Fokozódik a ciprusi helyzet

(Fotó: EPA)

A ciprusi parlament tegnap váratlanul mégis döntött és leszavazta a trojka által kínált mentőcsomagot. A parlament annak ellenére vette napirendjére a betétcsökkentésről szóló vitát és szavazást, hogy a képviselők előtte jelezték, hogy elutasítják az EU ajánlatát.

Magyar idő szerint fél nyolc körül  36 nem és 19 tartózkodással ment át az elutasítás, vagyis senki sem szavazta meg az uniós mentőövet. A kormánypárti képviselők tartózkodtak, mindenki más a mentőcsomag ellen szavazott – derül ki a Guardian tudósításából. A parlament előtt tüntetők ovációval fogadták a döntést a tudósítók szerint.

A szavazás előzménye volt, hogy a trojka a hét végén 10 milliárd eurós mentőcsomagot hagyott jóvá Ciprus számára, azzal a feltétellel, hogy ehhez Ciprus hozzátesz 5,8 milliárd eurót saját forrásból. Egyúttal bejelentették, hogy az önrész előteremtése céljából 10 százalékig terjedő egyszeri adót vetnek ki a bankbetétekre, ami pánikot váltott ki a betétesek körében.

Az azóta módosított terv szerint a 20 ezer euró alatti betéteket mégis megkímélték volna, a 20 és 100 ezer közöttieket 6,75 százalékos egyszeri adóval, míg az e felettieket tízszázalékkal terhelték volna meg. A kormány elvetette az euróövezeti  pénzügyminiszterek eredeti elképzelését, mivel úgy gondolták, hogy ennek hatására az orosz befektetők az utolsó eurócentig kivonnák tőkéjüket az országból.

A jegybank elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy ha elfogadnák a javaslatot, akkor sem teljesítenék az EU 5,8 milliárd eurós betétlefaragási elvárását, mert a kis megtakarítások megkímélése csökkentené az összeget.A várakozások szerint a betétek tíz százaléka távozhat azonnal a pénzintézetekből. A bankpánik elkerülésére fenntartott kényszerszünetet máig meghosszabbították, de a pénzjegykiadó automatákat feltöltötték, hogy az embereknek legyen pénzük vásárolni. Elképzelhető ugyanakkor, hogy keddig is meghosszabbíthatják a bankok zárva tartását. 

A ciprusi kormány a feltételek újratárgyalására törekszik és orosz segítségben is reménykedik.

Merkel: az euróövezet kötelessége a ciprusi bankválság megoldása

Az euróövezeti tagállamok közös kötelessége megoldani a Cipruson kialakult bankválságot – mondta Angela Merkel német kancellár szerdán Berlinben.

A kancellár a törvényhozás alsóháza, a Bundestag európai ügyi bizottságában folytatott megbeszélése után hangsúlyozta: „Ciprus a partnerünk, ezért közösen kell megtalálnunk a megoldást” a ciprusi pénzügyi rendszer bajaira. Hozzátette: sajnálja, de természetesen tiszteletben tartja a ciprusi parlament előző napi döntését a válságkezelési terv elutasításáról.

Hangsúlyozta: az euróövezeti tagállamok világosan jelezték, hogy a 100 ezer euró alatti összegű betétek tulajdonosait meg kell kímélni a válságkezelés költségeitől, az ennél nagyobb összegű betétek tulajdonosainak viszont részt kell venniük a válság terheinek viselésében.

Angela Merkel elmondta: a jelenlegi helyzetben egyelőre be kell várni a ciprusi vezetés újabb javaslatát, a tárgyalásokat pedig a trojka – vagyis az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – képviselőinek kell folytatniuk tovább Ciprus képviselőivel.

Hangsúlyozta: az a legfontosabb, hogy a ciprusi bankrendszer fenntartható pályára álljon. Németország „megoldást akar”, és „tisztelettel” viszonyul valamennyi ciprusi javaslathoz – mondta Angela Merkel.

Eddig nem hoztak eredményt a ciprusi pénzügyminiszter moszkvai tárgyalásai

Eddig nem hoztak konkrét eredményeket a ciprusi pénzügyminiszter moszkvai tárgyalásai – jelentette a Ria Novosztyi orosz hírügynökség szerdán.

Mihalisz Szarrisz ciprusi pénzügyminiszter előbb orosz kollégájával, Anton Sziluanovval, majd Igor Suvalov első miniszterelnök-helyettessel tárgyalt az orosz fővárosban. 

A megbeszélések ugyanakkor folytatódnak – tudta meg a Ria Novosztyi hírügynökséghez tartozó Prime gazdasági oldal munkatársa kormányzati forrásból.

A név nélkül nyilatkozó illetékes azt is közölte, hogy az orosz kormány szerint a ciprusi pénzügyi problémákat minden érdekelt fél bevonásával kell megoldani, a bankbetétekre esetleg kivetendő adó hatásának pedig nem szabad más országokra is rávetülnie.  

A Rosszija 24 orosz hírtelevízió tudósítója azt jelentette, hogy a ciprusi pénzügyminiszter Suvalov első miniszterelnök-helyettessel véget ért tárgyalásait követően nem az államfőhöz indult megbeszélésekre. 

Mihalisz Szarrisz Anton Sziluanovval folytatott tárgyalása után bizakodó nyilatkozatott tett, mondván, hogy már az is pozitívumnak számít, hogy konstruktív légkörben folyt a megbeszélés. Azt is közölte, hogy addig marad az orosz fővárosban, amíg nem ér el eredményt.

Mindeközben az orosz pénzpiaci hatóság elnöke szerint a ciprusi válság a globális pénzpiaci stabilitást ássa alá. Úgy fogalmazott: „nem számítottunk az Európai Unió butaságára. Azt gondolom, az ötlet az volt, hogy felszámolják (az adóparadicsomot), hogy eltüntessék az illegális pénzeket, de az eredmény inkább a pénzügyi rendszerbe vetett bizalom aláásása volt”. Az orosz döntéshozó hozzátette, hogy a ciprusi fertőzés hamarosan Olaszországra és Spanyolországra is átterjedhet, ha nem oldják meg hamar a gondokat.

Az Európai Bizottság várja a ciprusi hatóságok új javaslatát

Immár a ciprusi hatóságokon múlik, hogy elő tudnak-e állni olyan javaslattal, amely megfelel a korábbi mentőcsomagban előírt, az adósság fenntarthatóságára vonatkozó feltételnek és egyéb, ennek megfelelő pénzügyi paramétereknek – mondta Olivier Bailly, az Európai Bizottság szóvivője szerdán.

Olivier Bailly elmondta: jóllehet a pénzügyminiszterek által egyhangúlag elfogadott intézkedéscsomag nem felelt meg teljes mértékben az Európai Bizottság által javasoltaknak, ennek ellenére úgy érezték, hogy támogatniuk kell azt, hiszen minden más vizsgált forgatókönyv kockázatosabb volt, és kevésbé támogatta volna a ciprusi gazdaságot.

A szóvivő egyben – a bizottság közleményét ismertetve – jelezte, hogy a szervezet már a szombat hajnalban megtartott szavazás előtt világossá tette, hogy más forgatókönyv is elfogadható számára, amely lehetőleg a 100 ezer euró alatti betétek adómentességét tartalmazza. A ciprusi hatóságok azonban nem fogadtak el egy ilyen forgatókönyvet – tette hozzá.

A közlemény szerint a bizottság eddig mindent megtett, hogy segítse Ciprust egy konstruktív, rendezett megoldás kidolgozásában. A döntéseket azonban a tagállamok hozzák meg – jelezte a szóvivő, hozzátéve, hogy a bizottság továbbra is készen áll segítséget nyújtani.

Olivier Bailly a sajtótájékoztatón arról tájékoztatott, hogy Olli Rehn pénzügyi és gazdasági biztos nem vesz részt a csütörtökön kezdődő orosz-EU csúcstalálkozón, inkább Brüsszelben marad, hogy tovább dolgozhassanak a ciprusi mentőcsomag körüli kialakult helyzet megoldásán.

A szóvivő hozzátette, hogy a moszkvai találkozón – bár a téma nem szerepel a hivatalos napirenden – szükség esetén José Manuel Barroso bizottság elnök egyeztet majd a ciprusi mentőcsomagról.

Az országba utazókat figyelmezteti a Külügyminisztérium

Mivel a ciprusi bankok korlátozták a hozzáférést a számlákhoz, a Külügyminisztérium konzuli szolgálata arra figyelmezteti az országba készülő magyarokat, hogy a pénzügyi helyzet egyelőre bizonytalan, ezért tanácsos, hogy utazásuk teljes időtartamára elegendő készpénzzel érkezzenek Ciprusra.

A konzuli szolgálat honlapján közzétett figyelmeztetésben emlékeztettek arra, hogy a ciprusi kormány és a trojka – vagyis az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap – közötti hiteltárgyalások következményeként március 16-tól a ciprusi bankok korlátozták a hozzáférést a számlákhoz.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bankjegykiadó automatákból korlátozott összeget lehet felvenni, az változó, hogy melyik banknál mekkora összeghez vagy milyen gyakran lehet hozzáférni – magyarázták. Pár száz euróhoz általában akadálytalanul hozzá lehet jutni, és a bankkártyás fizetés működik azokon a helyeken, ahol eddig is elfogadták a kártyát.

A pénzügyi helyzet egyelőre bizonytalan, ezért nem zárható ki, hogy a pénzfelvétel további korlátozását rendeli el a kormány, és az sem elképzelhetetlen, hogy a kártyás fizetés nehezebbé válik – hívták fel a figyelmet. Hozzátették, ezért ajánlott az utazás teljes időtartamára elegendő készpénzzel érkezni az országba.

Megjegyezték, Cipruson nyugalom van, a bankokon kívül minden változatlanul működik.

Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője az MTI érdeklődésére úgy nyilatkozott, hogy a nicosiai magyar nagykövetség néhány érdeklődő telefonhívást kapott ugyan, de eddig senki sem fordult segítségért a külképviselethez.

Londoni elemzők: Moszkva földgázkoncessziót akar

Londoni elemzői vélemények szerint az orosz kormány várhatóan földgáz-kitermelési koncessziót fog kérni a ciprusi kormánytól a pénzügyi segítség fejében.

Mihalisz Szarrisz ciprusi pénzügyminiszter szerdán azt mondta moszkvai tárgyalásairól: „konstruktív, őszinte párbeszéd” zajlik az orosz kormánnyal, és addig folytatják a tárgyalásokat, amíg megállapodás nem születik.

Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza a ciprusi politikus szavait kommentálva azt jósolta, Moszkva a Ciprusnak nyújtott hitelfinanszírozás kiterjesztéséért cserébe „határozott részesedést” kíván majd szerezni a Ciprus déli partjai előtt fekvő földgázmezők kitermelési koncesszióiból. 

Néhány milliárd dollárnyi ciprusi bankbetét esetleges elvesztése is csak „aprópénz” lenne a Kreml környezetében működő orosz állami bankoknak, a „nagy játszma” a ciprusi tengeri talapzat földgázkészleteinek ellenőrzése és az, hogy milyen áron szerezhetők meg a kitermelési koncessziók – fogalmazott a Standard Bank londoni elemzője.

Kedden a Vedomosztyi írt arról, hogy a Gazprom minden lehetőséget kihasznál a ciprusi kőolaj- és földgázlelőhelyek kiaknázására. Az orosz üzleti-politikai lap így értékelte a Gazprombank Ciprusnak tett állítólagos felajánlását, miszerint kész segíteni a Ciprusnak nyújtott hitel átstrukturálásával.

A ciprusi bankválság terjedési kockázataival kapcsolatban Timothy Ash annak a véleményének adott hangot, hogy a közép- és kelet-európai térségben elsősorban Szlovénia bizonyulhat sebezhetőnek, tekintettel arra, hogy a szlovén bankszektoron belül nem egészen 40 százalék a külföldi tulajdonosi arány, ami kevesebb mint a fele a térségi átlagnak. 

Ráadásul folyamatosan csökken is a külföldi tulajdonosok aránya, mivel több európai bank a kijárat felé tart, „visszaadva a kormánynak a kulcsokat”. Így a szlovén bankrendszer feltőkésítésének költségei az államot terhelik – hangsúlyozta Timothy Ash. 

Hozzátette: a közép- és kelet-európai térség más országaiban nem ez a helyzet, mivel ezekben a gazdaságokban a bankrendszer tőkepótlásáról a külföldi tulajdonos bankok minden egyéb problémájuk ellenére gondoskodtak.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének stratégája, Alex White a ciprusi-orosz tárgyalásokkal kapcsolatos szerdai értékelésében szintén a lehetséges forgatókönyvek között említette, hogy Oroszország kitermelési koncessziókat kér a ciprusi tengeri földgázmezőkre. White szerint ugyanakkor Oroszország „bajosan vehetné névértéken”, ha Ciprus földgáz-kitermelési koncessziót ajánlana fel, tekintettel a térségi földgázmezők kitermeléséi jogaival kapcsolatos regionális vitákra.

A JP Morgan londoni szakelemzője szerint egyelőre nem egyértelmű, hogy Moszkva valójában mit kaphatna Ciprus pénzügyi megsegítéséért cserébe. Alex White szerint a felmerült lehetőségek között szerepelhet stratégiai jellegű eszközök átadása, de azt valószínűtlennek tartja, hogy a NATO engedné például egy orosz haditengerészeti támaszpont létesítését Cipruson. Ha azonban Ciprus végül törlesztésképtelenné válik, és el kell hagynia az euróövezetet, akkor függősége Oroszországtól valószínűleg „drámai mértékben” megnő – véli az elemző.

Moszkva azonban elsősorban pénzügyi központként betöltött saját szerepét kívánja erősíteni. A Ciprusnak nyújtandó lehetséges orosz támogatásokkal kapcsolatos várakozások nagy része arra a feltételezésre épül, hogy az orosz kormány prioritásnak tekinti egy offshore pénzügyi menedék megmentését. Valójában azonban Oroszország hosszú távú érdeke Moszkva pénzügyi központ szerepének erősítése, és Ciprus mint vetélytárs „kiiktatását” a Kreml „nem feltétlenül tartaná rossz fejleménynek” – vélekedett szerdai értékelésében a JP Morgan londoni stratégája.

Ha az oroszok konkrét egyezséget ajánlanak fel Ciprusnak, annak valószínűleg mérhetetlen ára lenne: Moszkva jó eséllyel azt kérné, hogy Ciprus teljes egészében fordítson hátat a trojkának, vagyis a pénzügyi segítség fejében bankbetétilletéket követelő IMF/EU-bizottság/eurójegybank hármasnak – vélte. Ezzel Moszkva gyakorlatilag azt kérné, hogy Ciprus távozzon az euróövezetből, és „szilárdan vesse meg lábát az orosz érdekszférában” – tette hozzá. „Bár valószínűtlen, mégsem teljesen lehetetlen”, hogy Ciprus adott esetben el is fogadna egy ilyen egyezséget.

Ben May, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics európai ügyekkel foglalkozó vezető közgazdásza szintén úgy vélekedett: a bankbetétilleték parlamenti elutasítása nyomán megnőtt Ciprus euróövezeti távozásának kockázata. Az is felmerülhet, hogy a jelenlegi bankzárlat feloldása után Ciprus – Izland mintájára – tőkekorlátozásokat vezet be a pénzek kimenekítésének megakadályozására – tette hozzá.

A Capital Economics londoni szakértője szerint is az lehet az egyik megoldás, hogy Ciprus végleg ejti a bankbetétilletéket, és Oroszországtól kér pénzügyi segítséget.

Oroszország ciprusi befolyásának erősödését nem feltétlenül vennék jó néven egyes euróövezeti döntéshozók, végső soron azonban még ez is elfogadhatóbbnak bizonyulhat, mint a biztosra vehető alternatíva, vagyis az, hogy a pénzügyi támogatás megtagadása esetén Ciprus törlesztésképtelenné válik, a teljes ciprusi bankrendszer összeomlik és az ország távozni kényszerül az euróövezetből – vélekedett Ben May, aki szerint ezért valószínűnek tűnik valamilyen kompromisszumos megoldás, például az illeték csökkentése és bizonyos mértékű orosz támogatás elfogadása.

A szakértő szerint azonban az epizód máris károsította az euróövezeti döntéshozatal megítélését, és nem lenne meglepő, ha a ciprusi fejlemények nyomán ismét fellángolna az euróövezeti válság az idén.

Svédországban is aggódnak

Svéd magánszemélyek, de kisebb cégek is, akiknek, illetve amelyeknek bankbetétjük van ciprusi bankokban, aggódva figyelik az ottani bankválság fejleményeit, Anders Borg svéd gazdasági miniszter pedig úgy véli, a ciprusi bankoknak körülbelül egy hetük van a probléma megoldására.

Anders Borg szerint nincs más kiút, a ciprusi kormánynak elő kell teremtenie a válságkezeléshez szükséges 5,8 milliárd eurós válságbiztosítékot, hogy az ország az EU és az IMF mentőcsomagját megkaphassa.

Mint mondta, a probléma megoldására a bankbetétek megadóztatása nem volt ideális javaslat. Szerinte megoldást jelenthet az, ha egy kormány ilyenkor  „államosítja” ezeket a válságban lévő, magas tőkehiánnyal rendelkező bankokat, rekapitalizálja, majd újra értékesíti szigorú feltételek mellett. 

A szigetországban bankbetéttel rendelkező svéd magánszemélyek többsége nem tervezi a ciprusi bakokat megrohamozni, viszont betétjeik áthelyezése aktuális lehet. A Handelsbank kommunikációs felelőse elmondta: többen érdeklődtek, hogy megtakarított pénzüket hogyan lehetne a svéd banknál biztonságba helyezni.    

Kedden, a ciprusi parlament döntését megelőzően, Nicos Anastasiades elnök a TV4 News svéd kereskedelmi csatornának adott interjúban a bankbetétek megadóztatásával kapcsolatos EU-IMF javaslatról azt mondta: az IMF és az eurócsoportbanCiprus „barátaitól”  ilyen adójavaslatot nem várt, ez a fajta adózás „nem igazságos” és „Ciprus érdekével ellentétes”. Hozzátette: az országnak van elképzelése arról, hogyan fogja megvédeni érdekeit.

(forrás: MTI / Kegyes Csilla / Kertész Róbert)

A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.