Miért tartjuk fontosnak, hogy beszéljünk a depresszió tüneteiről?

A depresszió orvosi értelemben betegség, mely negatívan befolyásolja az egész embert, annak közérzetét, teljesítményét, testi-lelki funkcióit és a kapcsolatrendszerét egyaránt.

A depressziós ember szubjektív élményvilágára a bezártság, a reménytelenség, kilátástalanság, magatartására a gátoltság, izolálódás, közérzetére a diszkomfort jellemző. Elveszik az örömre való képesség, csökken az érdeklődés, az energia, a mindennapi feladatok elvégzése is egyre nagyobb erőfeszítést követel, a depressziós ember egyre kevésbé képes a vállalt szerepeit ellátni. Fáradékony mind lelkileg, mind fizikailag, A depressziós beteg megjelenése is jellegzetes: koránál idősebbnek tűnik, tartása erőtlen,mozgása lelassult, nehézkes, lomha, arca mimikaszegény, gesztikulációja csökkent. Az öltözködésre nem marad már energiája, egyre kevésbé választékos,majd akár elhanyagolttá válik.

Jellegzetes tünete a depressziónak az alvászavar, mely lehet fokozott alvás (alvásba való menekülés), vagy csökkent,nem kielégítő alvás. Tipikus tünet a hajnali ébredés, a rendkívül nehezen induló reggel, majd a délutánra, estére javuló teljesítmény. Változik az étvágy, csökken vagy nő, a testsúly evvel párhuzamosan változik, csökken a szexuális aktivitás.

A depressziós beteg befelé fordulása megváltoztatja a szervérzéseket, fájdalmak, diszkomfort érzések jelentkezhetnek, leggyakrabban fejfájás, gerincfájdalom, mellkasi- és hasi panaszok.

A gondolkodásbeli változások nagyon szembetűnőek, a normál gyászfolyamattól ebben markánsan különbözik a a depresszió: a depressziós beteg olyan,mintha egy negatív szűrőn keresztül szemlélné magát és a külvilágot: az információkból nem engedi át az pozitív, örömteli dolgokat,ill .az információkat negatív módon dolgozza fel. Így a világ sötétté, kilátástalanná, reménytelenné, fenyegetővé válik számára. Saját magával kapcsolatban is csak negatív irányú gondolatai vannak, saját magát „csődtömegnek” tekinti, önbizalma elvész, előre látja a kudarcait a munkában, a családjában, életét értéktelennek, a környezete számára teherként éli meg. Ennek a gondolatmenetnek az előrehaladása vezet az öngyilkossági szándékhoz, tervekhez, tettekhez.

Bár az öngyilkosok relatív kis hányada közli csak konkrétan a szándékát, az indirekt jelzések egész skálája megtalálható a tettüket megelőzően. Ez a „cry for help”-nek nevezett jelenség az öngyilkos szándékhoz való ambivalens viszonyt jelzi, keresi a kiutat, a kezét annak, aki segítséget nyújthat még neki. Ha a segélykiáltást a környezet nem érzékeli,vagy arra nem reagál, a folyamat a preszuicidális szindróma irányába halad.

A preszuicidális szindrómára jellemző, hogy beszűkül a gondolkodás, a magatartás, gátolt, saját maga ellen forduló agresszió jelentkezik, és egyre inkább a szuicid fantáziák töltik ki a gondolkodást.

Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van hívja mobilról is a 116-123 ingyenes, lelki elsősegély számot!

Személyesen kérhet a beteg segítséget a beteg a területileg illetékes pszichiátriai szakrendelésen, házi orvosánál, ügyeleti időben Baranyában a Pszichiátriai Klinikán, a Mohácsi és Szigetvári Kórház Pszichiátriai Osztályán!

Készült a Siklósi Kórház Nonprofit Kft. által

a TÁMOP -6.1.2. -11/3-2012-0052

Tenkes Egészségkert projekt keretében

A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.