A polgármester kedvezőnek ítéli az egyetlen befektető ajánlatát
Meggyőződésem, hogy mindannyiunk sorsát érintő kérdésekben mindannyiuknak el kell mondani a véleményét, nekünk pedig meg kell hallgatni, és az így artikulálódott vélemények közül a képviselőtestületnek a legjobb döntést kell meghoznia – nyitotta meg dr. Imri Sándor polgármester azt a lakossági fórumot, mely a fürdő részvényeinek eladásával kapcsolatban volt hivatott tájékoztatni a lakosságot, eloszlatni a kételyeket.
A képviselőtestület arra szegődött – én legalábbis arra szegődtem, hogy a harkányiak érdekeit képviseljem, és ezt is fogom tenni. Az elmúlt egy évben hiába küszködtünk, más befektetőt nem találtunk – tette hozzá a polgármester úr, majd folytatta beszámolóját: György Zoltán ajánlatával a képviselőtestület hosszasan foglalkozott, mivel alkalmas arra, hogy Harkány város jövőjét hosszú távon megoldja, olyan befektetéseket indukáljon, ami az itt élőket maradásra bírja, az itt élőknek egzisztenciáját fogja biztosítani. Mindannyian láttuk, a fürdő az elmúlt húsz évben mit produkált, hova jutott, milyen kondícióval, hogy működött. Jelen pillanatban tudni kell, hogy a fürdő az elmúlt egy évben sem oldott meg semmilyen olyan financionális problémát, semmilyen humán, személyügyi problémát, ami agyonnyomja, megfojtja. A fürdő hatalmas adósságállománnyal rendelkezik, ami egy év alatt nem csökkent, sőt, a hitelezők egyre fenyegetőbben lépnek fel olyan igénnyel, hogy esetleg felszámolási eljárást indítanak a fürdő ellen. Az önkormányzat is ugyanolyan helyzetben van, csak viszonylag stabilabb módon próbálta kezelni, és meg vagyok róla győződve, hogy sikeresen is kezeli, ha a fürdő biztosítja azt a bevételi forrást, indukálja azokat a bevételeket, adót, amiért létrejött, és amiért ez a hivatása, hogy Harkány városát eltartsa. A fürdőnk elnyert egy pályázatot, illetve elnyert már előtte egy másikat, amit úgy hívtak, hogy Harka Csarnok. Ötven millió forintnyi tervezési díjat ki is fizettünk feleslegesen – mind a fürdő, mind az önkormányzat – a grandiózus polgármesteri hivatal terveiért, az elfuserált Harka Csarnokért, aminek egyetlen egy fillér nem volt meg a kasszában, hogy önrészként betegyük, ezért ez a program elúszott. A Harka Csarnok tervei évekkel ezelőtt készen voltak, miközben a siklósi felépült. Tehát ha a város reálisan tervez és elkészül, akkor ma nem kell a szomszéd, siklósi várra konkurenciaként tekinteni, mert eszükbe nem jutott volna a siklósiaknak, hogy fürdőt építsenek. Most nekünk egy más minőséget, nagyságrendileg jobbat, szebbet, attraktívabbat kell építenünk, hiszen a harkányi gyógyvíz még mindig kitart mellettünk. Ez az egyedüli kincsünk, amire bízvást építhetjük a jövőnket.
A következmény, ha ez a projekt nem valósul meg az lesz, hogy Harkányra úgy tekintenek a befektetők, mint az ígérgetések városára, ahol merünk nagyot álmodni, viszont az ébredés után „belelógott a kezünk”. Ezt szeretnénk elkerülni, ezért kell, hogy elinduljon a fejlesztés, mert ha most, a huszonnegyedik órában teszünk valamit, hogy megvalósítsuk, akkor a következő pályázatokra már nem igazán kell bizakodóan gondolni, lemondanak rólunk, legyintenek, hogy Harkánnyal nem kell foglalkozni, pályázatot nem kell vinni, mert úgy sem fogják megcsinálni.
Viszont ha elindul a projekt, György Zoltán is úgy gondolja, hogy ez egy tíz évre szóló erőltetett fejlesztési menet első lépése lesz, és mind az önkormányzat, mind pedig a befektető azon lesz, hogy évről-évre fejlessze a fürdőt, amire tíz év múlva Európa valóban úgy tekinthet, mint a fürdők egyik gyöngyszemére. Ez az egyetlen kitörési lehetőség, különben a fürdő egy-másfél hónapon belül lehúzza a rolót. Nem kapunk pénzt, nincs hitel, újabb hitellel kár is próbálkoznunk, ez a város már eljátszotta az összes hitelét szó szerint is és átvitt értelemben is.
Mióta miénk a fürdő, elmúlt az eufória a 2006-os vásárlás után. 2007-ben kibocsátottuk a kötvényt, azóta fizetjük az állománya kamatait, közel 400 millió forintot már betettünk az Erste bank zsebébe. A tőkét még nem törlesztettük, hiszen nem tudtuk volna. A fürdőből elhozott az önkormányzat 350 millió forintot, ezeket elmulattuk, elköltöttük, az 1,6 milliárd forintos vételárból ezeket nyugodtan le lehet venni. A város így 800 millióért vette az 50 százalékát. Most, a válság legalján 35 százalékra kaptunk ajánlatot egyetlen befektetőtől. Egyetlen egy volt, aki azt mondta, hogy a két pályázatot megfinanszírozza. Megfinanszírozza, nem pedig odaadja a városnak a pénzt, mert az el szokta herdálni. Csak akkor jön ide 850 millió forinttal, ha ez az összeg a pályázat önrészére lesz fordítva. 651 millió a fürdő önrészére, 177 millió pedig a Zsigmondy sétány önrészére, hiszen az is szervesen hozzátartozik a fürdőhöz, hogy az itt élő és ide látogató emberek jól érzik magukat, és a kapun kilépve nem egy lepusztult, hanem egy élhető atmoszférát adó kisvárosban tölthetik az estéjüket, jó borokat és jó ételeket ehetnek. Ez mind hozzá tartozik a fürdő által nyújtott szolgáltatásokhoz.
A mostani helyzetnél minden más jobb, ez pedig egy egészen jó ajánlat, hiszen megismerve György úr elképzeléseit, hozzáértését, szakmai kvalitásait, azt hiszem, jó kezekben tudhatjuk a fürdőt. A nem egy végérvényes nem lesz, ha a képviselőtestület nemet mond, az igen viszont számos jogi garanciával, olyanfajta biztonsággal működtethető, hogy a város nem lesz kisebbségi tulajdonos, a gyógyvizet a város területéről kívülre nem engedjük kivinni, a harkányi emberek eddig biztosított kedvezményei megmaradnak, a belépők nem mennek a csillagos égig, ahogy néhány hozzászólót olvasgattam. Osztalék reményeim szerint három év múlva keletkezik, ami a fürdőben marad, a város nem kívánja elherdálni, kivenni. Folyamatos fejlesztéssel valamennyi részvény felértékelődik. Azt kívánom, hogy most, a válság alján 3 milliárdért sem kellő fürdő tíz év múlva 30 milliárdért kellesse magát, és fityiszt tudjunk mutatni az ajánlattevőkre, mert többségi tulajdonosok akarunk maradni, és eltart bennünket – fejezte be megnyitó beszédét dr. Imri Sándor.
A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.
