Alakul az új kormány
Mint arról már korábban beszámoltunk, megnevezte miniszterjelöltjeit Orbán Viktor, akik szakbizottsági meghallgatása a mai napon kezdődött. A listán két új név van, Trócsányi Lászlóé és Seszták Miklósé, akik a korábbi kormány soraiban nem szerepeltek.
Semjén Zsolt: tárca nélküli miniszter
Napirenden van a választási eljárás korszerűsítése a külhoni magyarság voksolásával összefüggésben. Erről Semjén Zsolt beszélt tárca nélküli miniszterjelölti meghallgatásán kedden az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt.
A kormánypárti politikus szerint az elmúlt időszak legnagyobb sikere, hogy az állampolgárság, a kapcsolódó szavazati jog és az autonómia területén a politikai mellett társadalmi konszenzust is sikerült teremteni. Hangsúlyozta, hogy a külhoni magyarság akkor tud megmaradni, ha lelki és anyagi keretei egyszerre biztosítottak. Azt ugyanakkor nem Budapestről kívánják megmondani, milyen autonómia-koncepció kívánatos a külhoni magyar területeken – jelentette ki.
A jelöltet hat igen és két nem szavazattal támogatta a bizottság.
Balog Zoltán: az emberi erőforrások minisztere
A Kulturális Bizottság többsége támogatta Balog Zoltán jelölését az emberi erőforrások miniszterének posztjára a testület keddi ülésén. Bejelentette, hogy a család- és ifjúságügy külön államtitkárság kap, az egyházakkal egységes köznevelés-fejlesztési koncepciót szeretnének kialakítani, a kultúra területén pedig tovább erősítik a Magyar Művészeti Akadémia szerepét.
Balog Zoltán meghallgatásán elmondta: az utóbbi két évben általa vezetett tárca a hozzá tartozó különböző területek összehangolására törekedett. Példaként a mindennapos általános iskolai testnevelés ügyét hozta fel, amely értékelése szerint jól mutatja a tárca különböző területei közötti összefüggéseket: a sportot, az egészségügyet és az oktatást egyaránt érinti, de ugyanígy a szociális területet is.
Közlése szerint az egész minisztériumot a család megerősítése köré próbálják építeni, ezért a család- és ifjúságügy külön államtitkárság kap.
Balog Zoltán beszámolója szerint komoly lépéseket tettek a pedagógus életpálya-modell kiépítése felé, ami segíthet a tanári hivatás presztízsének növelésében is, de ebben fontos elem a fizetésemelés is. A pedagógus életpálya már az egyetemen indul, ez szolgálja a Klebelsberg-ösztöndíjrendszer, amellyel évi 500 tanárjelölt kap támogatást – jegyezte meg a miniszter.
Balog Zoltán jelezte: folytatni fogja a társadalmi partnerekkel való egyeztetéseket. Nincs más olyan tárca, amely erre ennyi figyelmet fordított volna, most pedig új partner lesz a Nemzeti Pedagóguskar is – tette hozzá. A tárca szeretne az egyházakkal együttműködve egy egységes köznevelés-fejlesztési koncepciót kialakítani, amelyben nem esetlegességek döntenék el, hogy melyik iskola kerül egyházi fenntartásba – jegyezte meg.
Beszámolt arról is, hogy a felsőoktatásban szeretnék mielőbb bevezetni a kancellári rendszert, amelynek lényege, hogy az állam komolyan veszi saját fenntartói szerepét. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az egyetemek visszakapnák rektorválasztási jogukat. Tervei szerint a miniszter tovább erősítené a kultúra területén azt a szemléletet, amely az államnak alapvetően kiszolgáló, eszközteremtő szerepet ad, egyébként a kultúrpolitikát szeretné a kultúra hordozóinak a kezébe tenni. Ebbe a politikába illik az Magyar Művészeti Akadémia további erősítése, amelynek a „magas kultúra” terén stratégiai szerepe van. A tárcának a hétköznapi kultúra terén, a közművelődés területén lesz fontos szerepe – fűzte hozzá.
Balog Zoltán elmondása szerint a Balassi Intézet a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz fog kerülni, irányítását a két miniszter együtt látja majd el. A Nemzeti Kulturális Alap működését a kormány a különböző források jobb összehangolásával képzeli el a jövőben.
Szabó Szabolcs (független) hozzászólásában a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) létrehozásával járó átalakítást rosszul szervezettnek ítélte: elmondása szerint például zavarok mutatkoztak a tankönyvellátásban, a tanárok fizetése esetenként csökkent és a pedagógus-minősítési rendszer sem működött jól.
Hiller István (MSZP) jelezte: az Emberi Erőforrások Minisztériumának koncepcióját továbbra is problémásnak tekinti. Kifogásolható a Balassi Intézet áthelyezése, a tankötelezettségi korhatár leszállítása és a felsőoktatásból történő forráskivonás is – tette hozzá.
Simon Róbert Balázs (Fidesz) többek között az iránt érdeklődött, hogy indul-e ismét tornaterem-építési program az általános iskolákban, Farkas Gergely (Jobbik) azt kérdezte a minisztertől, mikor készül új kormányrendelet a hallgatói juttatásokról, míg Ikotity István (LMP) azt tudakolta, Balog Zoltán elégedett-e Andrew Vajnának, a Nemzeti Filmalap elnökének tevékenységével.
Balog Zoltán válaszában hangsúlyozta: a Klik létrehozására soha nem használta a siker szót, de egy ekkora méretű átalakítás értékelésére időt kell hagyni. Egy évben például 12 millió tankönyvet kell eljuttatni az iskolákba, ehhez kell mérni azt a 38 ezret, amely nem időben juttatott el a diákokhoz – hívta fel a figyelmet. A szakiskolákba járók harmada eddig képesítés nélkül végzett, ezért is időszerű volt a rendszer átalakítása – jegyezte meg.
A magyar felsőoktatás évi 500 milliárd forintos bevételéből csak 130-140 milliárdot ad az állam, a kancellári rendszer egyik legfontosabb feladata éppen az egyetemek jövedelemszerző képességének növelése lesz – közölte. Balog Zoltán beszámolója szerint a hallgató juttatásokról rövidesen új kormányrendelet készül.
A miniszter összegzése szerint a nagyberuházások beszámításával valójában nőttek a kultúrára fordított összegek, az új filmfinanszírozási rendszer sikerét pedig külföldi fesztiváldíjak is jelzik.
Balog Zoltán miniszteri jelölését a bizottság 9 igen és 6 nem szavazattal támogatta.
Trócsányi László: igazságügyi miniszter
Az igazságügyi miniszterjelölt közlése szerint a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés biztosan maradni fog, a halálbüntetés bevezetésének viszont nincs realitása.
Trócsányi László erről kedden az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága előtt beszélt, kérdésre válaszolva. Kitért arra, hogy más európai országokban is – például Hollandiában – van tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, és külön kiemelte a büntetés kritizálói számára, hogy létezik az államfő által gyakorolható kegyelmi jog intézménye. Megjegyezte azt is: nincs realitása az Európa Tanácsból való kilépésnek, ami lehetővé tenné a halálbüntetés bevezetését.
A miniszterjelölt kiemelte azt is, hogy a kodifikáció nem öncélú, hanem a közösségi érdekeket szolgálja az egyéni felett. A főbb feladatok közé sorolta a polgári perrendtartás szabályait, a perelőkészítést és ezáltal az eljárások gyorsítását, továbbá egy önálló büntetőeljárási törvény megalkotását.
Átgondolandónak nevezte a közigazgatási eljárásról, valamint az ügyvédekről szóló törvényt.
Trócsányi László kiemelte: rendszerszemléletre, minőségi jogalkotásra van szükség. Ezzel összefüggésben a tárcaközi egyeztetések fontosságát hangsúlyozta, és az igazságügyi tárca fontos felelősségének nevezte, hogy a társtárcáknak jogi segítséget nyújtsanak.
Jelezte: elméleti jogászként, egyetemi oktatóként, továbbá gyakorló ügyvédként, alkotmánybíróként és nagykövetként szerzett tapasztalatait is fel kívánja használni az igazságügyi miniszteri poszton.
Közölte azt is, hogy szeretné, ha tárcája nyitott lenne, ahol helye van a vitának a jogalkotás terén. Fontosnak nevezte a professzionális előkészítő munkát, meghatározónak a jogállamiságot és az alkotmányos értékek védelmét. Szerinte a nemzeti jog nem tud bezárkózni a határon belülre, és külön kitért az európai uniós jogszabályokra, az ezekkel kapcsolatos vitákra.
Az Alkotmánybírósággal (Ab) összefüggésben arról szólt, hogy az elmúlt négy évben hatáskörváltozások, jogszabályváltozások történtek, de fontosnak nevezte az alkotmányjogi panasz intézményének a fellendülését. Úgy vélte, a közigazgatási bíráskodásnak is akkora megbecsülést kell kapnia, mint az Ab-nek, ez az intézmény szerinte az 1949-es megszüntetése óta nem találta meg a helyét.
A kodifikáció mellett az igazságügyi hivatásrendekkel való kapcsolattartásról szólva azt mondta: számára szent a bírói függetlenség, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a bírósági gyakorlat elemzését ne végeznék el. Hozzátette: partnerségre és dialógusra törekszik a bíróságokkal és az ügyészséggel egyaránt. Az igazságügyi szakértőkkel összefüggésben előrevetítette: meg kell vizsgálni a szakértés helyzetét és meg kell vizsgálni, hogy szükséges-e például a minőségbiztosítás bevezetése. A szakértők mellett a végrehajtás területén is előrelépést vetített előre ebben a kormányzati ciklusban.
A miniszterjelölt a tárca fontos feladatának nevezte a jogászképzés értékelését, továbbá hangsúlyozta a tudományos élet fontosságát. Trócsányi László külön szólt arról, hogy társadalmi egyeztetésre szükség van, azt támogatja, ráadásul jogszabályi kötelezettség is.
A miniszterjelölt kinevezését a bizottság 7 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett támogatta.
Varga Mihály: nemzetgazdasági miniszter
A növekedésnek, a munkahelyteremtésnek és a versenyképességnek kell meghatároznia a magyar gazdaságpolitikát a következő egy-másfél évben – mondta miniszterjelölti meghallgatásán Varga Mihály kedden az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottságában.
A nemzetgazdasági minisztert ismét a tárca vezetésére kérte fel új kormányában Orbán Viktor miniszterelnök.
Varga Mihály kifejtette, hogy a magyar gazdaság egy stabilizációs időszakon ment át, az elmúlt négy évben az államháztartás adóssága enyhén csökkenő pályára állt, a költségvetési deficit pedig 3 százalék alá került. Mindennek eredményeként 9 év után megszűnt a túlzottdeficit-eljárás az ország ellen.
A miniszterjelölt szerint a következő időszakot a növekedésnek kell jellemeznie. Emlékeztetett arra, hogy az idei első negyedévben 3,5 százalékos volt a gazdasági növekedés, de véleménye szerint arra kell törekedni, hogy ennél magasabb ütemű legyen, mert akkor van esély a súlyos adósságterhek csökkentésére.
Varga Mihály szólt arról is, hogy a foglalkoztatásban is jó irányú folyamatok bontakoztak ki, hiszen 4 millió fölé nőtt a munkavállalók száma, a munkanélküliségi ráta pedig 9 százalék alá, 8,3 százalékra csökkent, és eközben a versenyszférában foglalkoztatottak száma 2010. és 2014. első negyedéve között 187 ezer fővel nőtt.
Úgy vélte, ezeket a pozitív folyamatokat kell erősíteni egyebek közt a források hatékonyabb felhasználásával. Hozzátette, hogy a következő ciklusban az uniós források 60 százalékát szándékozik a kormány gazdaságfejlesztésre fordítani, míg az előző uniós ciklusban mindössze 16 százalék volt ez az arány.
A források elosztásánál olyan ágazatokra kell koncentrálni, ahol a magyar gazdaság növekedési potenciállal rendelkezik. A járműipar és az ehhez kapcsolódó elektronikai ipar fontosságának hangsúlyozása mellett a miniszterjelölt kiemelte: meg kell célozni azokat az ágazatokat, amelyeknél nagy a magyar hozzáadott érték és lehetőség szerint a magyar tulajdon aránya is magas. Ezek a feltételek részben jellemzőek a kkv szektorra, ezért a források elosztásánál arra fog koncentrálni a kormány, hogy a hazai kis- és közepes vállalati szektor kapja a források jelentős részét – fejtette ki Varga Mihály.
A szabályozásban véleménye szerint további egyszerűsítésre kell törekedni annak érdekében, hogy minél többen tudjanak vállalkozásba kezdeni. Ehhez a vállalkozói kultúrát is erősíteni kell, amiben a kormány partnere a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – tette hozzá. Elmondta: a következő ciklusban arra fog törekedni, hogy a szakképzés az alap-, a közép- és a felsőfokú oktatásban is a gazdasági tárcához tartozzon, és a tárca a kamarával együtt határozza meg, milyen irányú képzésekre van szükség.
Szólt arról is, hogy fontosnak tartja a közfoglalkoztatottak képzését is, mert ez hozzájárul ahhoz, hogy a résztvevők vissza tudjanak kerülni a munkaerőpiacra. Közölte, hogy a tárca folytatni kívánja a munkahelyvédelmi akciót is, amely eddig 800 ezer embernek segített abban, hogy megmaradjon a munkahelye.
A vállalkozásfejlesztési bizottság 6 igen és 4 nem szavazat ellenében támogatta Varga Mihály kinevezését a nemzetgazdasági tárca élére.
Seszták Miklós: nemzeti fejlesztési miniszter
Az egyik legfontosabb feladat a hazai energiaellátás biztonságának erősítése, amire nincs lehetőség atomerőmű nélkül – mondta Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterjelölt az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága előtti keddi meghallgatásán.
A miniszterjelölt az ukrán-orosz feszültségre utalva azt is hangsúlyozta, hogy a gázfüggőség kérdése szintén olyan feladat, amit kezelni kell, fel kell készülni váratlan, Magyarországtól független külföldi eseményekre. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy szükséges a Déli Áramlat földgázvezeték továbbvitele, a magyar-horvát határon a vezetékek kétirányúsítása, illetve a magyar-román szakaszon a korszerűsítés és kapacitásbővítés.
Seszták Miklós emlékeztetett arra, hogy a már elfogadott Nemzeti Energiastratégia, illetve a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia meghatározza a kormány, illetve a minisztérium irányvonalát. Az energiastratégiában szereplő atom-szén-zöldenergia hármas energiamix megtartása egyértelmű, ezen indokolatlan lenne változtatni – emelte ki.
A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban felidézte: Magyarország vállalta, hogy az Európai Unió által előírt 13 százalék helyett 2020-ra 14,65 százalékra emeli a megújuló energiaforrásból előállított energia részarányát, és 2012-ben elérte az ország a 2013-ra tervezett 9,6 százalékot. Ez jó irány, de megfelelő szabályzókkal hatékonyabbá kell tenni – jelentette ki a miniszterjelölt.
Az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága előtti keddi meghallgatásán Seszták Miklós kitért arra is, hogy kulcskérdés a megfizethető árú, lehetőség szerint egyre olcsóbb energia biztosítása nemcsak a családok, hanem az ipar számára is. A miniszterjelölt szerint ez a következő kormányzati ciklus egyik fontos feladata lesz. Mértékéről még korai lenne beszélni – közölte.
Seszták Miklós kiemelte a vállalkozások bővülését és a munkahelyteremtést elősegítő gazdasági, illetve jogi háttér megteremtését. Hangsúlyozta: a nemzeti fejlesztési tárca fontos feladata a vállalkozásfejlesztés támogatása. A miniszterjelölt egyebek mellett beszélt arról is, hogy a jövőben kiemelt figyelmet fordítanak a vállalkozásokat terhelő adminisztráció egyszerűsítésére és csökkentésére.
Seszták Miklós az állami vagyongazdálkodással kapcsolatos alapelvekről a fenntartható fejlődés és a vállalkozásfejlesztési bizottság után a költségvetési, valamint a gazdasági bizottság előtti meghallgatásán is beszélt. Kiemelte: fontos alapelv, hogy „amennyiben közvagyont értékesítünk, abból közvagyont teremtsünk”.
Hozzátette, hogy az elmúlt kormányzati ciklusban a magyar államnak sikerült a stratégiai vállalatokban erősítenie a jelenlétét. Példaként említette a Mol részvénycsomagjának megszerzését, a Rába részvényeinek és az E.On földgázüzletágának a megvásárlását, valamint az Antenna Hungária visszavásárlását. Ezeknek a tulajdonszerzéseknek fontos szerepük van a rezsicsökkentés megvédésében és folytatásában – mondta. A folytatásról szólva a Fővárosi Csatornázási Művek megvásárlásáról szóló tárgyalásokat említette.
A közösségi közlekedésről szólva kiemelte: a MÁV-csoport szerkezeti korszerűsítése költségvetési szempontból pozitív, mivel annak eredményeként a 2013-as évet nyereséggel zárták a csoporthoz tartozó vállalatok, és az átalakulás után kevesebb költségvetési pénz kell ezen társaságok finanszírozásához. Hozzáfűzte, hogy folytatni kell a MÁV működésének hatékonyságjavítását.
A miniszterjelölt mind a négy bizottsági meghallgatásán cáfolta, hogy érdekeltsége lenne offshore-vállalkozásokban. Elmondta: húsz évig dolgozott ügyvédként, és ilyen minőségében nagyon sok gazdasági társasággal került kapcsolatba. Attól, hogy egy cégnek ügyvédi munkát végzett, még nem felel az adott cég tevékenységéért – fogalmazott.
Az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága 7 igen szavazattal, 3 nem ellenében; a vállalkozásfejlesztési bizottság 6 igen szavazattal, 4 nem ellenében; a költségvetési bizottság 10 igen szavazattal, 3 nem ellenében, a gazdasági bizottság pedig 9 igen szavazattal 3 nem ellenében, egy tartózkodással támogatta Seszták Miklós kinevezését nemzeti fejlesztési miniszterré.
Navracsics Tibor: külgazdasági és külügyminiszter
Remélhetőleg sikerül visszaállítani a konszenzust a külügyekben, mert lehetnek viták, és egy demokráciában szükségszerű, hogy külpolitikai kérdésekben is legyenek, de lehetséges konszenzusra jutni az alapvető kérdésekben – mondta Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszteri meghallgatásán az Országgyűlés külügyi bizottságának ülésén kedden.
A jelenlegi közigazgatási és igazságügyi miniszter kiemelte: korábban sem vitatta senki, hol van Magyarország helye, milyen külpolitikai törekvésekre van szükség, minden parlamenti párt támogatta ezeket. A demokratikus átmenet utáni időszakban a nemzet alapvető életesélyét adta, hogy stratégiai kérdésekben egyetértettek, és 25 évvel később ez ugyanolyan fontos – értékelte.
Hozzátette: azok a sikeres nemzetek, amelyek jól választják meg, hogy milyen célok érdekében működnek együtt más országokkal, és az országon belül is akkor lehet hatékony a külpolitika hátországa, ha a stratégiai kérdésekben egyetértés van.
Navracsics Tibor úgy vélte, az elmúlt 25 év külpolitikája sikertörténet, a diplomácia jól képviselte az ország érdekeit függetlenül attól, hogy éppen milyen kormány volt hatalmon. De mivel a világ változik, a klasszikus diplomácia mellett egyre jelentősebbé válnak a külgazdasági és a kulturális diplomáciai feladatok – mondta.
Kifejtette: a külgazdaságot illetően a jövőben koncentráltabb erőfeszítéseket tesznek, most egy tárcánál intézményileg is összpontosítják a feladatokat, ami segítheti a hatékonyságot. A kulturális diplomácia pedig nagy esélyt jelent, hatékony eszköz lehet a nemzetközi kapcsolatokban, ezért a kormány további támogatást szándékozik adni e területnek – közölte.
A miniszterjelölt hangsúlyozta a közép-európai térség jelentőségét. Mint mondta, a visegrádi csoport (V4) sikerei azt mutatják, hogy az országok fokozatosan ráébrednek erre a közösségtudatra. Ha összefognak, összehangolják a törekvéseiket, akkor nemcsak Európában, hanem a világpolitikában is fontos szereplővé válhatnak, ezért lehetőleg minden szakpolitikai területen szorosan együtt kell működniük – vélekedett.
Azt is hangoztatta: szoros koordinációra van szükség a szomszédság- és a nemzetpolitika között. A magyar nemzetnek nem hátránya, hanem egyik fő erőssége, hogy a környező országokban élő magyar közösségek képviselik a magyar értékeket és nagykövetként járnak közbe a kétoldalú kapcsolatokban – fogalmazott.
Navracsics Tibor kiemelte: soha senki nem kérdőjelezheti meg Magyarország Európához tartozását, a keleti nyitás nem jelenthet nyugati zárást. Alapvető magyar nemzeti érdek az unióhoz tartozás, és hatékonyabb Európa-politika kell, hogy a magyar érdekek jobban megjelenjenek az EU-ban – mondta Navracsics Tibor. Úgy látja, fontos feladat a jövőben is, hogy keressék az együttműködés lehetőségét más tagállamokkal a hatékony érdekképviseletért. Ha viszont van olyan nemzeti érdek, amelyből nem engedhetünk, a konfliktust is fel kell vállalni – fűzte hozzá.
Mesterházy Attila (MSZP) azt firtatta, hogy eddig miért nem volt lehetőség a konszenzusra a külpolitikában, és konszenzuson alapuló stratégiát sürgetett. Navracsics Tibor közölte: nem mindenáron akar konszenzust. Azt mondta, készíthetnek olyan külpolitikai stratégiát, amelybe senki nem tud belekötni, csak elég idő kell hozzá. Lehet, hogy mindenki egyetértene vele, de senki nem gondolná komolyan – értékelte.
Az ellenzéki képviselők felvetésére, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt mondta, az EU-n kívül is van élet, a miniszterjelölt emlékeztetett: 1999-ben Orbán Viktor pontosan azt mondta, hogy 1990 óta várjuk az uniós csatlakozást, azóta „megtanulhattuk, hogy az Európai Unión kívül is van élet, csak éppen nem éri meg”.
Azt is leszögezte: a Külügyminisztérium nem csak statisztaszerepet játszott az elmúlt években, nagy presztízsű tárca, amely komoly eredményeket ért el.
A bizottság fideszes elnökének, Balla Mihálynak a szövetségesekre vonatkozó érdeklődésére Navracsics Tibor kifejtette: a V4 tartós szövetség, és Horvátországgal, valamint Szlovéniával is rendszeres az egyeztetés, továbbá az utóbbi időben Ausztria érdeklődése is megélénkülni látszik Közép-Európa iránt.
Mesterházy Attila kérdésére Navracsics Tibor közölte: az Információs Hivatal továbbra is a Miniszterelnökségnél marad.
Oláh Lajos (független) érdeklődésére a miniszterjelölt elmondta: a jövőben Quitóban és Kuala Lumpurban tervezik nagykövetség megnyitását.
A miniszterjelölt kinevezését a bizottság végül 7 igen szavazattal – 3 nem és 1 tartózkodás ellenében – támogatta.
HH / MTI
A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.
