mondta.

Simor András kérdésre válaszolva emlékeztetett: a nemzeti bank a 2008-as hitelszerződés keretében “egy fillért” sem adott bankoknak, így az OTP-nek, az FHB-nek, illetve az MFB-nek, hiszen azt a kormány tette. Szintén kérdésre válaszolva elmondta: a jegybank a hét legnagyobb magyarországi bankról adott át adatokat a valutaalapnak, így az OTP-ről, illetve hat külföldi tulajdonú bankról.

Simor András kérdésre válaszolva elmondta: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos forrásból nem értesült arról, hogy büntetőeljárás indult volna ellene, csak a sajtóból.

A jegybankelnök a jegybanki működésről szóló számvevőszéki jelentés megvitatására összehívott ülésen leszögezte: az MNB-vel szemben számos eljárás indult az elmúlt időszakban, de valamennyit bűncselekmény hiányában megszüntették.

A bizottság elutasította azt a képviselői javaslatot, amely lehetővé tette volna, hogy az ülésen részt vevő Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke kérdésekre, illetve a büntetőeljárás folytatásáról szóló kérdésre válaszoljon.

A számvevőszéki jelentésnek a jegybank nem hatékony gazdálkodását kifogásoló passzusaira reagálva Simor András emlékeztetett: a jegybank megtakarítási programjának 92 százalékát teljesítette, amelynek értelmében a jegybank működési költségei 2006 óta reálértéken 40 százakkal, 20 milliárd forinttal csökkentek.

Ezen kívül a bankjegy- és érmekibocsátás ráfordításai ugyanezen időszak alatt 50 százakkal, azaz 30 milliárd forinttal csökkentek. “Az 50 milliárd forintos megtakarítás példaszerű, különösen azt figyelembe véve, hogy a jegybank ezt saját indíttatásra hajtotta végre” – tette hozzá.

(forrás: MTI)