Megújuló energia is szerepelaz elképzeléseik között

A fürdő részvényeladásával kapcsolatos lakossági fórumon azon túl, hogy dr. Imri Sándor, Harkány város polgármestere biztosította a megjelenteket a harkányi vizet és így a megélhetést is biztosító garanciák meglétéről, a befektető, György Zoltán is felvázolta terveit, elképzeléseit.

Azzal kezdem, hogy nem akartunk Harkányba jönni – indította beszédét az Aquaplus ügyvezetője. Vártuk azt a befektetőt, akivel együttműködve tudunk valamit tenni ezért a térségért, hiszen térségi szemléletű vagyok, nem siklósi, nem villányi. Azt gondolom, ez egy olyan része az országnak, ami érdemes felemelkedésre. Nem akartunk ide jönni, mert azt gondoltam, jön valami más befektető külföldről vagy belföldről Harkány nagyon híres gyógyvizére, akivel valami közös attrakcióval, közös munkálkodással valami csoda dolgot létrehozunk – de ez nem sikerült. Barátaim, kollégáim, az Aquaplus Kft. munkatársai óvtak a harkányi befektetéstől, mondván minek ez, nagyon nehéz ebből pénzt csinálni, nagyon leromlott állapotban van a fürdő. De engem egész életemben azok a kihívások érdekeltek, amit más nem tud, olyan valamit alkotni, amiről az embert felismerik. Az alkotás öröme életemben nagyon erős húzóerő. Az Aquaplus Kft. elsősorban a geotermikus energiával foglalkozik, másodsorban kezdett fürdőépítésekbe, mert azt gondoltuk, ha tudunk geotermiával bánni, tudunk szűrőket, csővezetékeket, szivattyúkat, kutakat, rendszervilágítást magunk építeni, akkor valakitől megvesszük azokat a munkákat, amiben cement van és építünk olyan fürdőket, mint Siklós vagy Tamási, Kaposvár, Szekszárd, Mohács, Zalaegerszeg, Kistelek. Büszkén mondom, hogy bármelyik fürdőnket megnézhetik, hiszen ezek az országban a legszebbnek mondottak. Különösen olcsó a működtetésük: a négyzetméter vízfelületre jutó villamos energiafelhasználás, hőenergia-felhasználás a légtechnika miatt ezekben a fürdőkben a legkevesebb. Mindig odafigyeltünk, hogy olyan rendszert építsünk, ami hosszú távon fenntartható.

Miért is döntöttünk, hogy idejövünk? Azért jöttünk Harkányba, mert itt vagyunk Siklóson, építettünk az önkormányzatnak egy fürdőt, megoszló véleményekkel. A fürdő mellett elkészül várhatóan áprilisra a szálloda, ami a fürdőbe átjárható. Ennek építése tudom, két évet csúszott, de nem tudom hallották-e, hogy Magyarországon illetve Európában, de a világban is válság van, a bankok nem adnak hitelt. Azt gondolom, a siklósi szálloda lesz az országban az utóbbi 20-50 évben az egyedüli, ami hitel nélkül épült meg. Azokat a forrásokat, amik egyéb tevékenység keretében jelentek meg, úgymond mindig a szálloda építésére fordítottuk. Ezért kicsit lassabban haladt, de más választásunk nem volt: belekezdtünk, kitűztünk egy célt, hogy az a fürdő a szállodával együtt tud jól működni. Azért jöttem Harkányba, mert láttam Siklóst, láttam Villányt és a borászokat, de Harkány ennek a három lábú széknek a törött lába. Ekkor azt mondtam, hogy ez igen nagy kihívás. 56 éves vagyok, ezt még megcsinálom, egy olyan pályára teszünk egy olyan értéket, mint a harkányi víz, ami senki másnak nem kellett.

A polgármester úr elmondta, hogy a városnak nem szeretnék pénzt adni, mert a régi ügyeiket, amit a város csinált magának, rendezze is el maga. Viszont hozzátesszük a pénzt ahhoz a beruházáshoz, amihez Európai Uniós támogatás társul és amivel elindulhat a fürdő egy olyan állapot felé, amire azt mondjuk, hogy Európában egy kiemelkedő gyógyvizet adó fürdő műszaki állapota, és megfelel annak a lehetőségnek, amit ez a hely és ez a gyógyvíz biztosít.

Legelőször lefestenénk a kerítést, de öt év múlva építenénk egy 100-150 szobás gyógyszállót, gyógykutató és oktató hellyel, mindennel, ami egy korszerű gyógyszállónak kell Nyugat-Európában. Felújítanánk az összes medencét. Az első ütemben hármat, majd különféle pályázatok segítségével az összes többit. Használnánk az energiát, ami a földből jön. A harkányi fürdőből mintegy 5 megawatt hőenergia nyerhető, de ebben a fürdőben mégis néha gázzal is rásegítenek. Nem tudom miért, de ez egész biztosan egy rossz méretezés, egy rossz szabályzás, hiszen ebben a fürdőben nem kell gázt használni. A siklósi fürdőben 32 fokos víz van, szinte az összes hőenergiát ebből állítjuk elő, és az össz hőmennyiséghez  csak agyon kevés,8-9 százalék gázt használunk a téli csúcshidegekben, mint ami most van. Harkányban 62 fokos a víz, így lehetőség van a fürdőn kívüli energetikai hasznosításra. Szállodákat, intézményeket be lehetne vonni a hőszolgáltatásba. Próbálunk olyan rendszert építeni, ami átlátható, ellenőrizhető, felügyelhető. Meg akarjuk teremteni a fürdőben a minőségbiztosítást, az ISO-kat: 9001-et, a 14001-et, a 28000-et. Meg akarunk minden olyat csinálni, amit eddig elértünk, tanultunk, illetve amit a következő néhány évben fogunk. Hogy hogyan? Összefogással,  önkormányzati konszenzusos döntésekkel, pályázatok útján, a fürdő gazdálkodásának rendbetételével, finanszírozhatóságának újratárgyalásával, a szállítók kifizetésével. Normál gazdasági társasággá fokozva olyan megújuló beruházásokkal pályázva, ami hitelt tud kapni, a hitelen felüli részt pedig saját erőből tervezzük biztosítani.

Azt mondom, ebbe a fürdőbe hosszú évekig évi egymilliárd forintot kell beletenni. Lesznek pályázatok, amik szükségesek ehhez: fele arányban vissza nem térítendő pályázatok, de lesznek 80-85 százalékos önkormányzati pályázatok is. Ez mind energetikai pályázat, hőszigetelésre, megújuló energia használatára vonatkoznak. Gazdasági célra nem nagyon vannak ennél magasabb arányszámúak. Ez tehát az egymilliárd forint 50 százaléka. 25 százalék saját erő, amit az Aquaplus Kft. egyéb tevékenységeiből kell, hogy kitermeljen, valamint 25 százalék hitel. Ezt minden esetben úgy kell kiszámolni, hogy az adott fejlesztésnek legyen annyi hozama, amiből rövid- vagy közép távon visszafizethető. Ha ez az ütem tíz évig, azaz tízmilliárd forinttal bele tud menni a harkányi fürdőbe, akkor azt mondjuk, hogy minőségi váltás következik be, egy lépcsősoron felérünk valami felsőbb szintre, ahol a fürdő hosszú távon fenntarthatóvá, marketingmunkával Európai Unióba bevezetetté vált – zárta szavait a befektető.

A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.