Rejtélyes mérnök

A legjobbnak járó elismerést vehette át Albrecht Ferenc vasárnap Budapesten a magyar keresztrejtvény fejtők napja alkalmából rendezett díjátadóval egybekötött versenyen. 

 

 

A keresztrejtvény fejtők az országos pontversenyben kezdő, haladó, mesterjelölt és mester kategóriában mérettetik meg magukat. Ahhoz, hogy valaki egy magasabb osztályba jusson, kategóriájában dobogós helyezést kell elérnie, amit az év közben lebonyolított legeredményesebb nyolc versenyének pontjából számolnak. Mint minden évben, a február 3-i magyar rejtvényfejtők napja alkalmából tartják azt az egyedi versenyt, ahol a különböző kategóriák győzteseit hirdetik ki.

 

Az idei rendezvényre vasárnap került sor a budapesti Hotel Hungaria City Centerben, ahol az összesített eredmények alapján a 2017-ben kezdők sorából Albrecht Ferenc vehette át az első helyezettnek való elismerést. A harkányi önkormányzat műszaki osztályának vezetőjét ez apropóból kérdeztük.

 

Már régebben szorosra fűzted kapcsolatod a fejtörőkkel.

 

Harmadikos koromban kezdtem rejtvényt fejteni, amikor az uzsonnára kapott pénzből először vettem meg a Fülest. A rejtvények szeretete papámtól származik, nyaranta nála voltam, mindig ámulattal néztem, ahogy fejti őket. Amikor főiskolás lettem, egy híres keresztrejtvény-készítő, a pécsi Drelicska Attila volt az, aki elvitt a Pécsi Vasutas Keresztrejtvény Fejtő Klubba. Velük kezdtem versenyezni a kilencvenes évek végén és ekkor fogtam keresztrejtvény készítésbe is. Nagyjából két-három évig országos lapok számára csináltam rejtvényeket többek között azzal a szakmában nagyon híres szintén pécsi Tiszai Lászlóval, aki gyakorlatilag életre keltette a magyarországi rejtvényfejtő verseny mozgalmát.

 

Ezután egy majd’ húsz éves szünet következett, készítéssel egyáltalán nem, rejtvényfejtéssel is csak keveset foglalkoztam. Nemrég vettem fel újra a ceruzát, és kezdtem elölről versenyezni a kezdők osztályában. Sok egyéb mellett három első helyezésem született, a pontversenyben pedig én jöttem ki elsőnek. Egy fejtőt két dolog azonosít, a neve és a lakhelye. Budapesten sokkal inkább örültem annak, hogy kimondták: Harkány, mint hogy kimondták a nevemet.

 

Hogy néz ki egy verseny?

 

Mindenki leül, egyszerre bontjuk ki a borítékot és kezdünk el fejteni. Arra nincs idő, hogy kimenj a mosdóba és elszívj egy cigit, mert akkor máris vesztettél. Amellett, hogy az idő dönt, nem az a lényeg, hogy a fősort megtaláld, hanem a hibák száma is fontos. Kimondható, hogy csak teljesen kitöltött, hibátlan munkával lehet nyerni. Volt verseny, hogy 15 perc alatt végeztem a két rejtvénnyel – egy nagy méretű skandináv és egy hagyományos -, de volt, ahol fél órát is dolgoztam velük. Meg kell jegyezni, hogy volt, hogy csak három másodperccel nyertem. Mestereknél van, hogy másfél-két órát is ülnek rajta.

 

A különböző kategóriákban egyre nehezebb rejtvényeket kell fejteni. A kezdőknél hagyományos, skandináv, és esetleg szerkessze újra rejtvények fordultak elő, a haladó kategóriában – ahova beléptem – jönnek azok, amiket igazán szeretek, az olasz módra és azok típusai. Ez nem más, mint amikor egy teljesen üres mezőbe kell beírni a megadott meghatározás megfejtését, ahol nincs megadva a hossza, csak az iránya de a helye nem, és van egy kacskaringós vonal, mely szintén a mezőben kap helyet, de neked kell kitalálnod, hogy hol.

 

Amellett, hogy óriási lexikális tudás kell, gyakorlatilag fejben kell összerakni a rejtvényt. Lehet egy versenyre készülni? Egyáltalán változik a rejtvények világa?

 

Nem, csak mentálisan és fizikailag lehet készülni. Arra a negyed órára vagy húsz percre ott kell lenni agyilag, nem lehet elkalandozni. Ez olyan, mint a síverseny, sokszor másodperceken múlik.

 

Nagyjából száz évre tehető, hogy egyáltalán megjelent a rejtvényfejtés. Az angolok is magukénak tudják, de valójában Amerikában vett lendületet, és a New York Word egyik 1913-as számának mellékleteként jelent meg először. Az első magyar rejtvény a Ma Este című lapban 1925. január 22-én jött ki a nyomdából Kristóf Károly tolla nyomán, amit ma az internetről is le lehet tölteni.

 

Ezek hagyományos rejtvények voltak, amikor az ábra mellett külön vannak a meghatározások. Mára ehhez képest több tucat fajta rejtvény létezik a hagyományostól a különböző japán logikai rejtvényekig, például a sudokuig.

 

Annyit tudsz gyakorolni, hogy hosszú évekig fejtesz. Ha valami többször előfordul, az rutinná válik és rutinból írod be, például egy ázsiai tó, egy író vagy egy betegség neve. Pont ezért a rejtvénykészítők arra törekednek, hogy újdonságokat dobjanak be. Ez lehet akár egy közéleti aktuális dolog is, amit valaki vagy tud, vagy nem.

 

Jellemzően kik versenyeznek?

 

Meglepő módon az idősebbek valamint megjelennek a nagyon fiatalok is. Volt alkalom – Békéscsabán – ahol általános iskolások is versenyeztek velünk együtt. De nagyon sok az idős, nyugdíjas, ők rendkívül gyorsak és borzasztó nagy tudásúak. Dr. Harsányi Ernő épp az időskori aktivitásról írt tanulmányában mutatott rá, hogy a rendszeres rejtvényfejtés, az elme megmozgatása egyebek mellett megelőzheti az időskori demenciát, azaz a szellemi leépülést.

 

Érdekesség, hogy a sudoku világbajnokságon előkelő helyen végzett magyar versenyző egy fiatal hölgy. A versenyekről, az éves táblázatról egyébként a rejtvenyfejtes.hu oldalon lehet tájékozódni, de személyesen is szívesen segítek bárkinek.

 

Szó volt korábban egy törekvésről, miszerint Harkányban is rendeznek versenyt. Ez hogy áll?

 

Épp a mai napon került szóbeli pecsét a megállapodásra. Szüreti Fesztivál utáni hétvégén, 2018 szeptember 8-9. között lesz Harkányban országos rejtvényfejtő verseny a művelődési házban. Nyolcadikán egyéni, kilencedikén csapat. Ez rendes pontszerző verseny lesz, de bárki bejöhet akkor is, ha nem ROE (Rejtvényfejtők Országos Egyesülete – a szerk.) tag. Egyéniben legalább száz, csapatban 30-40 résztvevőre számíthatunk, úgyhogy versenyzők készüljetek, hegyezzétek a cerkátokat!