Kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja

A kommunizmus nem csak a múlt, „mindaddig újra és újra szembe kell néznünk vele, amíg a köztünk élő kommunisták ezt nem teszik meg, és nem ismerik el saját felelősségüket abban, hogy tönkretették az országot” – közölte a Fidesz-frakció a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján.

(fotó: MTI / Beliczay László)

Azt írták, hogy a kommunisták és volt szövetségeseik közül a legveszélyesebbek azok a képmutatók, akik „ma naponta sunyi módon fogalmaznak meg kiáltványt a demokráciáért és köztársaságért”.

A korábbi baloldali kormányok képmutatása és tehetetlensége után a Fidesz folytatja a múlttal való szembenézést, a kommunizmus bűneinek tudatosítását és az áldozatok kárpótlását – hangsúlyozták. Kitértek arra is, hogy 50 százalékkal megemelték a kommunizmus áldozatainak juttatását, és folyik az egykori kommunista vezetők nyugdíjának felülvizsgálata is, így megszűnhetnek az önkényuralom kiépítésében és fenntartásában legaktívabban közreműködők igazságtalan előjogai.

Nem időszerű az önkényuralmi jelképek tiltásának feloldása

(fotó: MTI / Kovács Tamás)

A miniszterelnök szerint amíg egy olyan ember is él Magyarországon, akit a diktatúra jelképét viselők hurcoltak el vagy kínoztak meg, addig az ilyen jelképek tiltásának feloldása nem időszerű, és szemben áll mindazzal, amit az alaptörvény emberi méltóságként határoz meg.

Orbán Viktor ezt hétfőn, a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján mondta a rákoskeresztúri új köztemetőben, ahol felavatták a nemzeti emlékhelyet jelölő emlékoszlopot.

A kormányfő beszédében hangsúlyozta azt is: egy olyan országot kell építeni, ahol senkit sem lehet hátrányosan megkülönböztetni neme, származása, vallása, politikai nézete, nemzeti vagy nyelvi hovatartozása miatt.

A kommunizmus a demokratikus politikai rendszer megsemmisítése érdekében semmitől sem riadt vissza

A kommunizmus a demokratikus politikai rendszer megsemmisítése érdekében semmitől sem riadt vissza – emelte ki Bagdy Gábor, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke a kisebbik kormánypárt hétfői budapesti megemlékezésén.

A főpolgármester-helyettes rámutatott: a totális kommunista diktatúra az osztálynélküli társadalom eszméjének megvalósítására hivatkozva milliókat áldozott fel.

A folyamatos fosztogatások, a csalások, a korrupció, a közös vagyon eltékozlása, a besúgórendszerbe való kényszerítés, az attól való mindennapos félelem, az apácák és a papok meggyalázása, a vallásos emberek üldözése, az internálások eltörölhetetlenül beivódtak az emberek lelkébe, és sokakat megtörtek egy életre – fejtette ki a kereszténydemokrata politikus.

(fotó: MTI / Soós Lajos)

Kitért arra is, hogy a kommunizmus idején meghurcolt Kovács Bélának, a Kisgazdapárt főtitkárának letartóztatása szimbolikus jelentőségű volt, és egyet jelentett a demokrácia reményeinek széthullásával.

Szalma Botond, a KDNP fővárosi választmányának elnöke kiemelte: nagyon fontos feladat, hogy elmondják a fiataloknak, a szocializmus és a kommunizmus nem egyenlő a Heineken sörön látható vörös csillaggal. Beszélt arról is, hogy mintegy 80-100 millióra teszik a kommunizmus és szocializmus áldozatainak számát világszerte, és ez számtalan egy életre meggyötört családot is jelent egyben.

Hozzátette: a mindennapi életet úgy mérgezték, mint egyesek a kutat, és ez „a mérgezés álliberális jelmezben tart ma is”. Szerinte kereszténydemokrataként legfontosabb feladatuk a megbocsátás, de ez egyben a legnehezebb is.

Azbej Tristan, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség alelnöke azt mondta: szinte minden, ami rossz és szegényes napjainkban, az a pártállami diktatúra évtizedeiben gyökerezik.

Kiemelte: az emléknap az ifjúság számára nem csupán egy történelmi időszakról szól, hanem a mindannyiunk életét érintő kommunista örökség elleni tiltakozás napja is. „Úgy a mi emléknapunk is, mint a hősöké, mártíroké és a meghurcolt időseké” – fogalmazott.

Jobbágyi Gábor egyetemi tanár, a KDNP család és életvédelmi munkabizottságának vezetője arról beszélt, hogy 1947-től a kommunista terror áldozatainak több százezer halottja volt Magyarországon, több százezer embert vetettek börtönbe, és ehhez jönnek még a kitelepítések, a recski munkatáborba zártak, a hortobágyi kényszermunkatáborok.

Becslések szerint minden harmadik magyar családot érintett a több mint ötvenéves terror közvetve vagy közvetlenül – mutatott rá.

Azt mondta, ő nem bocsát meg, és kitért arra is, hogy sokan a politikát vádolják, de valójában az igazságszolgáltatás elszabotálta az igazságtételt, és szabotálja napjainkban is. Megvannak azok a törvények 1990 elejétől, amelyek alapján a felelősségre vonást meg lehetne tenni, de gyakorlatilag nem történt semmi, egy-két embernek jelképes büntetést szabtak ki – állapította meg.

Azokra emlékezünk ma, akiknek az életét a 20. század totalitárius rendszerei vették el vagy tették tönkre.

„A kommunista diktatúrák idején elkövetett emberiesség elleni bűnök nem csupán a nemzeti, de az egyetemes történelemnek is soha el nem évülő, a legsötétebb pillanatai közé tartoznak” – írta Mesterházy Attila a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából megfogalmazott közleményében.

A Magyar Szocialista Párt elnök-frakcióvezetője  jelezte, azokra emlékezünk ma, akiknek az életét a 20. század totalitárius rendszerei vették el vagy tették tönkre. Nem csak az emberi tragédiák, de az általuk okozott szenvedés mértéke is felbecsülhetetlen – fogalmazott, megjegyezve, hogy az áldozatok között a rendszer ellenségei mellett annak híveit is megtalálni.

Mesterházy Attila szerint az utókor nemzedékének nem feladata az ítélkezés, felelőssége viszont egy olyan társadalom megteremtése, amely amellett, hogy képes szembe nézni a múlt legsötétebb pillanataival, képes megvédeni magát a demokratikus jogállam ellen intézett támadásokkal szemben. „Azoktól is, akik 23 évvel a békés átalakulás után immár nem meghúzni, hanem elmosni próbálják a demokrácia és diktatúra közötti határt” – írta.

Az ellenzéki pártvezető hozzátette, az emléknap alkalmas annak újragondolására is, milyen eszmék és célok vezettek a diktatúra lebontásához, amelyek ma is útmutatóul szolgálnak.

Az MSZP elítél minden olyan cselekedetet, amely nézetei miatt bünteti az embereket, és hiszi, hogy Európában többé nem létezhet olyan ideológia, amely bárkit üldözhet származása, vallása, vagy éppen világnézeti meggyőződése okán – olvasható Mesterházy Attila közleményében.

A diktatúrákkal szemben csak a kölcsönösen tisztelt demokrácia védhet meg

Bajnai Gordon szerint a kommunista diktatúra bűneire azért kell emlékezni most és a jövőben mindig, hogy jobban vigyázhassunk arra a demokratikus politikai kultúrára, amely egyedüliként képes megakadályozni a diktatúrák kialakulását, a történelem megismétlődését.

A Haza és Haladás Egyesület elnöke hétfői, a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján  közleményében azt hangsúlyozza: a diktatúrákkal szemben csak a kölcsönösen tisztelt demokrácia védhet meg.

Bajnai Gordon szerint ugyanakkor ma már látszik, nem volt elég a rendszerváltozás ahhoz, hogy megszabaduljunk a kommunista diktatúrától, ugyanis meg kell szabadulni azoktól a viselkedésmintáktól és gondolkodásmódtól is, amelyek a kommunista rendszer mindennapi hazugságait szülték.

A politikus közleményében a kommunista rezsim itt maradt darabjának nevezi az ügynökügyet, és jelzi: az Együtt 2014 olyan jogi szabályozást dolgozott ki és valósít majd meg 2014 után, amely a kommunista diktatúrának ezt az utolsó darabját is felszámolja.

 Mécsesgyújtással is emlékeztek

(fotó: MTI / Beliczay László)

Mécsesgyújtással emlékeznek a kommunista diktatúra áldozataira a nap folyamán a fővárosi Terror Háza Múzeumnál. Hétfő reggel Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter Horváth Jánossal, az Országgyűlés korelnökével helyezett el mécseseket a Hősök falánál.

A politikusokat Schmidt Mária, az intézmény főigazgatója fogadta a múzeum bejárata előtt, majd az épületbe mentek.

A megemlékezők este 6 óráig gyújthatnak mécseseket az Andrássy út 60. szám alatt található, egykor a kommunista erőszakszervezet, az Államvédelmi Hatóság székhelyéül szolgáló épület előtt, a Hősök Falánál.

Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita délelőtt fél 12-kor érkezett a múzeumhoz, gyertyát gyújtottak a Hősök Falánál, majd a múzeumban is látogatást tettek. Őket is Schmidt Mária fogadta az épület előtt.

(fotó: MTI / Illyés Tibor)

Reggel, még Navracsics Tibor megérkezése előtt megjelent az emlékezés helyszínén Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke is, aki a Rákosi-rendszer által meghurcolt hercegprímás, Mindszenty József emléktáblája alatt helyezett el mécsest.

Az Oktogontól a múzeumig vezető járda mentén végig mécsesek égnek. A délelőtt folyamán folyamatosan érkeztek emlékezők a múzeumhoz. Az emléknap alkalmából a Terror Háza Múzeum egész nap ingyenesen látogatható volt.

Az Országgyűlés 2000. júniusi döntése alapján tartják február 25-én a kommunizmus áldozatainak emléknapját. 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták a Szovjetunióba a Független Kisgazdapárt főtitkárát, Kovács Bélát. A kommunizmus áldozatairól először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban.

(forrás: MTI)