A Boszniai Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik a szerb nép szégyenteljes arculcsapásának nevezte Ratko Mladic elítélését, a Balkán mészárosát – aki becenevét a második világháború legvéresebb tömeggyilkossága, a srebrenicai mészárlás után kapta – pedig hős hazafinak nevezte.
Ratko Mladic megítélése Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában a mai napig vitatott. Bosznia-Hercegovina többségében bosnyákok és horvátok lakta részében egyértelműen háborús bűnösnek tartják, míg a szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságban inkább hősként tekintenek rá.
Mladicot több mint egy évtizedes bujkálás után, 2011-ben fogták el és adták ki a szerb hatóságok azegykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéknek (NT), ami az ellene felhozott tizenegy vádpontból tízben bűnösnek találta és életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a volt boszniai szerb hadseregparancsnokot. A srebrenicai mészárlás másik fő felelősének tekintett Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt tavaly 40 év börtönre ítélték Hágában.
Mladic ügyében nem egy bíróság, hanem csak a történelem hozhat ítéletet – fogalmazott Milorad Dodik, aki hősnek nevezte a népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt elítélt egykori boszniai szerb katonai parancsnokot. Szerinte a szerdai ítélet senkinek sem okozott meglepetést, de minden bizonnyal megerősíti azt a szerb megítélést, amely szerint Ratko Mladic hős hazafi volt.
Szerinte a délszláv háborúk áldozatai számára is megalázó az ítélet, a hágai Nemzetközi Törvényszék ugyanis a szerb áldozatokat semmibe veszi, és szerbellenes ítéleteket hozott az utóbbi két évtizedben.
Milorad Dodik kijelentette: az NT soha nem ítélt el egyetlen nem szerb nemzetiségű embert sem. Úgy fogalmazott: a szerb áldozatokat kétszer gyilkolták meg, egyszer, amikor a horvátok vagy a bosnyákok megölték őket, és egyszer, amikor a Nemzetközi Törvényszék nem akart nekik igazságot szolgáltatni. Hozzátette: Szerbiának és a boszniai Szerb Köztársaságnak össze kell fognia, mert az ítélet bebizonyította, a szerbek nem számíthatnak a nemzetközi közösségre és a jogra.
A Balkán mészárosának is nevezett egykori parancsnok elleni vádiratban kétrendbeli népirtás, valamint háborús és emberiesség elleni bűncselekmények – egyebek mellett gyilkosság, deportálás, kényszerkitelepítés, üldözés, túszejtés – szerepeltek. A bűncselekmények az 1992-1995-ös, mintegy százezer halottat követelő boszniai háború idején történtek.
Az ellene felhozott tizenegy vádpontból tízben bűnösnek találta és első fokon életfogytiglani szabadságvesztésre ítélte Mladicot az ügyben eljáró háromtagú bírói testület, amely kimondta: Mladic a többi között a srebrenicai népirtásért is felelős, amelyben a boszniai szerb erők mintegy nyolcezer boszniai férfit és fiút gyilkoltak meg.
A NATO főtitkára üdvözölte az ítéletet, amely szerinte azt bizonyítja, hogy a jogállamiság működik, és a háborús bűncselekmények elkövetőit felelősségre vonják. Remélem, hogy a mai ítélet még inkább előremozdítja a térséget a béke, a megbékélés útján – fogalmazott Jens Stoltenberg, kiemelve, hogy a Nyugat-Balkán jövőjét az euroatlanti együttműködésen és integráción belül képzeli el.
Közleményt adott ki az Európai Unió külügyi szolgálata is, amelyben hangsúlyozták: alapvető emberi kötelesség, hogy a legborzalmasabb bűncselekmények ügyében igazságot szolgáltassanak, felvéve a harcot a büntetlenség ellen.
A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.