Esett a forint a jegybanki bejelentésre

Gazdaság - szerző: Kacsúr Tamás

A monetáris tanács döntése értelmében 2014. augusztus elsejétől a kéthetes MNB-kötvény kéthetes lejáratú betétté alakul át, de a Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett betétek továbbra sem tartoznak az MNB által a hitelműveletei során elfogadható fedezetek körébe – jelentette be Balog Ádám, a jegybank alelnöke csütörtökön Budapesten a jegybank sajtótájékoztatóján.  

 

Az alelnök elmondta: a cél az, hogy a jegybank saját eszköztárával is támogassa majd a belső források felé fordulást, az ország külső sérülékenységét akarják mérsékelni.  

 

Közölte: ez év június 16-ától egy forint kamatcsere eszközt is bevezet a jegybank, amely a partnerkörébe tartozó intézmények számára lehetőséget ad arra, hogy az általuk tartott vagy újonnan vásárolt hosszú futamidejű forinteszközök kamatkockázatát mérsékeljék, illetve a cél az, hogy a hosszú futamidejű állampapírok vásárlására ösztönözzék a bankokat.  

 

 

Balog Ádám kiemelte: a nemzetgazdaság bruttó külső adósságának további leépítése kívánatos, míg a devizatartalékok egy része felhasználható az ország külső sérülékenységének csökkentésére.  

 

Belső forrásos refinanszírozás?  

 

A jegybank vezetői csütörtökön ismertették a banki elemzőknek és újságíróknak az úgynevezett önfinanszírozási koncepciót, amelynek lényege, hogy az ország államadósságának finanszírozásában erősödjék a belső források szerepe.

 

Balog Ádám arról is szólt, hogy az államadósság belső forrásokból történő finanszírozásának erősítése nyomán csökken a bruttó külső adósság, a kisebb bruttó adósság kisebb külső refinanszírozási igényt és csökkenő külföldi megújítási kockázatot jelent. A forinteszközök kibocsátása felé történő elmozdulás javítja az államadósság devizaszerkezetét, ezzel párhuzamosan csökken az államadósság árfolyamra való érzékenysége – elemezte az alelnök.

 

Palotai Dániel, a jegybank ügyvezető igazgatója kifejtette: a költségvetés idén lejáró devizaadósságának forintadósságból való refinanszírozása érdekében az MNB hajlandó a devizatartalékokból biztosítani a szükséges devizát, amennyiben az állam növeli a forintkibocsátások nagyságát.  

 

Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója elmondta: az irányadó jegybanki eszköznek csak a formája változik, egyéb paraméterei nem.  

 

Mint hozzáfűzte, a hazai kereskedelmi bankok nagyobb mértékű állampapír-vásárlásával a bankrendszer eszközoldalán fokozatos átrendeződés mehet majd végbe. Így a jegybankkal szembeni követeléseket, az MNB-kötvényeket a költségvetéssel szembeni követelések, az állampapírok válthatják fel. Nagy Márton hangsúlyozta, a külföldi pénzpiaci szereplők számára nem lesz elérhető az MNB-betét, szemben az MNB-kötvénnyel.  

 

A monetáris tanács arról is határozott, hogy a forint kamatcsere eszköz bevezetése mellett 2014. június 16-tól a potenciális jegybanki eszköztár részévé válik egy változó kamatozású hosszú lejáratú fedezett forint hitel, ami a forintlikviditáshoz jutást segítheti.

 

Ugyancsak 2014. június 16-tól a jegybanki eszköztár részévé válik egy eszközcsere ügylet, amelynek keretében a partnerkörbe tartozó bankok hosszú lejáratú forint értékpapírokért cserébe deviza értékpapírokhoz juthatnak, ami a devizalikviditáshoz jutást segíti a jövőben. Erre a célra mintegy 1-2 milliárd eurót szánnak a jegybanki devizatartalékból – közölte Palotai Dániel ügyvezető igazgató.

 

Hozzányúlhatunk a devizatartalékhoz is?  

 

Palotai Dániel elmondta: a jegybanki devizatartalékok mértéke 2013 végén meghaladta a rövid futamidejű külső adósság szintjét. Az ország rövid lejáratú külső adóssága 2013 végén 28 milliárd eurót tett ki, amelyet érdemben meghaladott a devizatartalékok közel 34 milliárd eurós nagysága.  

 

A monetáris tanács megítélése szerint a bevezetendő eszközök elég ösztönzést jelentek a bankrendszer számára, hogy segítsék az ország külső sérülékenységének csökkenését és a magyar gazdaság egy egészségesebb finanszírozási szerkezet irányába mozduljon el. Ez a lépés egyúttal jelentősen hozzájárulhat a pénzügyi stabilitás erősödéséhez, illetve a fenntarthatóbb gazdasági növekedéshez.

 

HH / MTI