Egyre többen ítélik el az észak-koreai nukleáris tesztet

Nagyvilág - szerző: GR

Megközelítőleg kétszerese volt a kedden hajnalban Észak-Koreában mért “robbanásszerű esemény” magnitúdója, mint amit a 2009-es kísérleti atomrobbantás alkalmával jegyeztek fel – közölte kedden Bécsben az Átfogó Atomcsend-szerződés Szervezetének (CTBTO) Előkészítő Bizottsága.

“Észlelésünk szerint a magnitúdó megközelítőleg kétszeres volt” 2009-hez képest – mondta Lassina Zerbo, a CTBTO adatelemzési központjának igazgatója egy sajtótájékoztató keretében. A világszerte mérőállomásokat működtető nemzetközi szervezet a Richter-skálán mérve 4,9 erősségű lökéshullámokat észlelt abból a térségből, ahol 2009-ben és 2006-ban kísérleti robbantásokat hajtott végre Észak-Korea. Az előző, 2009-es robbantás erőssége 4,5, a 2006-osé 4,1 volt. A skála tulajdonságaiból következik, hogy a 4,9-es érték a 4,1-eshez képest kétszeres erősséget jelez.

Bár Észak-Korea korábban a nap folyamán bejelentette, hogy föld alatti kísérleti atomrobbantást hajtott végre, és a CTBTO elítélte azt, a szervezet a saját mérései alapján továbbra sem mondta ki, hogy nukleáris robbantás volt, amit észleltek. Ezt csak a levegőben terjedő részecskék alapján tudják kimutatni, legkorábban két-három nap múlva.

Phenjan már hetekkel ezelőtt bejelentette, hogy végrehajt egy kísérleti robbantást, de konkrét időpontot nem közölt. A hivatalos phenjani hírügynökség, a KCNA közlése szerint “sikeresen és tökéletesen” hajtották végre a föld alatti nukleáris robbantási kísérletet, amelynek célja megfogalmazásuk szerint az ország védelmének és szuverenitásának erősítése volt az Egyesült Államok folyamatos ellenséges magatartásával szemben. A KCNA azzal vádolja Washingtont, hogy korlátozni akarja Észak-Korea békés, szuverén jogát műholdak felbocsátására. A phenjani közlés szerint a kísérlethez “egy miniatürizált és könnyebb nukleáris eszközt használtak, amelynek a korábbiaknál nagyobb volt a robbanóereje, így annak semmilyen negatív hatása nem volt a ökológiai környezetre”.

Oroszország se nézi jó szemmel

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter felszólította Észak-Koreát, hogy adja fel nukleáris programját, és térjen vissza a hatoldalú tárgyalásokhoz.

A politikus afrikai körútjának első állomásán, Pretoriában nyilatkozott azt követően, hogy tárgyalt dél-afrikai partnerével. Hangoztatta, hogy Észak-Koreának be kell szüntetni nukleáris fegyverprogramját, az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) pedig meg kell hoznia a megfelelő határozatokat, döntést. Az orosz külügyminisztérium közleményben is bírálta az újabb észak-koreai kísérleti atomrobbantást. Összhangban Lavrov nyilatkozatával a minisztérium felszólította Észak-Koreát, hogy mondjon le rakétafejlesztési és nukleáris programjáról, tegyen eleget a Biztonsági Tanács követeléseinek, térjen vissza az atomsorompó egyezményhez és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) korábban kötött ellenőrzési megállapodáshoz.

Előzőleg egy név nélkül nyilatkozó orosz külügyi tisztségviselő kijelentette:”Elítéljük Észak-Korea ezen lépéseit, és azokat a korábbi ballisztikus rakétakilövéssel együtt a BT vonatkozó döntései megsértésének tekintjük”. Szavait az Interfax hírügynökség idézte.

Oroszország januárban megszavazta az ENSZ BT határozatát, amely szigorította a Phenjannal szembeni büntető intézkedéseket. Az újabb szankciókkal a nemzetek közössége arra válaszolt, hogy Észak-Korea tavaly decemberben egy műholdat állított Föld körüli pályára, amit több országban ballisztikus rakéta kipróbálásaként értékeltek. Az Interfax hírügynökségnek az orosz védelmi minisztériumban megerősítették az észak-koreai kísérleti atomrobbantás tényét. A név nélkül nyilatkozó forrás szerint annak ereje meghaladta a 7 kilotonnát. A védelmi tárca különleges ellenőrzési szolgálata végzi az adatok elemzését. Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának regionális központjában közölték, hogy az orosz Távol-Keleten nem észleltek földmozgást az észak-koreai kísérleti atomrobbantás után, és a háttérsugárzás szintje sem haladja meg a normális mértéket.

Az orosz tudományos akadémia földrengéstani intézete viszont azt közölte, hogy 4,5-es erősségű földmozgást észleltek Észak-Korea területén. A földrengés észlelése egybeesik a kísérleti atomrobbantás időpontjával, amely közép-európai idő szerint 3 óra 57 perc volt. Az észak-koreai földmozgás epicentruma Kimcshek városától északra és Cshongdzsintől dél-nyugatra esik az északi szélesség 43,1 és a keleti hosszúság 129,15 fokánál – állapították meg az orosz távol-keleti szeizmológiai intézetben.

Az orosz Kelet-kutató Intézet szakértője szerint az újabb atomrobbantás további szankciókat von maga után. Alekszandr Voroncov szerint azonban a büntető intézkedések nem állítják meg a kommunista ország vezetését, amely csak abban az esetben hagyna fel a kísérletekkel, ha Washington garantálná Phenjan biztonságát.

Amerika és Oroszország után már a Kínaiakat is zavarja a helyzet

Kína “határozott ellenzését” fejezte ki az észak-koreai atomrobbantással kapcsolatban, és a Koreai-félsziget nukleáris leszerelését célzó hatoldalú tárgyalások folytatását sürgette kedden egy külügyminisztériumi közleményben. A tárcavezető hivatalába rendelte Észak-Korea nagykövetét.

Jang Csie-cse külügyminiszter “komoly tiltakozásának és elégedetlenségének” adott hangot a kísérleti robbantás miatt. Phenjan “fejezze be azt a szóhasználatot és állítsa le azokat a cselekményeket, amelyekkel tovább rontaná a jelenlegi helyzetet, s mielőbb térjen vissza a tárgyalások és konzultációk helyes útjához” – fogalmazott Jang. A hivatalos reakcióval Kínában nem siettek, az ország Dél-Korea, Japán, valamint Moszkva és Washington után reagált. A kínai központi televízió korábban csak annyit közölt, hogy az Észak-Koreával határos Csilin tartományban érezték a detonáció kiváltotta földmozgást.

A televízió hírműsorában később elemzők úgy vélték, Kína türelme fogytán van, s azt latolgatták, meddig hajlandó elmenni Peking Phenjan megregulázásában anélkül, hogy e lépés következményeként katasztrófa veszélye fenyegetne. A megszólalók kizárták, hogy Kína szolidaritást vállal szomszédjával, s elismerték, hogy a történtek egyben Peking számára is kudarcot jelentenek. Arra a felvetésre pedig, hogy mi történne, ha Phenjan Amerika ellen bevetné fegyvereit, egyértelmű volt a válasz: az Egyesült Államok részéről pusztító erejű, megsemmisítő csapásokra kellene számítania.

Peking decemberben szokatlanul nyíltan bírálta szomszédját, amikor az nagy hatótávolságú rakétával műholdat állított pályára, s ezzel megsértette az ENSZ határozatait. Kína a térségbeli stabilitás és béke veszélyeztetéseként értékelte a phenjani akciót, és Észak-Korea elítélése mellett szavazott az ENSZ Biztonsági Tanácsában, ahol vétójoga van. Észak-Korea bírálata a kínai médiában is meg-megjelent az elmúlt időben. A Global Times című lap például kommentárjában azt szorgalmazta, hogy Peking akár úgy is megpróbálhatná jobb belátásra bírni Phenjant, hogy leállítja az ország segélyezését.

Az utóbbi időben több jel mutatott arra, hogy a phenjani vezetés megorrolt tradicionális barátaira, Moszkvára és Pekingre, amiért ők is beálltak abba a sorba, melynek tagjai “korlátozni szeretnék” az országot abban, hogy “békés célokra használja a világűrt”. Szakértők egy része hosszú ideje meg van győződve arról, hogy Peking befolyását Észak-Koreára túlbecsüli a Nyugat. Phenjan – szerintük – mindenekelőtt az Egyesült Államokkal kereste és keresi a kapcsolatot, atomprogramja leállításával összefüggésben tőle várt biztonsági garanciákat.

(Forrás: MTI)