Magyar képviselők hozzászólásai az uniós költségvetésről szóló vitákhoz

Több magyar európai parlamenti (EP-)képviselő is hozzászólt az unió jövő évi és a következő hétéves periódusra szóló költségvetéséről szóló vitákhoz Strasbourgban, az EP plenáris ülésén. A szocialista Tabajdi Csaba a kohéziós támogatások csökkentését elfogadhatatlannak nevezte, a szintén MSZP-s Herczog Edit pedig az intézmények hatékonyságának növelésével elérhető megtakarításról értekezett. A fideszes Járóka Lívia a büdzsé szociális pillérének, a társadalmi befogadásnak a fontosságát hangsúlyozta.

El a kezekkel Magyarország kohéziós támogatásaitól! – fogalmaz szerdán kiadott közleményében Tabajdi Csaba, aki szerint kárt okoz, hogy eddig nem született megállapodás az unió 2014 és 2020 közötti keretköltségvetéséről. „Már a tavaly novemberben megtárgyalt költségvetési javaslatok is elfogadhatatlan csökkentést jelentettek Magyarország számára. Elfogadhatatlan, hogy egyes tagállamok még ezt is tovább akarják csökkenteni. Hazám, Magyarország már így is kohéziós támogatásainak 30 százalékát, hétmilliárd eurót veszíthet el, ezzel ennek a végeláthatatlan költségvetési huzavonának igazságtalanul a legnagyobb vesztesévé válhat. A költségvetés főösszegének és a kohéziós támogatásoknak bármiféle csökkentése elfogadhatatlan” – vélekedett hozzászólásában az MSZP EP-delegációjának vezetője.

„Amennyiben a februári Európai Tanácson nem születik elfogadható megállapodás az unió hétéves költségvetéséről, a tanácsban ülő állam- és kormányfők szegénységi bizonyítványt állítanak ki magukról. Ennél azonban sokkal nagyobb gond, hogy szegénységre ítélik azokat a tagállamokat és állampolgáraikat, amelyek nehéz gazdasági helyzetük miatt uniós források hiányában nem tudnának befektetni. Magyarországon például az állami beruházások 97 százaléka társfinanszírozásból működik” – sorolta a képviselő. Tabajdi emlékeztetett: már most is késésben vagyunk, mert a támogatási programoknak jövő ilyenkor már működniük kellene, miközben még a főösszegről sincsen megállapodás.

„Amennyiben ez így marad, felmerül a kérdés, ki viseli majd a felelősséget ezért a hátrányos helyzetben lévő régiók, köztük a magyarországi régiók lakossága előtt? Ki viseli a felelősséget azért a sokkért, amelyet a támogatások hirtelen és drasztikus csökkentése jelent majd a nehéz helyzetbe lévő magyar régiók, kistérségek számára? Nem lehet nacionalista önzésből követelt kiadáscsökkentések miatt kockára tenni egész országok felzárkózását, sőt az egész Európai Unió legfontosabb értékét: a szolidaritást!” – húzta alá a szocialista politikus.

A csúcstalálkozó kapcsán az unió többéves költségvetéséről szóló vitában a fideszes Járóka Lívia a társadalmi integráció növekedésösztönző hatását hangsúlyozta, valamint sürgette, hogy az uniós tagállamok a gazdasági konszolidáció és növekedés alapvető elemként tekintsenek a társadalmi befogadás céljára.

Járóka, aki a romák társadalmi befogadását célzó uniós stratégia jelentéstevője, felszólalásában emlékeztetett, hogy a gazdasági fellendülést célzó tagállami tervek rendre elhanyagolják a társadalmi befogadás jelentőségét a versenyképesség, innováció és növekedés ösztönzésére. A néppárti politikus hangsúlyozta, hogy így nem csupán a legsérülékenyebb társadalmi csoportok maradhatnak védelem nélkül, de a megfelelő társadalmi befogadás, különösen pedig a munkaerő-piaci integráció hiányában hátrányt szenved a gazdaság növekedési képessége.

„Egyetlen ország sem engedheti meg, hogy népessége egy részének gazdasági potenciáljáról lemondjon, a társadalmi befogadásba történő befektetés ezért nem lehetőség, hanem kötelesség” – zárta felszólalását Járóka Lívia.

A szocialista Herczog Edit az unió jövő évi, 2014-es költségvetéséről szóló vitában azt hangsúlyozta, hogy az unió intézményrendszere több tízmillió eurót spórol saját magán. Herczog elmondta: a szocialista frakció javaslatára a ciklus végéig 2011-es szinten befagyasztott parlamenti büdzsé az EP önmérsékletéről árulkodik, de további pontokon érhető még el előrelépés.

A politikus az intézményi munka hatékonyságának elsősorban a polgárok által is érezhető javulását várja az olyan reformlépésektől, mint az adminisztratív költségek befagyasztása, tárgyi és emberi erőforrások hatékonyabb menedzsmentje. A szocialista EP-képviselő mindazonáltal arra is figyelmeztet, hogy a nadrágszíjhúzás nem mehet a parlamenti törvényalkotó munka minőségének rovására. Ugyanígy fontosnak tartotta kiemelni a jelentésből a képviselő, hogy a munkakörülményeket úgy kell alakítani a jövőben, hogy a munkavállalói jogok ne sérüljenek.

„A hatékonyság növelését és a spórolást egyszerre úgy valósíthatjuk meg, ha nem a fűnyíróelvet alkalmazzuk az intézményeken, hanem a munkafolyamatok elemzésével megkeressük azokat a pontokat, ahol lehetőség adódik a spórolásra” – érvelt Herczog, aki szerint a hatékonyság növelése több és jobb Európát eredményez majd minden európainak.

(Forrás: MTI)