Itt az Ab döntése a devizahitel-szerződésekről

Gazdaság - szerző: GR

Törvénnyel módosíthatók korábban megkötött szerződések, ám ebben az esetben is figyelembe kell venni minden fél méltányos érdekeit, a megváltozott körülmények között is érdekegyensúlyra kell törekedni – mondta ki devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésében az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn.

(fotó: MTI / Szigetváry Zsolt)

 

A ma délelőtt nyilvánosan kihirdetett határozat indoklása szerint a jogbiztonság követelménye akkor érvényesül, ha az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg, mint amit a rendes bírósági út követel meg, azaz ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően olyan körülmény áll be, amely folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.

 

Az Ab eljárását kezdeményező kormány indítványának másik felvetésére reagálva az Ab kimondta: rendes bírósági ítéletnek azokat a konkrét jellemzőit, amelyek közvetlenül a fogyasztók jogainak védelmével kapcsolatos alaptörvény-ellenességet okoznák, alkotmányértelmezési hatáskörben nem lehet megállapítani. A gazdasági erőfölénnyel visszaélés elleni fellépésre és a fogyasztók jogainak védelmére irányuló alaptörvényi rendelkezésből közvetlenül következhet ugyan jogszabály alkotmányellenessége, de ennek megítélése függ a szabályozási környezettől.  

 

Ezek után a nagy kérdés az, hogy a kormány a ciklust lezárva, még az április 6-i választások előtt még benyújt-e egy új a devizahiteles szerződéseket újradefiniáló törvényt. Elvileg nincs akadálya a gyors törvénykezdésnek és az országgyűlés összehívásának a választások előtt – ráadásul korábban volt szó arról, hogy a paksi bővítés pénzügyi szerződése miatt ez egyébként  is bekövetkezhet.

 

Ha mégsem indul be a törvényhozás, a munka következő kormányra maradhat. Még februárban Rétvári Bence, az igazságügyi tárca államtitkára azt mondta, hogy a kormány megvárja az Európai Bíróság, a Kúria és az Alkotmánybíróság döntését is, hogy a kabinet mérlegelni tudja, mekkora a mozgástere. Ezek alapján viszont könnyen előfordulhat, hogy a végleges döntéshozatal a választások utánra marad. Megfigyelők szerint ez már csak azért is szerencsésebb megoldás volna, mert maradna idő a jogszabályok előkészítésére és társadalmi vitájára.

 

Tavaly novemberben fordultak az Ab-hoz  

 

Az Orbán-kormány még 2013. november 29-én végén fordult az Ab-hoz, hogy az alaptörvény értelmezését kérje a devizahitelekkel összefüggésben, a testület másfél hónappal ezelőtt (január 27-én) kezdte el a határozattervezet megvitatását. Az indítvány két elvi kérdést tartalmazott: Egyrészt az alaptörvényből levezethető-e olyan konkrét fogyasztóvédelmi rendelkezés, amely szerződési feltétel, bírósági ítélet vagy jogszabály alaptörvény-ellenességét okozná. Az indítványa példaként említette ugyan a devizahiteles szerződések egyes elemeit, de az Ab-nak ebben az ügyben nem azt kellett eldöntenie, hogy a devizahitel-szerződések vagy azok egyes elemei alkotmányellenesek-e.

 

Másrészt pedig az úgynevezett devizahitel-szerződések milyen keretek között módosíthatók jogszabállyal. Az alaptörvényből milyen általános követelmények érvényesítése következik, továbbá milyen keretek között lehetne megváltoztatni a szerződéseket. A kormány nem azt kérte, hogy az Ab konkrét devizahiteles ügyekben foglaljon állást.

 

A Kúria már decemberben “elhárította a rendezést”  

 

Nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés- döntött a Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatában 2013. december 16-án (a döntésről részletes itt olvashat). Az ilyen szerződésekben az adós viseli az árfolyamváltozás kockázatát. Wellmann György, a kollégium vezetője a testület jogegységi ülése után ismertette: a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait.

 

A devizahiteles szerződések nem tekinthetők érvénytelennek pusztán az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt. Az indoklás szerint a tartós hitelezési jogviszonyban a szerződéskötés után olyan változások állhatnak be, amelyek a szerződés gazdasági kockázati egyensúlyát utólag felboríthatják. Ha a felek a szerződés módosításával ezeket közösen nem orvosolják, a szerződésekbe való utólagos beavatkozás válhat szükségessé. A Kúria szerint azonban bíróság csak kivételesen, egyedi jogviszonyokban módosíthat egyes szerződéseket. A társadalmi méretű problémák megoldásának nem a bírói út a megfelelő módja, hanem a jogalkotás, amely figyelembe tudja venni az össztársadalmi érdekeket is.

 

Az Európai Bíróság is úton van  

 

Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményének, a jogegységi tanács a döntését az Európai Bírósága (EB) előtt C-26/13. szám alatt folyamatban levő előzetes döntéshozatali eljárásban történő határozathozatalt követően hozza meg. Ez az úgynevezett Kásler-ügy. Idén február 12-én Nils Wahl, az EB kijelölt főtanácsnoka az állapította meg, hogy vizsgálható az árfolyamrés kikötésének tisztességtelensége. Jogi szakvéleménye szerint noha az ilyen feltételek a szerződés úgynevezett elsődleges tárgya alá tartozónak tekinthetők – és ekként elvben a tisztességtelenség szempontjából nem lennének vizsgálhatók -, mégis a nemzeti bíróság feladata annak megállapítása, hogy a fogyasztóknak módjukban állt-e megérteni, hogy a két árfolyam közötti különbözetből eredően többletterhet viselhetnek. Ahhoz ugyanis, hogy a szerződés elsődleges tárgya alá tartozó kérdés ne legyen vizsgálható a tisztességtelenség szempontjából, arra is szükség van, hogy a szerződési feltételek kellően érthetőek és világosak legyenek. – írja a Napi Gazdaság.  

 

A Kásler-ügy kiindulópontja egy 2008-as devizahitel-szerződés, amely alapján az OTP Bank Nyrt. úgy folyósított az ügyfelének forintban kölcsönt, hogy annak visszafizetendő összegét svájci frankban tartotta nyilván, és amely összeget a folyósítás napján érvényes deviza vételi árfolyamon állapította meg. (A bank 14,4 millió forint összegű kölcsönt nyújtott a kölcsönvevőknek, amelynek svájci frankban meghatározott összegét 94 240,84 frankban rögzítették.) Ezzel szemben, a szerződés a törlesztőrészletek összegének meghatározására az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza eladási árfolyam alkalmazását írta elő. A bank ügyfelei a magyar bíróságokhoz fordultak annak megállapítása végett, hogy tisztességtelennek minősül a szerződés azon kikötése, amely feljogosítja a bankot arra, hogy a törlesztőrészleteket a deviza eladási árfolyamon számolja.

HH/MTI/Napi Gazdaság