Felvonták a nemzeti lobogót a Kossuth téren- március 15.-ei ünnepségek országszerte

Belföldi hírek - szerző: GR

(fotó: MTI / Földi Imre)

Az 1848-49-es szabadságharc és forradalom 165. évfordulója tiszteletére, Kövér László házelnök jelenlétében, katonai tiszteletadással péntek reggel felvonták a nemzeti lobogót az Országház épülete előtt.

Az eredeti tervek szerint péntek délelőtt a Múzeumkertben rendeztek volna díszünnepséget Áder János köztársasági elnök és Tarlós István főpolgármester beszédével, ott tartották volna az ünnepélyes zászlófelvonást is a Kossuth téren zajló átalakítások miatt, a rendkívüli időjárási viszonyok miatt azonban elmaradnak a március 15-i szabadtéri állami rendezvények.

A döntés nem érinti a fedett és zárt térben tartott rendezvényeket.

A kormány továbbá megkérte az önkormányzatokat, pártokat és társadalmi szervezeteket, hogy “az emberek testi épsége és a balesetek elkerülése érdekében megemlékezéseiket lehetőség szerint zárt térben tartsák meg, vagy ha ez nem lehetséges, mondják le”.

Orbán: a szabadság a bátraké

(fotó: Miniszterelnökség / Burger Barna)

A magyarok megtanulták, hogy a szabadság a bátraké – mondta Orbán Viktor az M1 Híradójának Brüsszelben. A miniszterelnök hangsúlyozta: Magyarországot támadások érték, ezért úgy látta jónak, hogy hazai ünneplés helyett az európai uniós csúcstalálkozón képviseli az ország érdekeit.

A kormányfő hangsúlyozta: ha az ország érdeke azt szolgálja, meg kell egyezni, ha viszont nem szolgálja, akkor nem kell megegyezni.

Az Európai Unió állam- és kormányfőinek kétnapos brüsszeli tárgyalásán részt vevő miniszterelnök azt mondta: március 15. a szabadság ünnepe, a szabadság pedig a munka, az otthon, a család és a szellem szabadságát jelenti.

Kitért arra, hogy a nemzeti ünnepen – szokás szerint – otthon kellene beszédet mondania, de a tagállamok vezetőinek csúcstalálkozóján fontos témák vannak napirenden: az európai gazdaság helyzete és az Oroszországhoz fűződő viszony.

Orbán Viktor hozzátette: a rezsicsökkentés, a gazdasági átalakítások és az alkotmánymódosítás miatt támadások érték Magyarországot, ő pedig nem akarta azt a látszatot kelteni, hogy megfutamodik a viták elől. “Úgy gondoltam, akkor teszem a legtöbbet a hazámért (…), ha csütörtökön és pénteken itt vagyok” – mondta.

A miniszterelnök szerint a magyarok megtanulták, hogy a szabadság a bátraké. Történelmünk “tele van olyan bátor emberekkel, akik létrehozták, megtartották, megvédték, ha elveszett, újra kiharcolták a magyar szabadságot” – hangoztatta. Hozzáfűzte: nem százötven éves, hanem sokkal régebbi gondolat, hogy “azt akarjuk, a munkánkból elsősorban a magyarok éljenek jól. Ma sem akarunk többet”.

“Az otthoni bátorságnak külföldön meg kell fizetni az árát” – jegyezte meg a kormányfő. Mint mondta, a rezsicsökkentés után azt kérdezik tőle külföldön, hogy mi lesz a nagy nemzetközi cégekkel, amelyeknek ez veszteséget jelent, a bankadóval kapcsolatban pedig azt, hogy “meddig megy ez így”.

Orbán Viktor végezetül hangsúlyozta: Magyarország érdekeit fogja nézni; ha az szolgálja az ország érdekeit, akkor kompromisszumot kell kötni, meg kell egyezni, “ha az szolgálja az érdekünket, hogy nem egyezünk meg, akkor nem kell megegyezni”.

Harrach: bátorságra ma is szükség van

Harrach Péter szerint 1848-49 egyik legfőbb üzenete a szabadság szeretete és a bátorság. A KDNP parlamenti frakcióvezetője a nemzeti ünnepen, Márianosztrán elmondott beszédében – amelyet az MTI-nek telefonon foglalt össze – arról is beszélt, hogy szabadságunk megvédése miatt a mai nemzedéknek is szüksége van bátorságra, hogy sikerrel küzdhessen meg a belső és külső erőkkel.

A kereszténydemokrata politikus e küzdelmet különösen időszerűnek nevezte, mert például “a rezsicsökkentést célzó kormányintézkedések sértik a többnyire külföldi érdekeltségű szolgáltató cégeket”. Mivel veszélyeztetve érzik a nálunk szerzett busás profitjukat, a nagy haszon megvédésére idehaza és a nemzetközi politika színterén támadásokat indítanak az ország ellen – fogalmazott.

Véleménye szerint ezen akciók hátterében gyakran munkálkodnak a nálunk profitot termelő külföldi cégek mögött álló kormányok is, amelyek különböző köntösbe rejtve – például az alkotmány módosítását kifogásolva – próbálják meg elgáncsolni a magyar kormány törekvéseit. Márpedig az unió országai közül a lakosság átlagkeresetéhez viszonyítva Magyarországon a legmagasabbak a háztartások rezsiköltségei, ami nagyon megnehezíti a családok napi megélhetését – húzta alá a politikus.

A kormány családokat védő erőfeszítéséhez az emberek kinyilváníthatják támogatásukat, ily módon a 1848-49-es elődök példájából merítve a nemzeti egységre törekvéssel olyan erőt mutathatunk, amely segít a küzdelem sikeres megvívásában – mondta Harrach Péter.

Kósa: a szabadságunkért minden nap tenni kell

(fotó: MTI / Czeglédi Zsolt)

Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere szerint a szabadságunkat folyamatosan újra kell értelmezni, azért minden nap tenni kell, és meg kell találni az egyensúlyt a közösség és az egyén szabadsága között.

A politikus a debreceni Nagytemplomban elmondott pénteki ünnepi beszédében hangsúlyozta: 1848-ban a közösség szabadságáért önként mentek halálba a magyarok, napjainkban viszont azon folyik a vita, hogy a közösség kérhet-e az egyéntől cserébe valamit például azért, mert ingyen taníttatta őt. “Ma az a kérdés, hogy hol húzzuk meg az egyén és a közösség szabadságának a határát” – tette hozzá.

Leszögezte: olyan szabadság nincs, amely nem jár kötelezettségekkel.

Az alkotmánnyal kapcsolatos vitákról szólva elmondta: 1990-ben átmeneti jelleggel jött létre egy olyan jogrend, amely sok tekintetben nem oldotta meg, nem rendezte a társadalmi berendezkedés viszonyait, így nem is sikerült a szabadság újraértelmezése. Ez szít ma vitákat az egyén és a közösség szabadságáról – tette hozzá.

Kitért arra: ma azt látni, hogy Európában “a szabadságot nem azonos mércével mérik”. Szerinte a szabadság megvonásával vádolva olyan nemzetek támadnak minket, amelyek jóval kisebb szabadságot adnak önmaguknak olyan alkotmányos kérdésekben, mint például az egyházak léte.

Hangsúlyozta, hogy önként lépett be Magyarország az Európai Unióba, önként mondott le szuverenitásának egy részéről a közösség javára, jelenleg pedig arról folyik a vita, hogy ez a lemondás meddig is terjedhet.

Kósa Lajos szerint ha nincs az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc, akkor ma nem ismernénk a magyar nemzet szabadságát. De ezért a szabadságért folyamatosan küzdenünk kell, azt folyamatosan ápolni szükséges és folyamatosan újra is kell gondolnunk – fogalmazott.

1848-ban és 1849-ben a nemzet együtt mozdult – húzta alá -, a nemzet különböző részei egységesen léptek fel, és hisszük, hogy a magyar nemzet ismét közösséggé kovácsolható.

“Nincs a nemzetnek szabadsága, amíg a nemzet egyes részei nem szabadok” – utalt a kettős állampolgárság lehetőségének megteremtésére.

Kósa Lajos azt mondta, az európai nemzetek együttműködésének és a szabadságunknak az ügyét előre vinni úgy lehet, hogy a vitáinkat bátran lefolytatjuk és bátran kiállunk álláspontunk mellett.

Úgy fogalmazott: “a magyar szabadságnak nem más nemzetek kárára, hanem saját gyarapodásunkra kell épülnie, hogy azt örökül tudjuk hagyni.”

A debreceni ünnepi műsort a Kossuth tér helyett a zord időjárásra való tekintettel tartották a Nagytemplomban. A szabadtéri ünnepi rendezvényeket Debrecenben törölték, a Petőfi- és a Kossuth-szobornál pedig rövidebb ideig tartottak a koszorúzások.

Tarlós: a márciusi üzenet továbbélést sürget

(fotó: MTI / Illyés Tibor)

A főpolgármester szerint múlttal és jövővel egyaránt szembenézve cselekedni kell a nemzetért, a márciusi üzenet továbbélést sürget. Tarlós István ünnepi beszédét – amelyet a szabadtéri állami ünnepségek elmaradása miatt nem tartott meg – teljes terjedelmében közölték pénteken a főváros honlapján.

A városvezető üzenetében jelezte: a magyar főváros kezdeményezőként vette ki a részét az 1848-as forradalom és szabadságharc életre keltéséből. Párhuzamot vont azzal, hogy Deák Ferencnek olyan erőkkel kellett megküzdenie, “akik előtt bűn volt a magyarok ragaszkodása nemzetiségükhöz, bűn a legtisztább honszeretet”. Azok az erők az ország energiáját kimerítették, a nemzet vagyonát elidegenítették – tette hozzá.

“Nem is olyan nagyon régen történt meg, hogy hasonló érzések ébredhettek lelkünkben” – fogalmazott Tarlós István, hozzáfűzve: “Isten azonban talán megerősíti a magyarokat, hogy ha szenvednek is, de ne csüggedjenek és ne legyenek hűtlenek önmagukhoz”.

Tarlós István szavai szerint a legtöbb országot ma is a hazaszeretet formálja egységes néppé, ha nemzetről van szó, viták ide vagy oda, minden amerikai amerikai, minden román román, minden lengyel lengyel és minden francia francia.

“Ezekben – és sok más államban – nem fér bele a belső hatalmi harcba, hogy valakik nemzetközi szervezeti tagságukra hivatkozva külföldön panaszkodjanak és ármánykodjanak saját nemzetük ellen” – emelte ki.

A főpolgármester megjegyezte: ha egy nemzet élni akar, akkor az ország politikai központjának az országon belül kell lennie. “Úgy kell a modern európai struktúrának teljes jogú részévé válnunk, hogy közben a nemzet feladása sem cél, sem eszköz nem lehet” – vélekedett a városvezető.

Kiemelte: “Ma Magyarországon és Budapesten azzal a nagy kérdéssel nézünk szembe, hogy merünk-e előbbre lépni az igazság útján akkor is, ha tudjuk, hogy nehéz vagy kockázatos”. A kormány és a főváros között kötött széles körű megállapodásra és az “igazi márciusi üzenetre” utalva jelezte: mindez azt erősítheti, hogy “igen, vállalnunk kell”.

Mesterházy: ahol nincs jólét és jog, ott nincs szabadság

A szabadság nemcsak jogokat, hanem biztonságot és lehetőségeket is jelent, márpedig egyre többen vannak, akiknek egyikből sem jut elég – írta Mesterházy Attila MSZP-elnök az MTI-hez eljuttatott március 15-ei üzenetében, kiemelve: ahol nincs jólét és jog, ott nincs szabadság sem. A szocialisták vezetője szerint “ha lesz szabad választás”, a nép jövőre lerázza magáról az “elnyomást”.

A nemzeti ünnepen a szabadságakarat összeköti az országot, mindannyiunkat, akiknek egyformán fáj a szabadság hiánya: a hajléktalant, a nyomorgót, a diákot, a jogvédőt, a munkanélkülit és az alkotmányjogászt – közölte az MSZP elnöke. Szerinte a szabadság ma Magyarországon nem jár egyformán mindenkinek, mert a szabadságot csak az tudja megélni, aki egyáltalán meg tud élni.

“Olyan országot akarunk, ahol nem jár kevesebb igazság a szegénynek, mint a gazdagnak. Ahol az esélyek nem attól függnek, hogy valaki az Avasra születik vagy a Rózsadombra. Ehhez felelős gazdaságpolitikára, igazságos társadalompolitikára és erős demokráciára van szükség. Mindezek azonban nem teljesülhetnek, ha hiányzik a rend. Demokratikus rend, mert a demokrácia nem egyenlő a rendetlenséggel, a tehetetlenséggel, a törvénysértések és jogtalanságok eltűrésével, a következménynélküliséggel” – írta Mesterházy Attila.

Az MSZP elnöke hozzátette: ma nem külső elnyomás ellen kell küzdeni, mint 1848-ban, “most a szabadon megválasztott magyar kormány az, amelyik a magyar nép ellen fordult”, kihívást intézett minden demokrata, szabadságszerető ember ellen.

1848-ban a szabadság hívei szuronyokkal néztek szembe, ma “ellenfeleink fegyvere a populizmus, a nacionalizmus, a megosztás és a félelem. A magyar nép mindig lerázta magáról az elnyomást, az önkény urait. Ha lesz szabad választás, ez fog történni 2014-ben is” – olvasható az MSZP-elnök közleményében.

Huszadszor ítélték oda a Szabad Sajtó-díjakat

Mészáros Antóniának, az ATV szerkesztő-műsorvezetőjének, Spiró György Kossuth-díjas írónak, Pungor Andrásnak, a 168 Óra újságírójának, Föld S. Péter újságíró-humoristának és a Szabadság – Erdélyi közéleti napilapnak ítélte oda idén a Szabad Sajtó-díjat az MSZP által létrehozott Szabad Sajtó Alapítvány.

Az alapítvány idén huszadszor döntött az elismerésekről, amelyeket a március 15-ei nemzeti ünnepen vehettek volna át Budapesten a díjazottak. A díjátadót a rendkívüli időjárás miatt később tartják meg – közölte Kránitz László, a Szabad Sajtó Alapítvány elnöke az MTI-vel.

(forrás: MTI)