MNB működése két szempontból sem volt törvényes

Gazdaság - szerző: GR

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata arra a megállapításra jutott, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi működése két szempontból sem volt törvényes – mondta Domokos László, az ÁSZ elnöke a számvevőszék szerdai sajtótájékoztatóján, amikor az ÁSZ a jegybank 2011-es működését vizsgáló számvevőszéki jelentést mutatta be.

(Fotó: MTI / Máthé Zoltán)

Elmondta: az MNB iratkezelési gyakorlata 2009-től 2012 decemberéig nem felelt meg  az iratkezelésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Egyúttal rámutatott: a nemzetközi szervezetektől a magyar állam által lehívott hitelekkel kapcsolatban a jegybank a hatáskörét túllépve, felhatalmazás nélkül,  a hitelintézeti törvény előírásait megsértve, az üzleti titkok körébe tartozó adatokat szolgáltatott  a 7 legnagyobb kereskedelmi bankról a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF-nek), 2010. augusztus 23-ig.

Az Állami Számvevőszék munkatársai a jegybank 2011. évi gazdálkodásának szabályszerűségét és a költségtakarékosság érvényesülését vizsgálták az MNB ellenőrzése során. Az ellenőrzés kiterjedt az MNB kizárólagos tulajdonában lévő Pénzjegynyomda Zrt. és a Pénzverő Zrt. feletti, a 2007-2011. évekre vonatkozó tulajdonosi joggyakorlásra, valamint a központi költségvetéssel összefüggő elszámolások szabályszerűségének vizsgálatára. Domokos László, az ÁSZ elnöke közölte: az Állami Számvevőszék törvényi felhatalmazás alapján, új módszertan alkalmazásával ellenőrizte a MNB működését és a központi költségvetéssel kapcsolatos elszámolások szabályszerűségét.

A számvevőszéki ellenőrzés megállapította: az MNB irányítási, döntéshozatali és ellenőrzési rendszerének 2011. évi és 2012. I. félévi működése alapvetően megfelelt a hatályos jogszabálynak.

Domokos László kiemelte: az MNB iratkezelési gyakorlata 2009-től 2012 decemberéig nem felelt meg az iratkezelésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, az MNB iratkezelési szoftvere nem rendelkezett az előírt tanúsítvánnyal. Az IMF-nek nyújtott adatszolgáltatás is a hitelintézeti törvénnyel ütköző volt, mivel felhatalmazás nélkül, az üzleti titok körébe tartozó adatokat adott át az IMF-nek a jegybank – mutatott rá Domokos László. Makkai Mária felügyeleti vezető közölte: az MNB a 7 legnagyobb magyarországi kereskedelmi bank finanszírozási helyzetéről, nettó devizapozíciójáról az IMF felé naponta adott adatokat egészen 2010. augusztus 23-ig, míg az Európai Unió felé hetente közölt ilyen adatokat, míg ugyanezen bankok swap ügyleteiről az IMF-nek hetente jelentett adatokat az MNB.

Ismertette: a költségvetési kapcsolatot érintő kiegyenlítési tartalékok elszámolásai az MNB-ben a belső szabályzatoknak megfelelően történtek. Az Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), mint az államháztartásért felelős minisztérium a kiegyenlítési tartalékok elszámolásával és térítésével kapcsolatban azonban számszaki, vagy egyéb ellenőrzést nem végzett – olvasható a számvevőszék jelentésében.

Az ÁSZ elnöke kiemelte: a központi költségvetésnek 2007-ben és 2010-ben az akkor hatályos jogszabályi előírások szerint összesen 31,9 milliárd forint térítési kötelezettsége volt a jegybank felé. A kiegyenlítési tartalékok összevonását előíró, 2011-től hatályos jogszabályi változás célszerű volt, mert a módosítás mérsékelte annak kockázatát, hogy a központi költségvetésnek fizetési kötelezettsége keletkezzen az MNB-vel szemben  – mondta az ÁSZ elnöke.

Makkai Mária felügyeleti vezető szólt arról is, hogy a jegybank kizárólagos tulajdonában lévő társaságok működését meghatározó jogszabályi környezet nem egyértelmű, hiányos, ugyanis a stratégiai jelentőségű, állami monopol tevékenységet ellátó két társaság nem minősül nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak. Az ÁSZ felügyeleti vezetője kifejtette:nem tisztázottak az MNB-nek a társaságokkal kapcsolatos vagyonkezelői feladatai, többek között az, hogy a társaságok végezhetnek-e a jegybanki tevékenységgel összefüggő feladataikon túl úgynevezett piaci feladatokat.

Elmondta: az MNB a tulajdonosi pozícióját és a leányvállalatok fejlesztését az euró magyarországi bevezetéséhez igazodva határozta meg, az euró-céldátum eltörlésével azonban nem vizsgálta felül a Pénzjegynyomda Zrt.-re vonatkozó stratégiáját. Makkai Mária felhívta a figyelmet, hogy a jegybank a társaság eredményét minden évben osztalékként elvonta, ami veszélyeztetheti a Pénzjegynyomda hosszú távú működését és a bankjegy-kibocsátás biztonságos ellátását.

Makkai Mária kitért arra: a 2011-es banküzemi költség csaknem 12 milliárd forint volt, amely mind az előző év, mind a tervezett költségekhez képest is csökkent. Az alacsonyabb költségszinthez hozzájárult a tervezettnél alacsonyabb létszám, költségcsökkentő intézkedések, a tervezett beruházások elmaradása – olvasható a számvevőszéki jelentésben.

A költséghatékony gazdálkodást a létszámarányos hatékonysági mutatók nem támasztják alá – szögezte le az ÁSZ jelentése. Ezen túl a javadalmazás (az alapbér, a bónusz és a más típusú juttatások) szintje meghaladja a kereskedelmi banki átlagot. A 2011-es 4,3 százalékos bérfejlesztés mellett az alapbéren felül fizetett bónuszok mértéke nem változott, miközben a hazai kereskedelmi banki ágazatban már 2010-ben is átlagosan 18 százalékkal csökkent. Az MNB cafeteria kerete kétszerese a kereskedelmi bankoknál jellemző nagyságnak – mondta az ÁSZ elnöke.

A Fidesz további vizsgálatot sürget

A Fidesz azt kezdeményezi, hogy az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottsága üljön össze a jövő héten, tűzze napirendre az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működéséről szóló jelentését, és hallgassa meg Simor András jegybankelnök tájékoztatását az ügyben.

Ezt Puskás Imre, a parlamenti szakbizottság fideszes alelnöke közölte budapesti sajtótájékoztatóján, miután Domokos László, az ÁSZ elnöke szerdán ismertette a jegybankot vizsgáló számvevőszéki jelentést, amely szerint két szempontból sem volt törvényes az MNB működése. Az ÁSZ vezetőjének tájékoztatása szerint az MNB – a nemzetközi szervezetektől a magyar állam által lehívott hitelekkel kapcsolatban – a hatáskörét túllépve, felhatalmazás nélkül, a hitelintézeti törvény előírásait megsértve, az üzleti titkok körébe tartozó adatokat szolgáltatott a hét legnagyobb kereskedelmi bankról a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) 2010. augusztus 23-ig.

Puskás Imre erre reagálva úgy fogalmazott, sajnálatos, hogy Simor András vagy nem értesült erről a körülményről, vagy nem intézkedett, és a közvélemény csak most szerzett tudomást róla. Megjegyezte, az ország akkori kiszolgáltatottságát csak tovább növelte az MNB adatszolgáltatása. Az esetleges feljelentést firtató kérdésre azt válaszolta: Domokos László nem lát okot büntetőfeljelentésre, de természetesen ez nem azt jelenti, hogy ez teljesen kizárt. A költségvetési bizottsági ülés lehetőséget ad a tények alapos megismerésére, a vélemények ütköztetésére, ezzel a felelősség mértéke és a felelősök köre is megállapítható, és “ezt követően érdemes a következményekről a továbbiakban még beszélni” – fűzte hozzá.

Mint mondta, bízik abban, hogy a jövő heti tanácskozáson – amelyre meghívják a számvevőszék illetékeseit is – megnyugtató válaszokat kapnak a kérdéseikre, és a jövőben törvényes lesz a központi bank működése. Simor Andrástól egyébként arra várnak választ, hogy miért történt a titoksértés, tudott-e róla, és milyen intézkedéseket kíván tenni. Az ÁSZ jelentése szerint – folytatta a kormánypárti politikus – az MNB azt a törvényt sértette meg, amely szabályozza a bankok működését, ami “különösen elgondolkodtató” egy olyan intézmény esetében, amely a bankrendszer működtetésének, felügyeletének letéteményese.

Azzal kapcsolatban, hogy a számvevőszék megállapítása szerint az MNB iratkezelési gyakorlata 2009-től 2012 decemberéig nem felelt meg  az iratkezelésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, Puskás Imre azt mondta, mindez felveti a szakszerű működés kérdését.

Kifogásolta továbbá, hogy a jegybanknál dolgozók átlagjövedelme több, mint a kereskedelmi bankok munkavállalóié. “Ez bizony nem a takarékos gazdálkodásra, nem az önmérsékletre utal” – jegyezte meg a költségvetési bizottság alelnöke.

(forrás: MTI)