Varsói csúcs – a V4-ek kormányfőinek varsói találkozója

Nagyvilág - szerző: GR

A német kancellár és a francia államfő részvételével miniszterelnöki csúcstalálkozót tartottak a V4-ek szerdán Varsóban, ahol az európai gazdaság- és védelempolitikáról tárgyaltak. A politikusok kiálltak a hiánycsökkentés és a gazdasági növekedés beindítása mellett. Orbán Viktor is azt mondta, adósság- és hiánycsökkentés mellett kell növekedést elérni. A magyar kormányfő egyúttal mozgásteret kért kormánya gazdaságpolitikájának.

(fotó: MTI / Miniszterelnökség / Burger Barna)

A V4-ek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) és a weimari háromszög (Franciaország, Németország és Lengyelország) vezetőinek ez volt az első ilyen közös, magas rangú megbeszélése, amelynek központi témája az európai gazdaság- és védelempolitika volt.

A magyar kormányfő a tárgyalás utáni sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, a lengyel fővárosban tartott találkozó arról győzte meg őt, hogy a V4-eknek a jövőben is van létjogosultságuk.

Magyarország rengeteg energiát mozgósított, hogy csökkentse az adósságát és rendbe tegye költségvetését – ismertette kormánya gazdaságpolitikájának alapelvét. Jelezte ugyanakkor, hogy míg a magyar kabinet szerint is a gazdasági növekedés beindítása a legfontosabb ma, addig “olyan európai politikát szeretnénk látni, amely az adósságcsökkentés és a hiánykarbantartás mellett képes arra, hogy gazdasági növekedést hozzon létre”.

“Magyarország egy ilyen európai gazdaságpolitika kialakításában akar és tud partner lenni a jövőben is” – jelentette ki Orbán Viktor.

Az MTI kérdésére, hogy a magyar gazdaságpolitikai lépésekkel kapcsolatban milyen visszajelzéseket kapott, azt válaszolta: Magyarországnak van egy saját gazdaságpolitikája, és miként más találkozók, úgy a varsói fórum résztvevőitől is azt kérte – mivel Magyarország nem tagja az eurózónának, így az ott zajló lépések hatása az euróövezeti tagállamokra rendkívül korlátozott -, hogy a magyar gazdaságpolitika kapjon megfelelő mozgásteret “a saját gondjaink, bajaink megoldására alkalmas eszközök” használatára.

Francois Hollande francia elnök a sajtóértekezleten arról beszélt, szeretnék, ha a valutaunió tagállamai jobban koordinálnák politikájukat, és bebizonyítanák, hogy a nem euróövezeti országokkal is képesek szolidaritásra. Ám az utóbbiaktól szintén felelősséget várnak el a versenyképesség és a növekedés érdekében – jegyezte meg. Kérdésre hangot adott azon véleményének is: nemcsak a deficitet kell csökkenteni, hanem közben támogatni kell a növekedést is.

A német kancellár az újságírók előtt köszönetet mondott a V4-eknek, hogy akár tagjai az eurózónának, akár nem, nyitottak az európai gazdasági és valutaunió fejlesztésére, a költségvetések konszolidációjára. Angela Merkel szerint minden ország megpróbálja konszolidálni pénzügyeit, felépíteni a növekedést, amely reformok nélkül nagyon nehezen megy.

(fotó: MTI / Miniszterelnökség / Burger Barna)

A házigazda, Donald Tusk lengyel miniszterelnök hangsúlyozta: a varsói találkozó megmutatta, hogy a közép-európai országok Németországgal és Franciaországgal együtt felelősnek érzik magukat Európa egységességéért.

Merkel és Hollande szavait megerősítve úgy fogalmazott, “Európában keressük az aranykulcsot”, azt, hogy miként lehet összekapcsolni a hiány kordában tartását a gazdasági növekedéssel. “Azon országok kerülnek komoly bajba, amelyek úgy gondolják, szembe kell állítani a pénzügyi fegyelmet a növekedéssel” – mondta.

Ezzel egy időben a visegrádi országok védelmi miniszterei is találkoztak Varsóban, ahol aláírták a V4-es harccsoport felállításáról szóló nyilatkozatot. Hende Csaba magyar tárcavezető a tárgyalás után telefonon az MTI-nek kifejtette: a harccsoportnak – amelynek keretnemzete Lengyelország lesz – 2016 első negyedévében mintegy háromezer katonával kell felállnia.

Orbán Viktor a V4-csúcstalálkozót megelőzően előadást tartott a Varsói Egyetemen, ahol arról beszélt, Magyarországnak jó esélye van arra, hogy a következő években európai sikertörténetté váljon.

A miniszterelnök angol nyelvű beszédében azt a kérdést járta körül a körülbelül kétszáz érdeklődő, többségében az egyetem hallgatói és oktatói előtt, hogy kiknek van igazuk, a kritikusoknak, akik fekete bárányként, Európára veszélyes országként írják le Magyarországot, vagy azoknak, akik sikertörténetként tekintenek rá.

Elmondta, hogy 2010-ben Magyarország még a görögöknél is rosszabb helyzetben volt, magas államadóssággal, alacsony foglalkoztatási és versenyképességi mutatókkal. A Fidesz-KDNP azonban kétharmados felhatalmazást kapott az abban az évben tartott parlamenti választásokon, és eldöntötték, hogy jelentős változásokat hajtanak végre – magyarázta.

Magyarországnak ma már jó esélye van arra, hogy a sikeres európai országok közé tartozzon – amelyek csökkentik államadósságukat, növelik versenyképességüket, és fenntartják a politikai stabilitást -, vagyis “jó esélyünk van arra, hogy egy európai sikertörténet lehessünk” – mondta a kormányfő.

Orbán Viktor szólt arról is, egyelőre nem látni, milyen utat választ Európa, nem lehet biztosan tudni, hogy növekszik, vagy csökken az euróövezeti tagországok száma, ezért nem világos az sem, hogy Magyarország számára a belépés, vagy a kivárás jelenti-e a jobb megoldást. Magyarország már többször tűzött ki maga elé belépési céldátumot, ezeket azonban miden esetben el kellett halasztani – emlékeztetett, hozzátéve, hogy 2020 előtt nem lát lehetőséget a csatlakozásra.

Újságírók előtt a kormányfő a devizatartalékok óvatos kezelésének fontosságát is hangsúlyozta: “Ebben nagy óvatossággal kell eljárni. Ez nem is a miniszterelnök feladata. Egy olyan nyitott gazdaságban, mint amilyen a magyar (…), nagy óvatossággal kell kezelni a devizatartalékokat”. Hozzátette, a devizatartalék kezelése a jegybankelnök hatáskörébe tartozik.

Aláírták a V4-es Harccsoport felállításáról szóló nyilatkozatot

Hende Csaba honvédelmi miniszter a találkozót követően telefonon az MTI-nek kifejtette: a V4-es Harccsoportnak – amelynek keretnemzete Lengyelország lesz – 2016 első negyedévében mintegy 3000 katonával kell felállnia. Alkalmazását és feladatait az Európai Unió harccsoportjairól szóló elvek határozzák meg. A négy visegrádi ország – Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország – katonái alkotta közös haderőnek önállóan képesnek kell lennie európai uniós katonai műveletre. Ehhez egy komplex képességekkel rendelkező, gyors reagálású, magas készültségű, az összhaderőnemiség feltételének megfelelő haderőre van szükség – emelte ki a tárcavezető.

Hende Csaba elmondta, hogy a V4-es nyilatkozaton felül lengyel kollégájával kétoldalú megállapodást is aláírtak, amely a különleges műveleti erők közötti együttműködésről, közös kiképzéséről, tapasztalat cseréjéről szól. A tárcavezető megjegyezte, a Magyar Honvédség idén több közös gyakorlatot is tart a lengyel katonákkal. A miniszter példaként kiemelte a NATO Reagáló Erő (NRF) “STEAD FAST JAZZ 2013” gyakorlatát, amelyen Lengyelország vezetése mellett a balti és a visegrádi államok, valamint számos más NATO-tagállam is részt vesz.

A tárcavezető elmondta, hogy a szerdai lengyelországi találkozón a V4-es országok a weimari együttműködés országaival – vagyis Lengyelországon kívül Németországgal és Franciaországgal – kiegészülve tanácskoztak az európai biztonság és védelempolitika aktuális kérdéseiről, de érintették Afganisztán és a Nyugat-Balkán biztonságának kérdéseit is. 

Ezenfelül a francia védelmi miniszter részletes tájékoztatást és értékelést adott a Maliban zajló műveletről is, s köszönetet mondott a misszióhoz hozzájáruló országoknak, így Magyarországnak is. Hende Csaba elmondta, hogy a francia vezetésű műveletben vannak még hiányos képességek, de amint minden feltétel adott lesz, várhatóan április elején a magyar katonák is csatlakoznak a misszióhoz – mondta Hende Csaba.

 (forrás: MTI)