Tábla, de mennyiért?

Kevesen tudják annak a közel negyed évszázad alatt megkopott hirdetőtáblának a történetét, ami a művelődési ház előtt áll. Még kevesebben tudják, hogy mennyibe is került.

Ingyen volt – zárhatnánk le a történetet, ha nem lenne meg a saját sztorija, és Vasas Csabi nem osztotta volna meg velünk. A szabályszerű hirdetőtáblára egészen egyszerűen szükség volt, amit egy évekig húzódó per is igazolt. Történt ugyanis, hogy 1986-ban Csaba művházi EDDA koncertet szervezett, épp amikor Siklóson a szintén népszerű Z’Zi Labor zenélt.

Majdnem kétezren hallgattuk bent a rokkot, alig tudtunk mozdulni – mondja Csabi – mert mindenkit beengedtem ingyen, aki hozott legalább öt Z’Zi plakátot. El is fogyotta városokból, falvakból az összes. Feljelentettek, ahogy kell. Másnap reggel újságírók ébresztettek, tévében, rádióban, újságokban szerepeltem, a per pedig évekig tartott. Szerencsés kimenete lett, mert a plakátragasztók fákra, buszmegállókra, kirakatokra is ragasztottak bőven, ami akkor is szabálytalan volt, így megúsztam a vádakat.

Hivatalos hirdetőfelületként csak néhány betonoszlop szolgált, de zenekedvelő plakátgyűjtő volt egy drávaszabolcsi lakatosműhely néhány dolgozója is, akik ajándékba adtak egy akkor igen modern táblát. Azóta a sokat látott transzparencia néhányszor kidőlt, mire le lett betonozva, és az idő is megrágta. Ha arra járunk és a szakadt plakátjaira vagy a rozsdától málló vaslemezére esik a pillantásunk, gondoljunk csak bele: ha ez a tábla mesélni tudna…

A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.