Harkány is nevesítve van a tizenkét évre írt stratégiában

Részleteket ugyan nem tartalmaz az a dokumentum, amit maga Orbán Viktor mutatott be a Turizmus Summit 2017 konferencián, de néhány irányt megemlít, hogy mire hivatkoznának 2030-ig 828 milliárd forint elköltése kapcsán.

 

 

A jövőben a belföldi turizmus felé mozdul el a mérleg – véli a gazdaságélénkítés egyik fő ágazatát a belföldi turizmusban felfedezve a miniszterelnök, rámutatva, a rendrakás után eljött a megfontolt és tudatos építkezés ideje, amihez új stratégiára van szükség.

 

A Magyar Turisztikai Ügynökség által társadalmi vitára bocsátott Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 című dokumentuma egyebek mellett azt is szeretné érezhetően igazolni, hogy szükség van egy központilag létrehozott szervezetre. Azt, hogy Rogánék ügynöksége a saját szerepét erőlteti-e, nem derül ki. Ami biztos, hogy a 110 oldal során 284-szer szerepel a desztináció szó, valamint 71-szer a harkányi relevanciával is bíró egészség. Szabadidős koncepciót, mely a jelentősebb nyári időszak szkinje lehetne, nem említ.

 

A dokumentumban – mely csupán területeket jelöl meg, ahol a következő 12 évben a legtöbb kormányzati projektben hivatkozni fognak – olyan mondatokat ízlelgethet az olvasó, mint

 

az egyes motivációkra épülő turisztikai termékeket építő attrakciók közösen biztosítják a desztináció élménykínálatát,

 

és azt szeretnék, hogy 2030-ra kétszer annyi vendégéjszakát töltsenek turisták magyar vendéglátóhelyeken, mint tavaly. A konkrétumokat nélkülöző dokumentum néhány fejlesztési területet kiemelten is megemlít:

 

    Balaton,

    Sopron-Fertő térség,

    Tokaj-Zemplén térsége,

    Felső-Tisza,

    Nyírség,

    Dunakanyar,

    Debrecen és Hajdúszoboszló térsége ,

    Hortobágy,

    Tisza-tó.

 

A turizmus irányai között

 

    Egészségturizmus,

    Kulturális turizmus,

    Bor- és gasztronómiai turizmus,

    Hivatásturizmus (MICE),

    Rendezvényturizmus,

    Aktív és természeti turizmus van megjelölve.

 

 

Nem csak desztinációról szól

 

A gyógyturizmus által egy mondattal városunkat is említi, mely szerint a teljes hazai vendégforgalom ötödét azok a fürdőtelepülések biztosítják, amelyek jelentős külföldi látogatószámmal rendelkeznek: a teljes hazai vendégforgalom ötödét azok a fürdőtelepülések biztosítják, amelyek jelentős külföldi látogatószámmal rendelkeznek: Budapesten elsősorban a Széchenyi és Gellért gyógyfürdők, vidéken Hévíz, Zalakaros, Bük és Sárvár fürdői.

 

A keletmagyarországi régióban a Hungarospa Hajdúszoboszló és az Aquaticum Debrecen a legkeresettebbek, míg az északi országrészben a Miskolctapolcai Barlangfürdő és az egerszalóki Saliris Resort Spa a legnépszerűbbek.

 

A Dél-Alföldön a Gyulai Várfürdő, Dél-Dunántúlon Harkányfürdő sorolható a nemzetközi jelentőségű fürdőink közé. A hazai legnépszerűbb wellnessközpontok, a gyógyturizmusnál felsorolt településeken kívül az olyan, szintén komplex szolgáltatást nyújtó spa resortok, mint a budapesti Aquaworld Resort, a Velence Resort & Spa, vagy az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort – áll a dokumentumban.

 

Siklóst a várak között sem említi a dokumentum, mint ahogy az esetleges fejlesztésekről konkrétumot sem ír semmit. Pécsre orvosturisztikai desztinációként egyetlen zárójeles megjegyzés vonatkozik csak.