A kórház számára nem lesz gyaloggalopp

Hegyi Ákos sajtótájékoztatón adott hírt az új kórházi szárnnyal kapcsolatos munkálatokról és előrehaladásról. A Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház pályázati referense a fenntartással kapcsolatos teendőikről is beszámolt, de a főigazgató is kifejtette: az eredeti célt nem lesz könnyű megvalósítani. Bemutatták a látványterveket is.

A pályázat, ami keretében most a szárny épül, sok pozitívumot hozott az elmúlt években is, hiszen a felújított recepciós tér és wellness medence mellett és a kórház környezete is szépült. Hegyi nem mulasztotta el többször is hangsúlyozni a kórház korábbi és jelenlegi vezetése kapcsán körvonalazódó, pályázat megvalósításában megmutatkozó különbségeket, így sokat hallani eredetinek nevezett terveket, elképzeléseket. Elmondta azt is, hogy amíg a korábbi beruházások nem forint alapú hitelből történtek és ezek nagy terhet rónak az intézményre, addig a most megvalósuló kiemelt projekt teljesen külső forrásból finanszírozott, igaz, nem tette hozzá, hogy azt is a korábbi kórházvezetés nyerte. Ennek számláját 46 százalékban az EU állja, maradékát pedig a magyar állam fizeti ki a GYEMSZI-n keresztül. Hegyi elmondta: a támogatási rendszernek köszönhetően a kórházat nem kell lélegeztetőgépre kapcsolni, és bár sok mindent előre meg kellett finanszíroznia, a meglévő keretéből és bevételeiből vállalni tudja ezt.

Nem csak a kórháznak fontos

Hegyi elmondta: az épület Harkányé is, így fontosnak tartják egyrészt, hogy olyan emberekkel töltsék meg, akik fizetőképesek a városban és növelik a helyi forgalmat, esetleg adófizetőként jelenlenek meg, másrészt fontos az épület környezetének rendbetétele.

Átrajzolták az eredeti terveket  

Az akadálymentesítés keretében a látásában és hallásában korlátozott betegek szempontját is figyelembe véve több dolgot újra kellett gondolni. A teraszok üvegburkolatának cseréje és néhány festés színe mellett a belső elrendezést is érintették módosítások, például orvosi rendelők kerültek áthelyezése, természetesen egyeztetve a hatóságokkal. Ezzel a módosítással kórház elérte, hogy három különböző osztály helyett egyetlen bőrgyógyászati osztályként üzemelhessen a szárny. Ennek engedélyeztetésével 38 helyett 16 olyan fővel kezdheti meg működését az új kórházi épületész, ami dr. Péter Iván kérdésünkre adott válasza szerint újonnan felvett munkaerőt jelent.

A rendelők áthelyezése mellett áttervezésre került az első emelet fogadó szintje is, mivel váróhelyiségeket kellett kialakítani. Módosítások szerint a vizesblokkokba a kórház többi kórtermétől eltérően zuhanyzó kabinok is kerültek. Optimalizálva lett a kádfürdők és kezelőhelyiségek tervezett használata is.

Az új szárny 90 fős éttermi része mellett egy 400 főt akár a’la carte módon is ellátni képes konyha vár engedélyeztetésre, melybe az új eszközök már le vannak szállítva. Tervben van, hogy a kórház személyzetének is itt történik majd az étkeztetése.

Előre nem látható akadályok késleltetik az átadást  

A munka nagyobbik része elkészült – mondta határidőre vonatkozó kérdésünkre Hegyi Ákos, majd hozzátette: vannak olyan külső szolgáltatóból eredő problémák, amik az építése beruházást csúsztatják. Ez nem a kórház hibája (szerk: a kivitelező a közműszolgáltató kivitelezőt jelölte meg). Emellett az építés kezdetén is találkoztak olyan problémával, aminek megoldása nem várt időbe került. Jelen pillanatban a projekt zárása 2014 március végére van beütemezve, de amíg az épületbe nincs bekötve gáz – ez várat magára – értelemszerűen nem kaphat használatbavételi engedélyt.

A megtérülés határa   

Dr. Péter Iván, a kórház főigazgatója elmondta: a projekt indikátorai szerint az intézmény azt vállalta, hogy évi 2000 pszoriázisos beteget fogad és 30.000 vendégéjszakát teljesít. Ezzel magasan túlszárnyalnák Hévíz négycsillagos hotelének 24.700 vendégéjszakás, ezzel 75 százalékos teljesítményét. Számításuk szerint a kórháznak ezt teljesítvén 90 százalékkal kellene mennie. Az igazgató elmondta: úgy számolják, a szárny 40 százalékos kihasználtsága a rentabilitás határa. Hegyi hozzátette: dacára az alkalmazott modern technológiáknak, az új épületrész éves üzemeltetése 150 millió forintba kerül.

A megtérülés érdekében a kórház vezetése úgy érzi, mindent megtesz: jártak Moszkvában, Kijevben, Norvégiában, Münchenben, tárgyaltak francia, orosz és belorusz befektetővel is. Hegyi elmondta: nem csak a kórháznak, a városnak, hanem az országnak is képesnek kell lennie lobbiznia azért, hogy Harkányba kerüljenek azok az orosz betegek, akiknek itt van a helyük, nem Hajdúszoboszlón, nem Egerben és nem máshol. Hévízről nem szeretnénk elhozni az orosz betegeket, ott jó helyük van, nem ők kellenek nekünk, egy más kategória kell számunkra – tette hozzá. A kórház marketingtevékenységre az elmúlt időszakban mintegy 30 millió forintot költött, melynek a megtérülési ideje mintegy 4-5 év lesz.

Szabadulnának a pszoriázistól, nyitottak a külföldi betegek felé  

Hegyi Ákos kérdésre reagálva a elmondta: a  pályázati megvalósítási tanulmány szerint elsősorban a belföldi, kizárólag fizetős pszoriázisos betegekre lett kitalálva az épület, ami 18.300 forintos napi díjjal számol, 14 napos turnusokban. Kihasználtságot tekintve ez egyidőben 60 magyar és 20 – valamivel magasabb napi díjjal tervezett – hasonló külföldi beteget jelentene. Kijelentette: azt mondjuk, ez nem megvalósítható. Hála istennek, a pályázati indikátorokat úgy sikerült módosítani, hogy nincs benne az hogy belföldi vagy külföldi. Nagyon úgy néz ki, hogy a pszoriázistól nagyon nehezen tudunk megszabadulni, hiszen a projekt címe egy harkányi pszoriázis centrum valahol, de nem biztos, hogy az eredeti pályázatnak megfelelően csak pszoriázisos betegek és kísérőik jöhetnek hozzánk.  

A jelenlegi statisztikák szerint évente – és nem egyidőben – egy-kéthetes telítettséget jelentő 5-6 magyar és körülbelül 30-40 külföldi alkotja ezt a vendégkört, így valóban látszik: más betegségben szenvedőket is fel kell sorakoztatni az új szárny igénybevételekor. Meg kell említeni, hogy a pályázat megengedi azt is, hogy a beteget hozzátartozója és kísérője is igénybe vegye az új szárnyat, mely rentabilitásától függetlenül az elmúlt évek legjelentősebb, üzemeltetési kötelezettséggel is bíró fejlesztése.

A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.