Áder János: érdemes tanulnunk a kiegyezés korából
A kiegyezés korára történő méltó emlékezés fontosságára hívta fel a figyelmet újévi köszöntőjében a köztársasági elnök. Ma is érdemes volna egyet és mást ellesnünk ebből a korból, és útravalóul magunkkal vinni 2017-re – mondta Áder János az Újév első perceiben.
Az államfő beszéde elején Isten áldását kérte a magyarságra. Kívánom, hogy 2017 hozzon több békét, nyugalmat, megértést és egymás iránti tiszteletet világunkban – mondta, egyúttal azt is kívánva, hogy mindig legyen elég figyelmünk ahhoz, hogy felismerjük és megbecsüljük a teljesítményt. Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a világraszóló eredményeket elérő magyarok teljesítményét kell értékelni, hanem azokét is, akik a maguk helyén, módján és tehetsége szerint szebbé, jobbá, örömtelibbé formálják életünket.
A köztársasági elnök az elmúlt év örömteli eseményei közül kiemelte a magyar olimpikonok sikerét és a futball Európa-bajnokság örömünnepeit, továbbá több magyar tudományos és kulturális sikert, köztük az újabb magyar Oscar-díj megszületését.
Az államfő a 2016-os év fájdalmas veszteségei között említette Kertész Imre, az első magyar irodalmi Nobel-díjas halálát, Esterházy Péter, Csoóri Sándor és Kocsis Zoltán elhunytát. Ők mindörökké velünk maradnak, mert mindazzal, amit létrehoztak, mindannyiunkat gazdagabbá tettek – jelentette ki Áder János.
Felidézte, hogy az ország az előző esztendőben emlékezett az 1956-os szabadságharc 60. évfordulójára; 56 nélkül ma más lenne Európa, és mások lennénk mi is. Az akkori hősök bátorsága adott ihletet 1989-ben és 90-ben, hogy ismét kivívjuk szabadságunkat és függetlenségünket – tette hozzá.
A köztársasági elnök ezt követően arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2017-es év nem egy forradalom ünnepi éve lesz, hanem egy olyan esemény 150. évfordulója, amely páratlanul sikeres országépítő időszak előtt nyitotta meg az utat.
Az 1867-es kiegyezést követő évtizedek a magyar felemelkedés csodálatos korszakává váltak – mondta, hozzátéve, hogy nyugatos polgárosodásunk aranykora ez, amelynek eredményeit azóta is csodálja a világ. Fővárosunk, városaink ekkor nyerték el mai arculatukat, ekkor épült ki út- és vasúthálózatunk, ekkor erősödött meg népiskolai rendszerünk – sorolta a köztársasági elnök, megemlítve, hogy a magyar ipar, a magyar mezőgazdaság, a magyar tudomány sokak által irigyelt világraszóló eredményei mindenkit ámulatba ejtettek.
Csak a munka fejti ki, csak az tartja fenn a testnek és léleknek erejét; csak munka tesz hasznossá magunk és polgártársainkra nézve – idézte Áder János az akkori idők meghatározó alakjának, Deák Ferencnek, a haza bölcsének szavait.
