A Traffipax az negyven éve traffipax

Évtizedek óta így hívjuk a sebességmérő berendezéseket, avagy a mostanában elterjedt változtatható helyű Komplex Közlekedési Ellenőrzési Pontokat. Már nincs is értelme máshogy emlegetni a trafit, hiszen a köztudatban így rögzült minden, ami sebességet mér.

A traffipax valójában a sebességmérő készülékek gyártója volt – amiket egy laza 40 évvel ezelőtt kezdtek használni és a 90-es évekig futottak a különböző típusai. A köztudatba a „háromlábú” analógiájaként vonult be még a hetvenes években. A háromlábú elnevezés egyébként a sebességmérő radarok autón kívül telepíthető egy későbbi, 80-as évekbeli fajtájának nyilvánvaló tulajdonsága miatt ragadt az eszközre.

A Traffipax radarok funkciójuk szerint akkor oldották a régi, filmes fényképező zárját, amikor egy meghatározott sebességgel közeledő vagy távolodó tárgyat érzékeltek. A fényképező úgy volt beállítva, hogy az előtte elhaladó autó épp a látómezejében legyen, mire a készülék működésbe lép. A berendezések rendszerint nagy teljesítményű vakuval voltak kiegészítve, így éjszaka is tudtak vele mérni – vagyis fotózni.

Egy karrier vége

Magyarországon 1972-től alkalmaztak Traffipaxot (Traffipax Mesta 204 DD), összesen 22 darab volt belőle a rendőrségnek. Ez nem volt más készülék, mint amelyik radarja az a korábban jól ismert fehér doboz, amit a rendőrautó hűtőrácsa elé erősítettek. Később ezt váltotta az a rakétára emlékeztető radarantennás készülék, amelyik a háromlábú elnevezésre ihlette a köznyelvet és amelyik a Skodák emblémájának helyén közel újabb egy évtizedig mérte a gyorshajtókat. Jóval nagyobb karriert futott be és két évtizeden át tartotta a frontot a több típust is felvonultató Fama lézer már digitális képrögzítéssel is kiegészített három családja (majd az annyira be nem vált NJL), amelyek továbbfejlesztett változatai már a korrupció – ráfotózott képek és visszatörölt felvételek – ellen is sikeresen harcoltak.

A mostani elnevezés kaotikus csak igazán

Ez év márciusától az ARH CAM-S1 készülékek, azaz a változtatható helyű Komplex Közlekedési Ellenőrzési Pontok (KKEP) hálózata vette át a stafétát. A rendszert VÉDA-nak (VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózat) is hívják, ami kicsit úgy hangzik, mintha agyon szerették volna, ha kijön valami hangzatos betűszó az egyébként szanszkrit eredetű női névre hajazva. Ez szó szerint egyébként látni, tudni jelentést hordoz, de fordítják bölcsességnek is.

Nem tilos?

Néhány éve már nem szerepel a különösen veszélyes eszközök listáján a traffit előre jelző készülék, azaz a detektor, viszont a sebességmérő működését zavarni, befolyásolni képes eszközt (lézerblokkoló) továbbra is tilos birtokolni. A legálisan beszerezhető és használható jelzők – így a kevésbé jogszerű zavarók is – több családba sorolhatóak, attól függően, hogy melyik frekvencián működő háromlábút képesek érzékelni (illetve zavarni). Ennek oka nem más, mint a radarok eltérő frekvencián való működése. Egy jelző csak akkor jelez, ha az útszéli traffipax olyan sávban működik, amit ő is érzékel. Ennek megfelelően megkülönböztetünk e-X, X1, Ku, K, Ka sávokat, amelyek egyikében biztosan remekel a traffipax. A minőségi detektor (így a blokkoló is) mindegyikben üzemel.