Félméteres állkapocs került elő a villányi márgából – FOTÓK
Ősi Attila és kutatótársai befejezték idei villányi kutatásaikat. Egyebek mellett ragadozó dinoszauruszok csontjait, csigolyadarabokat, egykori tengeri élőlények több száz fogát találták. Legnagyobb leletük pedig egy félméteres állkapocs.
A lelőhely az őszi labormunkákra is tartogatott meglepetést. fotó: ELTE Dinoszaurusz Kutatócsoportot
Magyarország legújabb, de egyre gazdagabb leletanyagot szolgáltató mezozoikumi gerinceslelőhelye Villányban van. A 2012-ben felfedezett, a 240-235 millió évvel ezelőtti világ pontosabb megismerését lehetővé tévő lelőhelyen mára több ezer középső és késő triász kori ősgerinces fogait és csontjait találták meg a kutatók.
Idén az egyik legjelentősebb felfedezésünk egy félméteres állkapocs, amely egy krokodilszerű Nothosauria ragadozó tengeri hüllő maradványa. A lelet arra utal, hogy akár 4-5 méteres ragadozók is élhettek itt annak idején, az egykori dél-európai kontinens sekélytengerrel borított partvidékénél – közölte Ősi Attila. Mint lapunknak elmondta, az ásatásokat jövőre is folytatják Villányban.
Az újabb ásatások révén egyre többféle gerinces maradványa kerül elő a villányi lelőhely vörösessárga, agyagos, dolomitos márgájából. Az idei leletek között található egy különleges csigolya maradványa is, melynek igen hosszú tövisnyúlványa is azt jelzi, hogy eltér az eddig Villányból megismert Sauropterygia hüllők csigolyáitól, és egy eddig innen nem ismert tengeri hüllő maradványa lehet – mondta Segesdi Martin, a kutatócsoport tagja.
A lelőhely nemcsak a nyári ásatásokra, hanem az őszi labormunkákra is tartogatott meglepetést. A szinte függőleges, csonttartalmú kőzetrétegből kitermelt, mindösszesen 25 kilogrammnyi anyag átmosása, átszitálása után csaknem 1500 fog és csontlelet is előkerült.
A mikrogerinces-leletanyag jelentőségét az adja, hogy a fogak a környezeti viszontagságoknak és az időnek leginkább ellenálló elemei a csontváznak, ezért olyan, törékeny csontozatú vagy ritkább állatok fogai is megmaradhatnak, amelyeknek más részei nem kerülnek elő. Így akár ezekből a piciny fogakból is lehet következtetni az egykori élőhely állatfajaira.
A Villányból származó Nothosauria hüllő fél méteres állkapcsa 238 millió éves. fotó: ELTE Dinoszaurusz Kutatócsoportot
Purhab ágyban a fél méteres állkapocs. fotó: ELTE Dinoszaurusz Kutatócsoportot
A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.
