Mit kell tudni a „megfázás”-ról?
Tavasszal és ősszel, de nem ritkán még nyáron is, előfordul, hogy a „megfázás” tüneteivel fordulunk orvoshoz, de mit is jelent igazán ez a fogalom?
A hétköznapi életben leggyakrabban hőemelkedéssel, ritkábban lázzal jelentkező orrfolyás, orrdugulás, köhögés rekedtség, levertség alakulhat ki. Ilyenkor mondjuk azt, hogy „megfáztam”, „náthás lettem”, „influenzás lettem”, stb., bár az influenza tünetei és a betegség súlyossága eltér a közönséges meghűléstől. A közönséges meghűlésnek mondott tüneteket, panaszokat olyan vírusok okozzák, melyek az emberek között cseppfertőzéssel terjednek és az orrba, szájüregbe kerülve a nyálkahártyákon elszaporodnak, melynek eredményeként következnek be a nem súlyos, de kellemetlen tünetek.
Annak ellenére, hogy az orvostudomány minden területén jelentős előrehaladás mutatkozott az elmúlt évtizedekben, még a közönséges meghűlés vonatkozásában is, de igazán jelentős áttörést nem értünk el.
A megfázás alatt tehát az enyhe felső légúti tünetek kialakulását értjük, melyre jellemző az általában vizes orrfolyás, az orr nyálkahártyájának megvastagodása miatt kialakult légvételi nehézség, a tüsszögés, a torokkaparás és köhögés. Jóllehet a tünetek hasonlósága miatt azonos okokra gondolhatunk, a hasonló tünetek kialakulásáért számtalan vírus a felelős. A tünetek az esetek túlnyomó részében néhány nap alatt ugyan maguktól megszűnnek, de ritkán másodlagos bakteriális fertőzést követően, súlyosabb tünetek bontakozhatnak ki. A közönséges meghűlés jelentősége abban van, hogy általában tömegesen jelentkezik és ennek következtében jelentős számú munkanap, illetve iskolai nap eshet ki egy viszonylag rövid idő alatt.
Az USA-ban egy év alatt 25 millió ember fordul orvoshoz a megfázás miatt, és évente 20 millió munkanapi hiányzás, illetve 22 millió nap iskolai hiányzás következik be.
Az elmúlt évtizedekben folytatott intenzív kutatások eredményeként számtalan vírust fedeztek fel, melyek hasonló felső légúti tüneteket okozhatnak. A közönséges meghűlést okozó víruscsoportokon belül is számos variáció létezik, melyek nagyságrendje az egyes vírusok vonatkozásában akár több száz féle is lehet, így összességében a lehetséges kórokozók száma a sok ezret is elérheti. Ez a jelenség megmagyarázza, hogy mindeddig mért nem sikerült oltóanyagot kifejleszteni és miért van, hogy az ember évente akár többször is megkaphatja a betegséget.
A közönséges meghűlés megjelenése világszerte jól megfigyelhető szezonalítást mutat. A mérsékelt övi országokban az esetek halmozódása ősszel kezdődik, mely télen végig magas marad, és tavasszal csökken. A tünetek megjelenési gyakorisága fordítottan arányos az életkorral. A legfiatalabbak esetén évente 6-8, felnőtt korban 2-4 megfázásos epizóddal számolhatunk. Az első életévben a fiúk körében gyakoribb a tünetek kialakulása, de ez a különbség a későbbiekben eltűnik. Olyan asszonyok körében is kevesebb fertőzés fordul elő, akiknek munkahelyük van, és nem tartózkodnak otthon. Ennek magyarázata vélhetően az, hogy az otthontartózkodó asszonyok nagyobb arányban találkoznak fertőzött gyermekekkel. Gyermekek számára a gyermekintézményekben való tartózkodás fokozott veszélyt jelent, mely egyenes arányban van az egyes csoportok létszámával. Olyan gyermekekben, akik az iskolát megelőzően a gyermekintézményekben gyakran kaptak felső légúti infekciókat, az iskolás korban ilyen tünet együttes már ritkábban fordul elő.
A felső légúti vírusok átvitelére tulajdonképpen 3 fontosabb mechanizmuson keresztül történik:
1. Kéz-kontaktus, ha a megérintett másik felület (a beteg keze kézfogáskor) tartalmazta a kórokozó vírusokat, vagy bármilyen másik felület, mely a vírusokat tartalmazó váladékokkal került kapcsolatba.
2. Aerosol (fertőzött váladék, nyál cseppek), melyek egy tüsszentést követően szétterjesztik a vírus részecskéket egy adott légtérben.
3. Olyan átvitel, amikor a fertőzött ember direkt módon viszi át, viszonylag nagy cseppek formájában a kórokozókat (direkt ráköhögés, illetve rátüsszentés).
A fentiekből következik, hogy a megfelelő kézmosás, valamint a szájat és orrot elfedő maszk használata jelentősen csökkentheti a vírusok átvitelének gyakoriságát.
A klinikai tünetek a különböző vírusoknak megfelelő lappangási időt követően alakulnak ki. Általánosságban, a tünetek súlyossága a fertőzést követően 2-3 nap múlva a legerősebb. A közönséges meghűlés lefolyási ideje átlagosan 7-10 nap, de betegek bizonyos részében akár 3 hétig is eltarthat. Nem ritka, hogy a felső légúti vírusfertőzés kialakulását további, baktériumok által okozott felülfertőzés követi, melynek leggyakoribb jele, hogy az addig vizes orrváladék sűrű, tapadós, esetleg sárgás színű lesz. Gyermekekben gyakran középfülgyulladás alakulhat ki.
A közönséges meghűlést fontos elkülöníteni néhány más, hasonló tünetekkel járó légúti fertőzéstől. Ezek közül a legfontosabb az influenza, melynek ugyan számos hasonló tünete lehet, de jellemzője általában a magas láz és nem alakul ki vizes orrfolyás. Aki erősen náthás, folyik az orra, az biztosan nem influenzás.
Másik hasonló betegség a baktériumfertőzés következtében kialakult torok, illetve mandulagyulladás, mely gyermekek esetén un. „tüszős mandulagyulladás” formájában jelentkezhet. Ennek fontos jellemzője szintén a magas láz, az erős torokfájdalom és a nyakon gyakran megjelenő fájdalmas nyirokcsomók kialakulása.
Közönséges meghűlés esetén antibiotikum adása nem szükséges, mert az antibiotikumok nem hatnak a meghűlést okozó vírusokra. Influenza esetén sem kell antibiotikumokat adni, ezekre csak másodlagos bakteriális felülfertőződés esetén kell adni. A bakteriális eredetű torokfertőzés esetén viszont fontos az antibiotikumok adása.
A közönséges meghűlés esetén csak arra törekedhetünk, hogy a kellemetlen panaszokat enyhítsük, melyekre számos, a patikákban recept nélkül kapható gyógyszer áll rendelkezésre. Ezek csökkentik az orrdugulást, enyhítik a kellemetlen egyéb tüneteket (fejfájás, torokfájás, stb.). Fontos, hogy bőségesen fogyasszunk mindenféle vitaminokat és folyadékot, illetve a már korábban említett módon (kézmosás, szájkendő viselése) csökkentsük az esetleges további fertőzések kialakulását.
Készült a Siklósi Kórház Nonprofit Kft. által
a TÁMOP -6.1.2. -11/3-2012-0052
Tenkes Egészségkert projekt keretében
A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.
