A szőlőhegy lesz az új üdülőtelep?
Egyre többen választják állandó lakóhelyül a harkányi szőlőhegyet, ám könnyen megismétlődhet az a folyamat, amely évtizedekkel ezelőtt az üdülőtelepen játszódott le: az olcsó telkeket idővel városi szintű szolgáltatások igénye követi.
Nem először történik Harkányban, hogy egy eredetileg más célra kialakult terület fokozatosan lakott övezetté válik. Az üdülőtelep telkei annak idején részben éppen azért voltak vonzóak, mert olcsóbban lehetett hozájutni a hagyományos lakóingatlanoknál. Ennek azonban oka volt: a kedvezőbb árért cserébe kevesebb infrastruktúra és szolgáltatás járt.
Ahogy egyre többen nem nyaralóként, hanem otthonként kezdtéjk használnai a felturbózott házakat, természetes módon jelent meg az igény a teljes közművesítésre, a szennyvízcsatornára és azokra a szolgáltatásokra, amelyek egy városi lakókörnyezetben már alapvetőnek számítanak.
Hasonló változás körvonalazódik most a szőlőhegyen. Az alacsonyabb telekárak egyre többeket csábítanak arra, hogy ne csak hétvégi házat tartsanak fenn, hanem életvitelszerűen is kiköltözzenek.
Az üdülőtelepen néhány korábban komoly hátránynak számító probléma közben megszűnt. Az aszfaltozott utak lettek, a víz, a gáz, vagy a vezetékes, nagy sebességű internet például már elérhető, ráadásul ezen a városrészen kifejezetten korszerű hálózat épült ki, miközben Harkány több más részén ennél jóval rosszabb lehetőségek maradtak egy ma lassúnak, országos viszonylatban a legdrágábbak közé sorolható világhálós vidanetes kapcsolattal. Más szolgáltatások azonban nem követték ezt a fejlődést. A teljes közművesítés, a szennyvízelvezetés kérdése egészen más nagyságrendű feladat, ami olyan adottság, amin később sem lehet egyszerűen változtatni.
Éppen ezért félrevezető úgy tekinteni a szőlőhegyi telkek árára, mintha azok pusztán azért lennének olcsóbbak, mert pár kilométerrel távolabb fekszenek néhány bolttól. Nem a városközponttól való távolság a döntő – már csak azért sem, mert Harkánynak klasszikus értelemben vett központja nincs. Az árkülönbség annak a kompromisszumnak az értéke, amelyet a vásárló az ingatlannal együtt vállal az út, közművek, hulladékkezelés, megközelíthetőség és számos más szolgáltatás tekintetében. Ezek többsége egy pincesoron nem átmeneti kellemetlenség, hanem a terület jellegéből fakadó, akár végleges korlát.
Jelenleg 216-an rendelkeznek állandó lakóhellyel a területen, további 11 embernek pedig tartózkodási helye van bejelentve. Ha a beköltözés üteme tovább nő, a következő évek egyik fontos harkányi kérdése éppen az lehet, hogy hol húzódik a határ a szőlőhegy és egy új lakó- vagy üdülőnegyed között. Az üdülőtelep története ugyanis azt mutatja, hogy amikor egy olcsóbb, kevesebb szolgáltatást kínáló területre tömegesen költöznek állandó lakók, előbb-utóbb ugyanazokat a városi szolgáltatásokat kezdik el várni, amelyek hiánya eredetileg az alacsonyabb ingatlanár egyik oka volt. A tömeges igény pedig felveti a morális és filozófiai kérdést, hogy az érdek miért ne lenne jogos.
