Lóhús a lasagneban – terítéken az élelmiszer-bűnőzés

Rizsliszttel kevert gesztenyemassza, marhára „festett” sertéshús, lóhússal megspékelt lasagne – csak néhány az élelmiszerhamisítási botrányok közül. Egyre több hamisítással, emberi fogyasztásra alkalmatlan termék forgalmazásával kapcsolatos ügyre derül fény.

A tapasztalatokról, lehetőségekről, teendőkről szólt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) „Együtt az élelmiszerlánc-bűnözés ellen” című budapesti konferenciája, melyet az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) is támogatott.

Élelmiszerbűnözők. Bár a jog nem használja e fogalmat, de kétségtelenül élő, létező terminus. Napjainkban Magyarországon és külföldön egyaránt megemelkedtek a csalással, hamisítással, emberi fogyasztásra alkalmatlan termékek illegális forgalmazásával kapcsolatos ügyek. A jelenség nem csak az élelmiszerek, hanem az élelmiszerláncba bekerülő egyéb anyagok esetében (takarmányok, növényvédő szerek, állatgyógyászati termékek, illegális hormonok stb.) is megfigyelhető. A szervezett bűnözés révén pedig a hamis termékek megtalálhatják útjukat a legális élelmiszerláncba is.

Az élelmiszerhamisítások, csalások elleni küzdelem összeurópai ügy, és ebben a kockázatok tudományos értékelésnek és a határozott hatósági intézkedéseknek egyaránt kiemelt szerepe van. A nemzetközi tapasztalatokról az EFSA, valamint a német és az írországi élelmiszerbiztonsági hivatalok vezető munkatársai számoltak be.

„Az élelmiszerhamisítás elleni küzdelem a NÉBIH talán legfontosabb feladata az elkövetkező négy évben. E harc kiemelt szerepet kapott a tavaly elfogadott Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiában is, melyben a hatóság zéró toleranciát hirdetett az élelmiszerbűnözőkkel szemben.” – fogalmazott dr. Bognár Lajos helyettes államtitkár. A hamisítások felderítése, bizonyítása ugyanakkor speciális ismereteket, felkészültséget igényel az ellenőröktől. A hazai tapasztalatokat, lehetőségeket, teendőket az ÁNTSZ, a NAV és a NÉBIH munkatársai mutatták be.

Az előadásokat feldolgozó kerekasztal beszélgetésen szóba került többek között a hatóságok közti csapatmunka szerepe a felderítésben; a nemzetközi együttműködések; az élelmiszerhamisítás kimutatásának módszerei, lehetőségei és a nyilvánosság kiemelt helyzete.

A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.