Devizahiteles törvény: első felvonás
Az ígéreteknek megfelelően – a kúria jogegységi döntését követően – benyújtotta a kormány a Parlament mai ülésén az első devizahitelesek megsegítését célzó törvény-javaslatot. Mutatjuk a részleteket!
A rendezés kezdetének tekintett árfolyamrés
Elsődlegesen a jogszabály – mint ahogy a Kúria nemrég kiadott jogegységi határozata – semmisnek nevezi az árfolyamrést, ami azt jelenti, hogy az eltérő vételi és eladási árfolyamok alkalmazását tiltja meg. Az új szabályozás szerint a folyósított és a törlesztett összeget is az MNB hivatalos devizaárfolyamán kell majd meghatározni, tehát a törvény ezen része visszamenőleges hatályú lesz, sőt ez vonatkozik majd a devizában megállapított bármilyen felszámított költségre, egyéb díjra és jutalékra is.
Mikorra lehet belőle valami?
A bankoknak a törvény kihirdetését követő nyolcadik nap után kilencven napon belül kell átszámolniuk az eredeti hitelösszeget és a törlesztés összegét visszamenőleg. Az átszámítás alapján az adóssal külön törvényben meghatározott módon kell majd elszámolni.
Kire vonatkozik? Kire nem?
A benyújtott javaslat egyes elemei a forinthitelesekre is vonatkoznak majd várhatóan, azonban a végtörlesztett szerződésekre nem. Az Országgyűlés weboldalán olvasható tervezet indoklása szerint a végtörlesztett szerződések azért kerültek ki a szabályozásból, mert a végtörlesztésre az akkori piaci és az eredeti szerződéses kötelezettségnél kedvezőbb feltételekkel, például a tényleges piaci árfolyamoknál kedvezőbb árfolyamon került sor. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó rendelkezések ugyanakkor a forintalapú hitel és kölcsönszerződésre, valamint lízingszerződésre is érvényesek lehetnek elfogadásuk esetén.
Cél és előirányzott jövő
Az indoklás szerint az az alapvető cél, hogy ne induljanak tömeges perek és ezzel az állam elkerülje a bíróságok további terhelését olyan kérdésekben, melyekre általános megoldás is létezhet, tehát csak az pereljen, akinél érdemi jogvita feltételezhető. Kijelenthető, hogy elsősorban a pénzügyi intézmények feladatává kívánják tenni a tisztességtelennek tartott szerződési feltételek rendezését, melyből még mindig több mint félmillió létezhet.
A kormány a javaslatban előre vetíti, hogy az Országgyűlés idén őszi ülésszakán további jogalkotási lépések lesznek szükségesek: ekkor rögzítik majd az elszámolás végleges szabályait, az egyéb anyagi jogi kérdéseket, valamint a jogkövetkezményeket.
A miniszterelnök szerint a devizahitelek ügyében elfogadott kormányzati akciótervvel új korszak veheti kezdetét: „a tisztességtelen bankok után eljöhet a fair bankok ideje.”
A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.
