A paksi reaktorépítés és reakciók

Oroszország hitelt nyújt Magyarországnak a paksi erőmű két új reaktorának megépítéséhez – közölte még kedden Szergej Kirijenko, a Roszatom vezetője.  

 

A kölcsön összegéről még nem született döntés – mondta újságíróknak az orosz nukleáris energetikai iparágat összefogó és felügyelő állami vállalat (Roszatom) vezetője azt követően, hogy Moszkvában magyar-orosz kormányközi megállapodást írtak alá a nukleáris energia békés célú felhasználásáról.  

 

Emlékeztetett, hogy először az államközi megállapodást kell aláírni, és ezzel párhuzamosan, már az utolsó simításokat végzik a pénzügyminisztériumokban a hitelszerződésen. Hozzáfűzte: egyelőre 10 milliárd euróban (háromezermilliárd forint) állapították meg a hitel felső határát, de ennél alacsonyabb lesz a végleges összeg.  

 

A projekt pontos költségét a műszaki szakemberek tudják megállapítani, de a munka még csak most kezdődik. A szerződéses összeget az árak és az atomerőmű technikai paraméterei alapján kalkulálják ki. A paksi erőmű bővítéséről szóló előszerződésnek három iránya van: a reaktorok megépítése, a fűtőanyag szállítása és a szervizszolgálat – mondta el Szergej Kirijenko.  

 

Vlagyimir Putyin orosz elnök az Orbán Viktor miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az új reaktorokkal megduplázódik a paksi atomerőmű jelenlegi, 2 gigawattos teljesítménye. A megállapodást egyedülállónak nevezve rámutatott, hogy a munka több mint 40 százalékát a magyar fél végzi el. Mintegy 3 milliárd dollárt költ a magyar fél munkahelyek megőrzésére – mondta Putyin, hozzátéve, hogy csak a költségvetés adóbevételei több mint egymilliárd dollárra rúgnak majd.  

 

A nemzetgazdasági tárca reakciója  

 

Az ország szempontjából a lehető legkedvezőbb pénzügyi megállapodásra törekszünk, a pénzügyi tárgyalások a két új paksi erőművi blokk megépítéséről még nem zárultak le – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a HírTV Magyarország élőben című műsorában.  

 

Hozzátette: a keddi bejelentés szerint az orosz fél 10 milliárd eurót biztosít a konstrukcióhoz, a hitelt a beruházás befejezése és az üzembe helyezés után Magyarországnak kell törlesztenie 21 éven keresztül.   

  

Varga Mihály szerint ilyen piaci konstrukciók nincsenek a világban, 10 vagy 15 éves futamidejű hitelek vannak általában. „Ezért volt nagy szükségünk arra, hogy az orosz fél ebben a helyzetben belépjen finanszírozóként” – fogalmazott. A nemzetgazdasági miniszter szerint nagyon jó megállapodást fognak kötni. Az orosz fél az építkezés költségeinek 80 százalékát fedezi, 20 százalékát pedig a magyar – mondta.  

A miniszter hangsúlyozta: a teljes keretösszeg 40 százaléka, nagyjából 3-4 milliárd euró hazai vállalkozásokat fog segíteni, és legalább 1 milliárd euró adók és járulékok formájában fog befolyni a hazai költségvetésbe.  

 

Varga Mihály azt mondta, hogy biztonságos és olcsó áramot fog nyereségesen termelni a két új paksi blokk.  

 

Arra a kérdésre, hogy milyen kamatra kapja az ország Oroszországtól a 3 ezer milliárd forintos, 30 éves futamidejű hitelt, azt felelte: pénzügyi megállapodás még nincs, arról tárgyalnak, hogy minél olcsóbb legyen. Varga Mihály szerint már a beruházás megkezdése is növelni fogja a gazdaság teljesítményét, eddigi számítások szerint néhány tized százalékkal járulhat hozzá a bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez. A foglalkoztatásra is kedvezően hat, mivel több ezer fő dolgozhat a blokkok megépítésén. Azzal a pedig a gazdaság egésze nyer majd, ha két új blokk beüzemelését követően versenyképesebb áron tudja adni az elektromos energiát – tette hozzá.   

 

Kiemelte, hogy egy közbeszerzésen sem lehetett volna kedvezőbb konstrukciót kialkudni. Arra, hogy a tender hiánya az Európai Unió versenyjogi biztosának „szemet szúrhat-e”, a miniszter azt válaszolta: abban az esetben, ha brüsszeli vagy piaci finanszírozása lenne a projektnek, akkor felvethetne versenyjogi kérdést. A magyar államnak megvan a joga, hogy ha bilaterális megállapodást köt, akkor tender nélkül biztosítsa az erőművi blokkok megépítését – mondta.  

 

Az orosz Roszatom megbízását a miniszter logikus lépésnek nevezte abból a szempontból is, hogy Magyarországon már négy erőművi blokk működik biztonságosan, és termel olcsón, amit korábban az oroszok építettek.  

 

Arról is beszélt, hogy Magyarország hosszú távon a növekvő energiaigénye kielégítését a megújuló energiák mellett a fosszilis, így a nukleáris energiával együtt képzeli el.  

 

Cáfolta, hogy a jelenlegi egyezség aláírásáról szóló tárgyalásokat a 2015-ben lejáró hosszú távú gázszállítási szerződéssel összekötötték volna.  

 

A technikai részletek  

 

Az orosz fél és a magyar kormány közötti munkabizottságot vezető Lázár János újságírók előtt hangsúlyozta: az elkészült erőmű magyar állami tulajdonban marad. Tájékoztatása szerint az új blokkok egyenként 1200 megawattosak lesznek. Az engedélyezési eljárás másfél év, az építési idő pedig a megállapodástól számított tíz év. A reaktorok élettartama hatvan év.  

 

Az erőműbővítés technológiai-gazdasági konstrukcióját a magyar kormány megküldte Brüsszelnek, amely nem emelt ellene vétót – közölte az államtitkár, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a beruházással éves szinten akár egy százalékkal is bővülhet a bruttó hazai termék (GDP), tízezer új munkahely jöhet létre, a projektben pedig várhatóan 40 százalékos lesz a magyar vállalkozói rész. A Roszatomnak már idén legalább ezer embert kell majd foglalkoztatnia a beruházáshoz – ismertette az adatokat.  

 

Az építkezés költségének 80 százalékát fedezi majd az Oroszországgal kötendő pénzügyi megállapodás, a maradék 20 százalékot – a tízéves építési futamidő utolsó szakaszában – Magyarországnak kell finanszíroznia – mondta Lázár János. Hozzátette, hogy az orosz államközi hitel pénzügyi feltételeinek a mindenkori pénzpiaci viszonyoknál kedvezőbbeknek kell lenniük. Arra a kérdésre, hogy a kölcsön hogyan befolyásolja a magyar államadósság-mutatót, azt válaszolta: „szép számaink lesznek”. Magyarország a megépítés után fog törleszteni, így ez nem a következő tíz évben jelent terhet a költségvetésnek – közölte, elképzelhetetlennek nevezve ugyanakkor, hogy az erőműbővítés ne hozná be az árát.  

 

Az államtitkár közölte, hogy az erőmű működéséhez szükséges nukleáris üzemanyag szállításáról is megállapodást kötnek az orosz féllel. A magyar álláspont értelmében Magyarország addig biztosít az oroszoknak nukleárisüzemanyag-szállítási szerződést, amíg az elhasznált nukleáris fűtőanyagot elviszi az orosz partner – tájékozatott. Szavai szerint „első körben” ez egy húsz évre tervezett megállapodás, amely azonban meghosszabbítható.  

 

Az orosz fővárosban magyar részről Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, orosz részről pedig Szergej Kirijenko, a Roszatom elnöke írta alá a nukleáris energiai megállapodásról szóló egyezményt Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő jelenlétében.  

 

Lázár János a budapesti tájékoztatón jelezte, a magyar parlament 2009-ben hatalmazta fel a mindenkori magyar kormányt, hogy tegyen lépéseket a nukleáris technológia fejlesztésével kapcsolatos atomerőműkapacitás-fenntartásról.  

 

A mostani megállapodás indoklásául kifejtette: a legbiztonságosabb erőművek közé tartozó paksi létesítmény jelenlegi blokkjainak 2037-ig van engedélyük, de a kapacitást már 2032-től el kell kezdeni csökkenteni, hasonlóan más erőművekéhez, és ez energiahiányt okozna.   

 

Magyarországnak ugyanakkor a legolcsóbb energiaforrása ma a paksi erőmű, amely éves szinten az ország energiaszükségletének 40 százalékát biztosítja – ismertette az államtitkár, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a jövőben jelentősen nő majd az energiaigény, márpedig sem a lakosságnál, sem az iparnál nem lehet lemondani a Pakson előállított olcsó áramról. A paksi erőmű által előállított energia nélkül Magyarország „nem tud olcsó áramot biztosítani sem a lakosságnak, sem az iparnak” – tette egyértelművé, hangsúlyozva, hogy az ország következő 10-20 éves versenyképességében az áram ára meghatározó tényező lesz.  

 

Rámutatott, hogy ha 2032-től nem kell csökkenteni a paksi kapacitást, akkor is szükség lesz körülbelül 40 százaléknyi megújuló energiaforrásra. Az államtitkár elmondta, a Roszatom-beruházással nagyjából 50 százalék fölé emelkedik az az arány, amelyet Paks fedez az ország energiaszükségletéből.  

 

A kormány mindezt figyelembe véve írta alá Oroszországgal a nukleáris energetikai megállapodást – közölte Lázár János, aki többször is kiemelte: a bővítéssel nő Magyarország energiabiztonsága, energiafüggetlensége. Jelezte, a magyar kabinet az Oroszországgal megkötött nemzetközi szerződést és a hozzá csatlakozó szerződéstervezeteket benyújtja majd a parlamentnek jóváhagyásra, ahol részletesen ismertetni fogja a konstrukciót.  

 

Arra a kérdésre, miért tekintettek el a tendertől, azt válaszolta: nincs olyan ok, amely miatt fel kellene adni a nukleáris energetikai együttműködést az oroszokkal. Ráadásul kockázatos lenne egy másik technológiát alkalmazni az „orosz bázison” működő magyar erőműnél, ezért az ország biztonsága érdekében az oroszokkal való együttműködés folytatása a legbiztonságosabb megoldás – magyarázta, azt is hozzátéve, hogy az említett orosz hitel kondícióival „Magyarország az elmúlt évtizedek legjobb üzletét csinálja”.   

 

Kérdésre azt is elárulta, hogy az erőműbővítés ügyét nem kötötték össze más üzletekkel, például a gázszállítási szerződéssel, ez fel sem merült a tárgyalásokon. Lázár János végül a magyar-orosz kapcsolatot úgy jellemezte, mint „egy egyre jobban működő érdekházasság, ami egyre magasabb élvezetet jelent a feleknek”.  

 

Az Együtt-Pm szerint törvénytelen  

 

 

Az Együtt-PM a paksi erőműblokkok építésével kapcsolatos magyar-orosz megállapodás haladéktalan nyilvánosságra hozatalát követeli, a pártszövetség szerint ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök az aláírással átlépte a törvényesség határát.  

 

Jávor Benedek független országgyűlési képviselő a pártszövetség álláspontját ismertető közleményében azt írta: a magyar jogszabályok, az érvényben lévő országgyűlési határozatok és ombudsmani állásfoglalás alapján Orbán Viktornak nem volt joga megállapodást kötni a bővítés legfontosabb paramétereiről.  

 

A parlamenti felhatalmazás nélkül, titokban és ismeretlen feltételekkel kötött egyezség szerinte érvénytelen; azt a következő kormánynak fel kell mondania, és az eddig elmaradt vizsgálatok eredményének ismeretében, szakmai, társadalmi és politikai vitát követően újra vissza kell térni az erőmű bővítésének kérdésére.  

 

Hozzátette: a hatásvizsgálat, nemzetközi tender és az ajánlatok megversenyeztetése nélkül megszületett egyezség nem a magyar társadalom, hanem „a kapuzárási pánikban lévő Orbán-kormány és a fideszes gazdasági holdudvar érdekeit szolgálja”.  

 

Hozzátette: az Együtt-PM a rendelkezésére álló összes parlamenti és jogi eszközt igénybe veszi a megállapodás teljes tartalmának megismerése és a törvénytelen kontraktus meghiúsítása érdekében. „Orbán Viktor kabinetjét pedig felszólítjuk, hogy a választásokig hátralévő időben tartózkodjanak az állami vagyon felélését és a jövő elherdálását célzó, az ország eladósítását szolgáló további felelőtlen lépésektől” – fogalmazott.  

 

Régebben más volt a nézőpont?  

 

 

A Fidesz szerint Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője „homlokegyenest” más állásponton van ma a paksi erőmű ügyében, mint 2010-ben, még miniszterelnökként.  

 

A nagyobb kormánypárt MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta, Bajnai Gordon akkor még arról beszélt, hogy a blokkok megújítása közelebb visz az ország energiabiztonságának megerősítéséhez, évekre meghatározza az elérhető áru- és biztonságos energiaellátást.  

 

Hozzátették: a volt miniszterelnök ezt a lépést most támadja: amit támogatott miniszterelnökként, azt ma már nem támogatja ellenzéki vezetőként.  

 

 

Az LMP nyilvánosságért kiált  

 

Az LMP arra szólítja fel a kormányt, hogy hozzák nyilvánosságra az Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő jelenlétében aláírt, a paksi erőművi blokkok megépítéséről szóló megállapodás részleteit.   

 

Szél Bernadett, a párt társelnöke azt mondta az MTI-nek, az előzményeket látva fennáll annak a veszélye, hogy „Orbán Viktor gyakorlatilag eladja az oroszoknak Magyarországot”. Hangsúlyozta, egyelőre nem látják, hogy pontosan mit írtak alá Moszkvában, ezért az LMP minden követ megmozgat annak érdekében, hogy a megállapodás teljes szövege nyilvánosságra kerüljön. Hozzátette: egy normális országban társadalmi és politikai vitát kellett volna tartani a kérdésről, de ez Magyarországon nem történt meg.  

 

Az ellenzéki párt a Facebookon petíciót indított és tüntetést is szervez az ügyben – jelentette be.  

 

A gazdasági elemzők szerint viszont jó üzlet?   

 

A TakarékBank elemzője arra számít, hogy a paksi erőműblokkok építése szignifikánsan hozzájárul a beruházások növekedéséhez, ezáltal a bruttó hazai termék (GDP) bővüléséhez. A GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója szerint a nukleáris energiának helye van a magyar villamosenergia-rendszerben, a mostani döntés azonban elsietett.  

 

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője azt MTI-nek hangsúlyozta, hogy a paksi erőmű bővítése szignifikánsan fog hozzájárulni a beruházások növekedéséhez és ezáltal a GDP bővüléséhez is. Hozzátette, hogy az energiaszektor a rezsicsökkentések hatására már érezhetően visszafogta a beruházásait, az erőműépítés pedig éppen ebben a szektorban hoz majd bővülést, bár a beruházás várhatóan csak évek múlva kezdődik.  

 

Hozzáfűzte azt is, hogy a beruházás teljes becsült értéke az alkalmazott technológiától függően 4 és 5 ezer milliárd forint között lehet.  

 

Egyértelműen kedvezőnek értékelte, hogy Oroszország hitelt nyújt az építkezéshez, ez ugyanis biztosítja a beruházás stabil finanszírozási hátterét. Kiemelte azt is, hogy a hírek szerint 30 éves futamidejű kölcsönt kap Magyarország a piaci feltételeknél olcsóbban, ez pedig javítja a beruházás megtérülési mutatóit.  

 

Pozitívumként említette azt is, hogy az erőmű kapacitásának bővítésével csökkenhet az ország gázfüggősége, kevesebb gázimportra lehet szükség, ami a földgáz jelenlegi magas ára miatt nem elhanyagolható szempont.  

 

Barta Judit, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek kifejtette, az atomenergiának helye van a magyar villamosenergia-rendszerben, a mostani döntést azonban elsietettnek nevezte. A jelenlegi hazai energiafogyasztás, az energiaigények alakulása, illetve az előrejelzések alapján 2023-ban nem lesz szükség új erőműblokkra – mondta. Jobb tudományos felkészültséggel és biztosabb pénzügyi körülmények között lehetne 5-8 év múlva dönteni erről a kérdésről – tette hozzá a szakember.  

 

A jelenlegi négy paksi blokk közül az első üzemidejét már meghosszabbították 20 évvel, várhatóan a többi blokk is megkapja ezt a hosszabbítást, így 2035-37-re kellene biztosítani újak üzembeállását – hangsúlyozta Barta Judit, aki szerint a döntés ezért sem volt sürgős, és aki hiányolta ennek szakmai megalapozását is.  

 

Az ügyvezető igazgató hozzátette: a szerződés részletei nem ismertek, így nem lehet tudni egyebek mellett azt sem, hogy milyen kamattal kapja a hitelt Magyarország, vagy mi történik egy esetleges költségtúllépés esetén.