Milyen virslit vegyünk Szilveszterre?

Életmód - szerző: GR

Évente mintegy 30 ezer tonna virslit vásárolunk, ami azt jelenti, hogy háztartásonként 7,30 kg fogyasztunk átlagosan. Ebből a húskészítményből viszont a legnagyobb kereslet szilveszter könyékén van, hiszen mára tradicionálisan fogyasztjuk újév alkalmából.  


Nehéz eldönteni a boltok polcai előtt állva, hogy végülis melyik a legjobb vagy a legfinomabb, netán melyik a legegészségesebb- hiszen mára ez is sokaknál a szempontrendszer része. Az se mindegy, hogy előre csomagoltat vagy netán a „kimért-húspultos” verzió mellett tesszük le a voksunkat. Ezeken kívül pedig a legalapvetőbb kérdés, hogy csirke, sertés, vagy netán marhavirsli kerüljön az asztalra?  

 

 

A képen a Buru Mezőgazdaság szürkemarha virslije sütve

 

Mai virsli  

 

A legolcsóbb típus egyértelműen a baromfivirsli, melynek térhódítása Magyarországon a rendszerváltozás után indult, majd a válság kezdete óta tovább erősödött. A növekvő piaci részesedésében a kedvező ár mellett a szárnyasokhoz alapvetően társuló egészségesnek-vélt gondolatok is szerepet játszhatnak. 

 

Ennek az eredménye lehet, hogy a magyar lakosság többet vásárol ma baromfi-alapanyagút, mint a klasszikus (és legtöbbször drágább) sertés és/vagy marhahúsból készültet. A forgalom 60 százalékát az olcsóbb baromfi virslik képviselik. Ugyanakkor sokan nem tudják, hogy a jó minőségű (ma már a kistermelőtől is beszerezhető) marhavirsli mégis egészségesebb lehet, mivel a hús magas fehérjetartalma mellé átlagosan kevesebb zsír és bőrke párosul- persze a minőséget itt is meg kell fizetni.

 

Virsliadalékok  

 

A tömegvirslik nemcsak „aprólékokat”, de szóját is bőven tartalmaznak. Ez leginkább a legolcsóbb, mechanikusan szeparált húspéppel készült termékekre a legjellemzőbb és egyébként élvezeti értékük (valódi húsízük) alig van. Az árakat figyelembe véve, az 800-1300 Ft/kg alatti virslik aligha képesek a minimálisan elvárt minőségi kritériumokat teljesíteni. Kijelenthetjük itt is: az olcsóbb sokszor drágább, hiszen senki se fog a másodikért a tálba nyúlni. A másik adalékanyag az ízfokozó. Sajnos akárhogyan is próbálunk keresgélni a boltok polcain, ízfokozó nélküli terméket aligha találunk. (vagy csak E-számmal jelölik és nem írják ki betűvel). A nitrites pácsótól se menekülünk manapság, hiszen a hús rózsaszínűségéért felel. Gyakori adalék még a fűszerek mellett a só. A trinátrium-citrát a sókoncentráció pedig a savasságszabályozást és a nedvesség megtartását szabályozza. Az aszkorbinsav csak az idő előtti barnulást hívatott megelőzni. A polifosztfátot is jellemzően használják nemcsak a hazai, de a legnevesebb külföldi gyártók is. Ez az anyag felelős a virsli roppanósságáért, valamint ettől nem lesz ráncos főzés közben. Újra elmondhatjuk persze, hogy a legkevesebb adalékot a „házi-kézműves” termékek tartalmazzák, ugyanakkor ezekért mindig mélyebben a zsebbe kell nyúlni.

 

 

Hatósági ellenőrzési jelentés- sajnos még 2011 végéről  

 

2011 decemberében adott ki utoljára sajtóközleményt a hatóság a virslivizsgálatairól (szerk.: bár ezen termékek ellenőrzése is valószínűleg folyamatos), mely megnyugtató eredménnyel zárult: a kedvelt élelmiszer mindegyik fajtája kiállta a próbát. Az országosan elrendelt, téli, kiemelt élelmiszerlánc ellenőrzésen belül az MgSzH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatósága különösen alapos, átfogó vizsgálat alá vetette a virsliket. Az akkori helyzet elképzelhetően azóta se változott.

 

A kiválasztott virslik reprezentálják a hazai élelmiszer-előállítókat, illetve a nem hazai előállítású termékeknél az első magyarországi forgalomba hozókat. Az MgSzH vizsgálta a termékek fehérje-, víz-, zsír- és sótartalmát, érzékszervi, valamint mikrobiológiai tulajdonságait, továbbá azt, hogy a csomagoláson levő jelölések megfelelnek-e a jogszabályoknak.

A célellenőrzés összesen 62 féle virslire terjedt ki, több mint 400 akkreditált laborvizsgálat készült. Két fajta virslinél a hatóság érzékszervi (idegen szag, íz) kifogásokat emelt, és bírságot szabott ki. Három fajtánál a jelölések nem feleltek meg az előírásoknak. 40 féle virsli kedveltségét is felmérte a hatóság. Az akkori vizsgálat eredményei itt olvashatók.


A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.