Alsó végtagi vénás elváltozások és kezelésük gyógytornász szemszögből

A vénák kóros elváltozásai szinte népbetegségnek számítanak. Világszerte jelentős népegészségügyi problémaként jelentkeznek az alsó végtagon kitüremkedő, gyakran begyulladó, fájdalmas visszerek, amelyek sok ember életét keserítik meg.

 

Középkorú nők nap mint nap szembesülnek a problémával; nem vehetek fel szoknyát, hisz hogy néz ki a lábam? – hangzik el a kérdés kicsit eltúlozva bár, de a probléma nagyságát, azt hiszem jól szemléltetve. Kétségtelenül, a nemek megoszlását figyelembe véve a nőknél gyakrabban tapasztalhatóak a vénás elváltozások tünetei. Magyarázható ez a kisebb tömegű izomzattal, hormonális zavarokkal, terhességgel, de a férfiak sem kivételek alóla. Náluk is igen nagy számban jelentkeznek vénás érrendszeri rendellenességek.

 

Magyarországon a felnőtt lakosság kb. 30%- a visszérbeteg. A kialakulás rizikótényezőinél talán legnagyobb szerepet a foglalkozásnak, ezen belül a monoton ülő vagy álló munkának tulajdonítanak. A túlsúlyt, a terhességet és az életkor előrehaladtát is ide sorolhatjuk, de ezek inkább másodlagosan, a fő okot erősítve játszanak szerepet a betegség megjelenésében.

 

Nézzük kicsit részletesebben az előbb említett fő tényezőt: Az egyenes testtartás miatt megváltozott vérkeringési viszonyok következtében az állófoglalkozásnak igen nagy szerepet tulajdonítanak a visszeresség kialakulásában. Gondoljuk csak végig, hosszas állás esetén a gravitáció húzóhatása jelentősen növeli az erekben a vénás nyomást, aminek következtében az erek fala folyamatosan veszít rugalmasságából és elkezd kitágulni. A tágulás miatt az erekben lévő billentyűk nem képesek normális funkciójukat betölteni és egy irányba áramoltatni a vért, ami ebből kifolyólag pangásnak indul és kialakul a visszeresség. A leginkább veszélyeztetett csoportba sorolhatók pl. a vendéglátásban dolgozók, fodrászok, pedagógusok és még a sebészek is.

 

Gyakran látunk visszereket, pókhálóereket sokat ülő- irodai munkásoknál, szalag mellett dolgozóknál vagy sofőröknél -, akiknek vénás keringését a végtag izommunkája alig támogatja és a vénás vér elfolyását a térd és a lágyék ülés miatti hajlított helyzete, megtörése nehezíti.

 

Érdekességképp még a terhességet említeném meg. Sokan ugyanis azt gondolják, hogy csak a baba növekedésével együtt járó súlytöbblet okozza a vénák kitüremkedését az alsó végtagokon. Egy tanulmány viszont kimutatta, hogy az ilykor kialakuló tágulatok kezdetleges oka a megváltozott hormonhatásokra vezethető vissza, mivel a visszeresség már az első trimeszterben, a terhesség kezdeti szakaszán kimutatható, mikor a magzat súlya még nem igen lehet befolyásoló. Tehát nem csupán a magzat medencevénákra kifejtett nyomása, hanem ezt megelőzően, a megnövekedett progeszteronszint (értágító hatás) is alapja lehet a visszerességnek.

 

Ahhoz, hogy megértsük a vénák működését, illetve kezelésük miértjeit, szükségünk lesz némi anatómiai háttérre.

 

Anatómia; Az érrendszer funkciója: Az oxigéndús vér szállítása a sejtekhez és a vénás vér visszajuttatása a szívhez. Az erek felépítésüket tekintve öt nagy területre oszthatók:

 

– artériák,

– arteriolák,

– kapillárisok,

– vénák,

– nyirokerek.

 

Az artériák szállítják a sejtműködéshez szükséges oxigén- és tápanyagdús vért a tüdőből a szívig, majd a szívtől sejtekig. Itt felhasználásra kerül, majd az ennek során keletkezett salakanyagokat ill. széndioxidot a vénák szállítják el a sejtektől a szívig, illetve a szívtől ismét a tüdőig, ahol megtörténik a gázcsere. A vénáknál két nagy csoportot különíthetünk el egymástól: a felületes és mélyvénákat. Jelen esetben a cikk tárgyát a felületes vénák tágulatai képzik, így a mélyvénák eltéréseiről most nem szólnék.

 

Visszértágulatok/várixok a vénabillentyűk elégtelen működéséből vagy a vénafal gyengeségéből kialakuló áramlási rendellenességek eredményeként jönnek létre.

 

Billentyűk: Legfontosabb tulajdonságuk és feladatuk, hogy egy irányba tereljék a vért, megakadályozva annak visszafolyását. Passzívan működnek, ami annyit jelent, hogy a nyomáskülönbség, illetve az alsó végtagok izomzatának összehúzódása befolyásolja kinyílásukat és záródásukat. Izomösszehúzódáskor a vér kipréselődik az izomzatban lévő vénákból, elernyedéskor pedig a vér a gyűjtőerekből visszafolyna az izomvénákba, azonban fiziológiásan a billentyűk ezt megakadályozzák. Szemléltetésként képzeljünk el két zsebet egymás mellett szélüket egy csőhöz rögzítve. Ha a zsebek zárt vége felől vizet öntünk a csőbe, a zsebek a cső falához lapulva szabad utat engednek az áramlatnak, ha viszont a zsebek szája felől engedjük a vizet, a zsebek megtelnek, és nem engedik továbbfolyni a vizet.

 

A billentyűk két, talán leggyakoribb rendellenessége:

 

– záródási elégtelenség (insuffitientia)

– szűkület (stenosis)

 

Stenosis esetében a szűkület mögötti területen az áramlás lassul, a nyomás fokozódik, a szűkület helyén pedig az áramlás turbulenssé (örvénylővé) változik. Insuffitientiánál a billentyűk záródási elégtelensége miatt retrográd/visszairányú áramlás indul meg, ami vénafal gyengeséggel párosulva jó esélyt kínál a visszérbetegség kialakulásának.

 

Tünetek: A visszeresség kezdeti stádiumában még szinte semmilyen komoly panasz nem jelentkezik, a betegek – legtöbbször a nők – is csak esztétikai okokból keresik fel orvosukat. A későbbiek folyamán, amikor a vénás tágulatok nagyobbodnak, a pangó vér mennyiségének növekedése és a fokozott hidrosztatikai nyomás következtében a panaszok is súlyosbodnak. A beteg nehéznek, melegnek érzi a lábát, esténként sokszor arra ébred, hogy „húzza a görcs a lábát” esetleg viszketés jelentkezhet, de a szubjektív tünetekhez sorolhatjuk még a feszülésérzést, fáradékonyságot, melegségérzést, állandó tompa fájdalmat. Látható jelek között a vénatágulatok, bőrelváltozások; elszíneződés, ekcéma és ödéma tapasztalható, ami már nyomós indokot jelent a beteg szempontjából is az orvos felkeresésére.

 

Diagnosztika: A visszeres betegeket, háziorvosuk legtöbb esetben érsebészhez irányítja, aki ultrahangos vizsgálat segítségével illetve különböző speciális tesztekkel ténylegesíti a diagnózist és eldönti, milyen típusú kezelésre lesz szüksége a betegnek.

 

Kezelés: Mint minden betegségnél, az érbetegségeknél is elmondható, hogy a legmegfelelőbb terápia a megelőzés. A rendszeres mozgást (séta, kerékpározás, úszás) első helyen emelném ki, hiszen jótékonyan befolyásolja az egész test keringését az izompumpa működés által.

 

A mindennapi életvitelben a megelőzést szolgáló tanácsok között szerepelnek az alábbiak:

– tartós állás, ülés kerülése,

– szűk, keringést akadályozó ruházat kerülése,

– túlsúly kiküszöbölése,

– túl hideg vagy túl meleg lábfürdő kerülése,

– rendszeresen végzett lábtorna,

– a láb váltófürdője,

– dohányzás és mozgásszegény életmód kerülése.

 

Ha már kialakult visszérbetegséggel állunk szemben, annak kezelési módját a betegség súlyossága határozza meg. Ennek alapján gyógytornát, gyógyszeres kezelést, kompressziós kezelést, sclerotherápiát, illetve operációt alkalmazhatnak.

 

Talán kevesen gondolnák, hogy a gyógytorna igen kedvező hatással bír a visszérbetegek panaszaira. Keringésjavító hatását az izmok megfelelő irányban és módon történő kontrakciójával éri el. Az egyes gyakorlatok által összehúzódnak majd elernyednek az izmok, ami elősegíti a vénákban a megfelelő véráramlást, a közbeiktatott légzőgyakorlatok pedig több oxigénhez juttatják a szöveteket. Az ízületeket átmozgatva frissebbnek, üdébbnek érezhetjük magunkat a torna után!

 

A következőkben néhány vénás tornagyakorlattal szeretnék segítséget nyújtani a visszérbetegség tüneteinek enyhítésében. A gyakorlatokat hanyattfekvő helyzetben kezdjük, lehetőleg szőnyegen.

 

1. Helyezkedjünk el nyújtott lábakkal, majd vegyünk jó mély levegőt két karunkkal a fejünk mellé nyújtózva. 5x

2. Toljuk bele a derekunkat a szőnyegbe, húzzuk be a hasunkat, köldököt húzzuk felfelé, de ne tartsuk bent a levegőt. 10x

3. Szorítsuk össze a farizmokat erősen, majd lazítsuk el. 10x

4. Szorítsuk meg a combizmokat, a térdhajlatot beletolva ezzel a szőnyegbe, majd lazítsuk el kb. 10x

5. Szorítsuk egymásnak a combjainkat, majd lazítsuk el. 10x

6. Feszítsük le a lábfejeket, tartsuk meg egy kicsit, majd lazítsuk el kb. 10x

7. Karmoljuk be a lábujjakat, majd lazítsuk el kb. 10x

8. Forgassuk bokából egymásféle mindkét talpat, majd forgassuk kifelé kb. 5-5x

9. Körözzünk a bokából jólesően mindkét irányba kb. 10x

10. Húzzuk váltva talpra a lábainkat, majd nyújtsuk vissza kb. 10-10x

11. Vegyünk jó mély levegőt, nyújtózzunk karjainkkal ismét fel, majd engedjük vissza törzs mellé. 5x

12. Most talpon maradnak a lábak és innen nyújtsuk fel egyik térdünket a plafon felé, integessünk lábfejünkkel 5ször, majd tegyük vissza talpra és váltsunk. 10-10x

13. Maradjon az egyik láb nyújtva a talajon és végig pumpálva a lábujjakkal emeljük fel magasra, majd vissza a talajra. 10-10x

14. Maradjon az egyik láb nyújtva a talajon, másik talpon. A nyújtott lábat terpeszbe kiemeljük pici köröket rajzolva a lábfejjel majd vissza középre. 5-5x

15. Biciklizzünk az egyik lábbal előrefelé 15x majd hátrafelé is, míg a másik lábunk talpon marad, majd csere.

16. Húzzuk hashoz mindkét lábat, fújjuk ki a levegőt, majd tegyük talpra a talajra, vegyünk mély levegőt emeljük a karokat magasra. 5x

17. Tartsuk hasnál mindkét lábat, majd döntsük el lábainkat jobbra, hozzuk vissza középre és balra is. 10x

18. Talpra tett lábakkal emeljük meg a medencénket a szőnyegről. 10x

19. Nyújtsuk ki mindkét lábat, nyújtsuk fel karjainkat a fejünk mellé, vegyünk jó mély levegőt, majd a karok leengedésével fújjuk ki. 5x

20. Álljunk fel, magas térdemeléssel járjunk helyben, közben karokkal felfelé nyújtózva vegyünk ismét mély levegőt, leengedve a karokat, fújjuk ki. 5x

 

A gyakorlatokat, ha van rá lehetőség minden nap végezzük el pl. reggel felkelés előtt az ágyban vagy este fürdést megelőzően. A fürdést a lábak hideg-meleg vizes váltófürdőjével fejezzük be, és mindenképp a hidegvíz érje utoljára a végtagot az érösszehúzó hatás végett.

 

Ha foglalkozásunk tartós ülő vagy álló munkával jár, akkor sem lehetetlen a lábak átmozgatása a jobb keringés eléréséért. A fent említett gyakorlatok jó részét íróasztal előtt ülve is el lehet végezni, bár nem olyan mértékben, mint fekve, mégis javítja a keringést, csökkenti a feszülésérzetet. Állva próbáljuk a lábujjak illetve a boka gyakorlatait kivitelezni, leguggolni, sétálni kicsit.

 

További tanácsként a már ismert visszeres betegeknek érdemes néhány kérdésre nagyobb hangsúlyt helyezni, melyekkel a végtag terhelését csökkenthetik;

 

– Ne cipekedjenek és kevesebbet álljanak egy helyben

– A lábakat kevésbé terhelő foglalkozást válasszanak

– Célszerű fekvés vagy ülés közben a lábakat kissé felpolcolni

– Sétáljunk sokat lehetőleg kompressziós harisnyában

– Helyesebb a terheletlen végtagot pl. fekvő helyzetben tornáztatni.

– Sportok közül a hideg vízben való úszás vagy torna javasolt, hiszen a víz, mint közeg egyrészt tehermentesített helyzetet képez, másrészt külső nyomást gyakorol a végtagra, ami a vénákat összenyomja, kiüríti. A hideg hőmérséklet összehúzza a vénafal simaizmait.

– Kerülni kell mindent, ami meleg pl. szauna, meleg termálfürdő, iszappakolás, ilyenkor ugyanis a véna elernyed, kitágul. A tágult véna billentyűfunkciója is romlik és a vénafal túltágul, túlfeszül, ami átmeneti fáradtság érzést, duzzanatot, okozhat, és adott esetben tovább rontja az eleve károsodott vénák teljesítőképességét.

 

Kompressziós kezelés: hétköznapi nyelven a fáslizást illetve a kompressziós harisnya használatát jelenti. Minden visszérbeteg számára javasolt. Ha kezdeti tüneteink vannak,de foglalkozásunk nem engedi a tornát illetve progresszió várható a betegség kapcsán, reggel fáslizzuk be a lábainkat az ujjtövektől legalább térdhajlatig. A fáslizás erőssége az ujjtövektől a térdhajlatig csökkentjen, tehát alul legyen szorosabb, felfelé haladva csökkenő nyomást gyakoroljon. A sarkat se hagyjuk ki a fáslizásból! Ha kezelőorvosunk harisnyát ír elő, bátran használjuk. Sajnos a nyári melegben még nagyobb szükség van rá, mint télen, hisz a meleg értágító hatása nem kedvez az ereknek.

 

Gyógyszeres kezelési lehetőségek: A vénás betegségek kezelésében a gyógyszeres kezelésnek egyre nagyobb szerepet tulajdonítanak mind a megelőzés, mind pedig a kezelés terén. A jelenleg kapható gyógyszerek legtöbbje növényi vagy más természetes alapanyagból készül. Elsődleges hatásuk a vénás fájdalom, illetve a krónikus vénás elégtelenségből adódó ödéma kezelésére irányul. Kedvező élettani hatásuk pl. gyulladáscsökkentés, antioxidáns, erek áteresztőképességét fokozó hatás. Megfelelő mennyiségben és megfelelő indikációval alkalmazva kedvezően befolyásolják a vénás elégtelenségből adódó fájdalmat is.

 

Több típusuk közül talán a Venoruton a legismertebb. Ritka a mellékhatása, terhesség alatt is szedhető, az első trimeszter után. A kenőcsök közül is a Venorutont említhetjük első helyen. A Venoruton krém a hajszálerek területén hat, mérsékli a víz és egyéb anyagok átáramlását az érfalon keresztül. Az alsó végtag vénás megbetegedése következtében a hajszálerek fokozott áteresztő képessége a bokák megduzzadását idézi elő. A Venoruton hatására csökken a duzzanat és enyhülnek az ezzel járó általános tünetek, így a lábban érzett fájdalom, fáradtság, merevség és görcsök. Szintén széles körben elterjedt a Lioton gél alkalmazása. A felszíni vénák megbetegedésének kezelésére, így visszérbetegség illetve szövődményei, lábszárfekély esetén is alkalmazható, heparin tartalmú készítmény.

 

Sclerotherápia: A scleroterápia elsősorban a varicositas kezdődő, illetve enyhébb formáinak kezelésére alkalmas. A kezelést minél korábban célszerű elvégezni, a később kialakuló szövődmények (fájdalom, vénagyulladás, bőrelváltozások, lábszárfekélyek) megelőzése céljából. Alapelve, hogy gyógyszert juttatnak a vénákba, amely annak belső részét károsítja. A tágult visszeret először egy kis, tűvel megszúrják, majd a lábat magasra emelik, a vénát ezzel kiürítik, lehetőséget adva a sclerotizáló anyagnak, hogy kifejthesse hatását. Végül a sclerotizáló anyagot a tűn keresztül a vénába fecskendezik. A beadott kémiai anyag az érben kis gyulladást okoz, ami a véna falait egymáshoz tapasztja. Ezek után a lábra szoros kötést (kompressziós kötés) vagy harisnyát helyeznek fel, amely a vénafalakat a gyógyulásig összetapasztva tartja.

 

Kisebb erek elzárásakor az orvos fekvő helyzetben végzi a betegen a kezelést és nem alkalmaz kompressziós kötést. A kezelést addig kell ismételni, amíg minden kitágult visszeret el nem zárnak.

 

Operatív beavatkozás: több típusuk ismert, kezelőorvos dönti el a betegség súlyosságától függően, hogy melyiket alkalmazza.

 

Mint azt a cikk bevezetőjében említettem a visszeresség népbetegségnek számít. Ennek ellenére sok ember nem figyel oda rá kellő mértékben. Ha elhanyagoljuk a lábainkat a betegség súlyosbodhat; az állandósult vénatágulat miatt a vér pang az erekben melynek következtében krónikus elégtelenség, trombózis végül pedig embolizáció jöhet létre. A felületes vénákban pangó vér útja a mélyvénákban is károsodást okoz, ami alapja lehet a lábszárfekély kialakulásának.

 

Érdemes tehát már a kezdeti vénatágulatokra, pókhálóerekre felfigyelni és lehetőség szerint életmódváltással, tornával illetve a fenti tanácsok betartásával tenni a progresszió ellen!

 

Készült a Siklósi Kórház Nonprofit Kft. által

a TÁMOP -6.1.2. -11/3-2012-0052

Tenkes Egészségkert projekt keretében