Szezonértékelő – hogyan tovább, Harkány?

Ugyan a fürdő még a hét végéig meghosszabbította a strandfürdő nyitva tartását, lassacskán elmondhatjuk, hogy véget ért Harkányban a főszezon. Elérkezett az ideje, hogy megpróbáljuk kiértékelni az eredményeket és ezzel párhuzamosan elkezdjük keresni, hogy hol és min kell és lehetne javítani annak érdekében, hogy változzon valami. 

 

A véleményeket és elképzeléseket talán két csoportra lehet osztani, ami gyakorlatilag attól függő, hogy honnan jön az információ. A cikkben próbáltam egy egzakt és objektív képet festeni, de óhatatlanul beleszövődtek azok a tapasztalatok, amivel természetesen lehet vitatkozni, viszont lássuk be korántsem egyszerű néhány alapvető tényt megvizsgálni úgy, hogy objektív statisztika  nem is áll rendelkezésre, amiből ilyen irányban táplálkozni lehetne.

 

Egy kis visszatekintés

 

Az idegenforgalom területén az 1980-as évektől – a kereskedelmi vendégforgalmat figyelemmel kísérve – betöltött szerepköréből folyamatosan veszít városunk. 1986-ban az összes regisztrált vendégéjszaka száma Baranya megyében 1.594.210, míg ebből csupán Harkányban 820.372 realizálódott (tehát, több, mint 50%).

 

Aztán 1997-ben Baranya megyében 629.457-re csökkent a turisták által eltöltött éjszakák száma, Harkányra vonatkoztatva ez a szám 213.578 (34%). Baranya megye vendégforgalma tehát 39%-ra, Harkányé pedig 26%-ra(!!) esett vissza mintegy 11 év alatt. A harkányi fürdő vélt vendégforgalma ezt jóval meghaladhatta, de pontos statisztika a fürdővendégek illetve belépők számáról a mai napig nem létezik.

 

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2011-es évben Harkány – mind a teljes vendégforgalmat, mind pedig a külföldi vendégforgalmat figyelembe véve – országos tekintetben egyaránt a 7. helyet foglalta el a vendégéjszakák száma alapján, viszont 2012-ben mindkét listán a 8. helyre csúszott vissza. A következő ábra a 2008-tól 2011-ig terjedő időszakban mutatja be a harkányi vendégéjszakák számának alakulását:

 

 

A fenti diagramból, melyet az egyik képviselő által is vezetett és az önkormányzat által finanszírozott TDM weboldalán is megtalálhatunk, pont az utóbbi pár év adatai hiányoznak. Továbbá azt sem lehet fellelni sehol, hogy a 2008 és 2011 közötti statisztikák számait milyen forrásból szerezte be a Központi Statisztikai Hivatal. Amennyiben az idegenforgalmi adóval számoltak, akkor valószínűsíthető, hogy az adatok nem kifejezetten objektívek.

 

Mik lehetnek az okok?

 

Az mindenképpen kimondható, hogy a  80-as évek magas forgalma az akkori geopolitikai helyzetre is visszavezethetőek, így elmondhatjuk, hogy olyan vendégszámokat elérni a mai helyzetben teljességgel lehetetlen.

 

Az akkori óriási mutatók leginkább a keleti tömb elszigeteltségére vezethetők vissza, hiszen akkor üdülni leginkább a szovjetunión belül lehetett, (akkoriban a strandfürdőnk is megfelelt a kor követelményeinek) és ahogy lazultak az utazási megkötések és fejlődött az utazási kultúra, úgy csökkent a Harkányba beutazók száma is, mely elkerülhetetlen tendencia volt. A sajnálatos tény viszont az, hogy ez a csökkenés azóta sem akar megállni vagy átfordulni növekedésbe.

 

Ugyan voltak hírek arra vonatkozóan az utóbbi években – kampánytéma is volt – hogy nőtt az idegenforgalmi adó bevétele a városnak, viszont ez inkább vezethető vissza az adózási fegyelem módosulására, mintsem a vendégszám javulására, de az ilyen bevételekről majd egy későbbi cikkben.

 

A német turisták eltűnése rohamos csökkenést jelentett melynek hatásait először a délszláv háború bevásárlóturizmusa kompenzálta időlegesen, majd a cseh vendégek tömeges megjelenése. Ez volt a múlt és csak reménykedhetünk valamiféle fényesebb jövőben?

 

A jelen

 

A 2010-es évben leváltódott a Bédy-éra, cserélődtek emberek itt-ott, majd állítólagos befektetői szándékkal bírók jöttek-mentek, majd feloszlatás, időközi választás, új emberek új posztokon – régi vezető a régi poszton, viszont egy valami csak nem akar változni: fogynak a turisták.

 

Mint az a táblázatból is látszik, az idei helyi adó bevételek is erősen csökkenő tendenciát mutatnak az előző évek során tapasztaltakhoz képest. Nem csak az idegenforgalmi adónál, hanem a többi adónemben is nagymértékű visszaesés mutatkozik. A 2011 és 2012-es különleges adat csak a szállodák haláltáncából és az azt megelőző évek felhalmozódott hátralékainak beszedéséből adódhat?

 

 

Jól végzett munkáért több fizetés jár

 

Mint ahogy az előző testületi ülés jegyzőkönyvében is olvasható, Vargáné Kovács Mária alpolgármester javaslatot tett dr. Imri Sándor polgármester illetményének emelésére. Elmondta, hogy az alakuló ülésen volt már róla szó. Akkor nem lett megszavazva a magasabb járandóság, de a második ülésen a maximálisan adható 30%-os költségtérítés viszont igen. Az alakuló ülésen ugyanis Kerécz Tamás felvetésére tételes költségelszámolásról döntött a testület, viszont a második ülésre változtak az álláspontok és el lett fogadva a maximális költségátalány mind a polgármesternek, mind az alpolgármester asszony tekintetében.

 

Vargáné felvetése szerint – melyet Hazenauer György és Hajdú Gábor képviselők is támogattak – a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló szeptemberi, jó eredményeit figyelembe véve indokolt a fizetésemelés.

 

Az erről szóló határozat a következő testületi ülésig biztosan várat magára.

 

Van aki másként gondolja az eredményeket?

 

Több helyi vállalkozót megkérdezve egy markáns vélemény kristályosodik ki: a 2013-as nyár sokkal nagyobb csökkenést hozott, mint az utóbbi években bármelyik. Jogosan tesszük fel a kérdést: miért?

 

Erre egyesek még mindig a „válság” szót harsogják, míg mások az európai pénzügyi helyzet romlásával, megint mások Magyarország helyzetével próbálják magyarázni a bizonyítványt.

 

Ugyanakkor az érthetetlen, hogy az idén is növekedéssel számoló többi magyarországi fürdő miképpen tud növekedést elérni? Náluk nem számított se a válság, se a többi kifogás?

 

A válasz talán egyszerű, talán nem. Ami többek szerint elhozhatná a hőn áhított Kánaánt, az az évek óta késő objektív strandfejlesztés, a tényleges és összehangolt marketing, egyeztetett érdekek, a tudatosan és jól felépített rendezvények, és sajnos sorolhatnám még hosszú sorokban, de talán kijelenthetjük, hogy a legfontosabb dologgal se foglalkoztunk eddig: nincs meghatározva a város célja, célközönsége és fejlesztési terve sem, akkor pedig miért várjuk a sült galambot?

 

Jövő és jövőkép

 

Anno az idei időközi választásokon szinte minden induló meghatározott egy jövőképet, amiben a többség egy pezsgő idegenforgalmat vázolt elő, viszont ahogy távolodunk a voksolás napjától, egyre inkább úgy érezhetjük, hogy a mézesmadzagot megint csak elhúzták egyesek az orrunk előtt.

 

Ismerjük az előzményeket és ismerjük az idei évet, viszont kiszámíthatatlan egy helyi turizmusból megélni próbáló embernek, hogy mit hoz a jövő, így évről-évre van, aki saját döntésből hagyja abba a vállalkozását, van akit a helyzete kényszerít rá, van aki máshol talál jobb vagy kiszámíthatóbb lehetőséget vagy állást. Ez az iparűzési adó augusztus 31-ig befolyt, arányosítható bevételén is látszik.  A stabilitás hiánya persze mindenfélére visszavezethető lenne, és csak találgatni lehet, hogy mi lett volna, ha minden másképp alakul a közeli vagy a távolabbi múltban.

 

Egy biztos pont tűnik bebetonozottnak a jövővel kapcsolatban – ha már betonüzemünk nem is lett – mégpedig, hogy 2014 vége nincs már messze, csupán egy újabb szezon…