Etnikailag homogén állam, kedvező gazdasági folyamat és az ország hírnevének tönkretétele

Nagyvilág - szerző: HH/MTI

Orbán etnikailag homogén államot akar, a németek Felcsútról cikkeztek és a foci is előkerült, az angolok szerint jó dolog kezdődött el a magyar gazdaságban. Az osztrákok arról írnak, hogy Magyarország tönkreteszi hírnevét. Így látják hazánkat.

 

 

 NÉMETORSZÁG 

A Die Welt című konzervatív német lap Felcsútról közölt riportot keddi számában. Boris Kálnoky Az ő faluja, az ő stadionja című írásában kiemelte, hogy Felcsút, a Pancho Aréna és a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia “többet mond el Orbán Viktorról és politikájáról, mint megannyi beszéde”. A labdarúgás, Magyarország és a politika a kormányfő három szenvedélye, számára a három ügy szorosan összefügg, úgy véli, hogy a labdarúgás feltámasztása révén magabiztosabbá, egészségesebbé lehet tenni a társadalmat – jegyezte meg a szerző.

 

Kálnoky szerint Orbán Viktor úgy vezeti az országot, mint egy labdarúgó-csapatot, és a pályán elsajátított módszereket használja a politikában: “taktika kidolgozása, az ellenfél megfigyelése, rugalmas átrendeződés, fegyelem, nyomásgyakorlás, kontrázás, gól”. Mindez szép és jó, de a liberális demokrácia a labdarúgásban nem vezet eredményre, viszont az országnak jobb lenne, mondhatják a kormányfő ellenfelei, Orbán azonban ezt nem így gondolja – áll a Die Welt felcsúti riportjában.

 

 

 LENGYELORSZÁG 

A Gazeta Wyborcza balliberális napilap kedden Orbán Viktornak a M1 közszolgálati tévécsatornában elhangzott, a bevándorlással kapcsolatos nyilatkozatát úgy kommentálta, hogy a magyar miniszterelnök etnikailag homogén államot akar. Michal Kokot, a lap szerkesztője a kommentár címében úgy értelmezi Orbán szavait, hogy Budapest a párizsi vérengzés után „nacionalista hangot üt meg”. A szerző hozzáteszi, hogy a kormányfő nem hagyja állami támogatás nélkül azokat, akik menekültstátusért folyamodnak, ugyanakkor Magyarország elősegíti a bevándorlók továbbjutását a nyugati államokba, “így szabadulva meg a problémáktól”.

 

A magyar kormányfő etnikailag homogén állammodellt dicsér – véli Kokot, kiemelve a párizsi interjúnak azon mondatát, hogy a magyarok nem szeretnének a tőlük „különböző kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget látni maguk között”. A cikkíró – a Tárki közvéleménykutató-intézet egyik felmérésére hivatkozva – arra is kitér, hogy bár Magyarországon az utóbbi években valamivel csökkent, mégis igen magas szintű a bevándorlókkal szembeni ellenszenv.

 

 

 ANGLIA

A magyar gazdaság állapotáról írt múlt héten a hivatalos nyilatkozatokat és a piaci folyamatokat összevető cikkében a Financial Times felzárkózó piacokkal foglalkozó blogrovata. A szerző, Kester Eddy szerint alig kezdődött el 2015, máris jó hírekről lehet beszámolni Magyarországon – legalábbis a hivatalos kormányzati források szerint. Matolcsy György jegybankelnök, aki “serényen lobbizik” a magyar adósosztályzatok felminősítéséért, a minap például azt mondta, hogy Magyarország “stabil és kiszámítható pályán halad” a 2010 óta végrehajtott gazdaságpolitikai változtatások eredményeként. A Nemzetgazdasági Minisztérium “azzal dicsekedett”, hogy éves összevetésben “mintegy 200 ezerrel” nőtt a foglalkoztatottak száma, bár itt történt némi felfelé kerekítés, a valós szám ugyanis 188 ezer – írja a szerző. Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György szempontjából sajnálatos azonban, hogy a piacokat nehezebb meggyőzni nyers statisztikai adatokkal vagy intézményi kinyilatkoztatásokkal, s ennek egyik bizonyítéka a forint teljesítménye.

 

A forint “röviden szólva sem teljesít nagyon jól”, tavaly 6 százalékot gyengült az euróval szemben, lényegesen többet, mint a térségi valuták – áll a Financial Times írásában. A szerző idézi William Jacksont, a Capital Economics elemzőház közgazdászát, aki szerint a magas devizaadósság-állomány miatt Magyarország továbbra is sebezhetőbbnek tűnik Csehországnál és Lengyelországnál, s ehhez az “autoriter” kormányzásból eredő politikai kockázatok is hozzájárulnak.

 

 

 AUSZTRIA 

Magyarország tönkreteszi a hírnevét címmel közölt kommentárt a Der Standard című liberális osztrák lap csütörtöki számában. A cikk szerzője Wilhelm Droste, az ELTE német irodalmat oktató tanára, aki szerint az elmúlt huszonöt évben Európában egy ország sem okozott annyi kárt a saját hírnevének, mint Magyarország. Visszaemlékezése szerint barátai a nyolcvanas és kilencvenes években irigyelték azért, hogy olyan izgalmas városban lakik, mint Budapest. Ma már azonban inkább sajnálattal tekintenek rá, s azt kérdezik tőle, miképpen tud még egyáltalán ilyen önként egyre antidemokratikusabbá váló országban élni. A cikkíró úgy látja, nem alakult ki stabil, jólétben élő polgári réteg Magyarországon, a lakosság harmada a puszta létéért küzd.

 

A rendszerváltás után választott politikusokat inkább a saját meggazdagodásuk érdekli, ezért a lakosság fele csalódott a politikában, és nem megy el szavazni sem – írja a szerző. Úgy véli, a többiek provokatívan a nemzeti pártokra szavaznak, így akarják megmutatni a világnak, hogy a büszke magyarok nem hagyják magukat semmilyen láncra fűzni. A szerző szerint erre a dühre támaszkodik a kormány, és táplálja a sértettség érzését. Még nagyjából huszonöt évbe fog telni, mire a kormány által okozott katasztrofális károkat sikeresen orvosolják – zárja gondolatait a cikkíró.

 

A lap hasábjaira vette Orbán, a “Multikulti” politikáját is.