Március 15. ünnepségei Budapesten

Belföldi hírek - szerző: GR

Országszerte megemlékezéseket, családi programokat tartottak ma az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából.

Állami programsorozat – felvonták a nemzeti lobogót a Kossuth téren

(fotó: MTI / Máthé Zoltán)

 

Katonai tiszteletadás és a Himnusz hangjai mellett, a közjogi méltóságok jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 166. évfordulója alkalmából a Parlamentnél, a megújult Kossuth téren szombat reggel, ezzel megkezdődött a március 15-i állami ünnepségsorozat.

 

A zászlófelvonáson részt vett Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök, aki beszédet is mondott. Az ünnepi eseményen a közjogi méltóságokon kívül jelen volt a kormány több tagja, parlamenti pártok képviselői és a diplomáciai testület tagjai.

 

Az államfő és a házelnök az Országház főbejáratának lépcsőjén, a történelmi zászlók mellett tekintették meg Magyarország lobogójának felvonását és a katonai díszszázad menetét. A Himnuszt Szvorák Katalin népdalénekes énekelte. Az MTI tudósítója szerint az ünneplők bekapcsolódtak a Himnusz éneklésébe, annak elhangzása után “hajrá, magyarok!” kiáltások hangzottak el.

 

A kokárdát viselő ünneplők nemzeti színű zászlókat lobogtattak. Volt, aki Felvidék feliratú, árpádsávos, vagy Polska feliratú lengyel zászlót, székelyzászlót, 1956-os lyukas nemzeti színű zászlót tartott. Sok gyerek korabeli honvédegyenruhára emlékeztető öltözékben jelent meg, honvédcsákóval a fején. Feltűnt a tömegben egy narancssárga luftballon is, amelyre egy nagyméretű nemzeti színű kokárda volt ráfüggesztve, alatta egy alaptörvény feliratú tábla, amelyre készítője a köszönjük szót írta.

(fotó: MTI / Máthé Zoltán)

 

Az ünnepség végén volt, aki elénekelte a székely himnuszt. A zászlófelvonás után a Parlament előtti térről ünnepi menet indult a Magyar Nemzeti Múzeumhoz a Nemzeti Lovas Díszegység és katonazenekar felvezetésével. A múzeumnál beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök.

Állami programsorozat – Múzeumkert

 

Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarország az elmúlt négy évben azért teljesített jobban, mert egységes volt, sőt ma Európában a legegységesebb ország, amely egy új korszak kapujában áll. 2010 óta azért dolgoztunk, hogy ide megérkezhessünk – jelentette ki.

 

Mindenki láthatta, ha egységesek vagyunk, a magyar név megint szép lesz méltó, régi nagy híréhez” – mondta a kormányfő szombaton, a március 15-i nemzeti ünnepen a Múzeumkertben tartott állami ünnepségen, ahol kijelentette: “mi vagyunk ma a legegységesebb ország Európában“.

 

Hangsúlyozta, ma olyan időket élünk, amikor a gyenge és a gyáva nemzeteknek nincs jövője, mert széthullnak. Magyarország azonban kiállt saját magáért, és megvívta harcait olyan ellenfelekkel – például a pénzvilággal, “birodalmi fővárosokkal” és természeti csapásokkal – szemben, amelyek nagyobbnak és erősebbnek tűntek. Bebizonyította a világnak, hogy ez az erősek és bátrak nemzete, noha a magyarokon kívül “senki sem akarja, hogy nekünk erős és sikeres országunk legyen” – fejtette ki.

 

A folytatáshoz is erő kell, ahhoz pedig egység, “ma az egység neve pedig április 6.” – tette egyértelművé Orbán Viktor a közelgő parlamenti választásra utalva.

 

Az elmúlt évek kormányzati intézkedéseire utalva kifejtette: “megmutattuk, hogy megvédjük a magyar családokat az uzsorától, a monopóliumoktól, a kartellektől, a nemzetek fölé magasodni akaró birodalmi bürokratáktól. Megmutattuk, hogy meg lehet védeni a munkahelyeket, és százezer szám tudunk újakat teremteni”. Azt is megmutatták – folytatta -, hogyan lehet “felfeszíteni az adósságcsapda ajtaját”.

(fotó: MTI / Beliczay László)

 

Az ország egymás után törte le “a törhetetlennek gondolt lakatokat”, és késztette tiszteletre azokat, “akik korábban semmibe se vettek bennünket” – összegezte.

 

A miniszterelnök szerint ha ma, 166 év után “felkapaszkodunk a márciusi magyarok vállára”, látható, hogy “egy új és nagyszerűnek ígérkező korszak kapujában állunk”, amelyen ha Magyarország belép, szabaddá és erőssé válhat. 2010 óta azért dolgoztunk, hogy ide megérkezhessünk, és “mindent elvégeztünk, amit kellett és amit lehetett” – tette hozzá.

 

Úgy fogalmazott: ezen a kapun belépve Magyarország olyan országgá válhat, amelynek van ereje megvalósítani céljait, amely a saját lábán áll, rendezi adósságait, és amely csatlakozik a büszke és sikeres nemzetekhez. Olyan országgá válhat – folytatta -, amely képes megállítani a magyarság fogyását, és nem hagyja, hogy folyton kizsebeljék, mindenkinek munkát ad és lehetőséget a boldogulásra, “olyan országgá, ahol az élet, ha dolgos, kemény is, de méltó és igazságos, értelmes és boldoggá tesz”.

 

A magyar nemzet rendkívüli teljesítmények lehetőségét hordozza magában, rendkívüli tettek összeadódó, egymásra épülő láncolatát: 1848-49 sem volt más, mint a magyarokban rejlő képességek és tartalékok káprázatos megmutatkozása, visszatekintve “a halált megvető bátorság, a kitartás, a leleményesség és a lovagiasság nagyívű tábláját látjuk” – fogalmazott a 166 évvel ezelőtti forradalomról.

 

Szavai szerint a magyarok 1848-ban “beleszerelmesedtek” március 15-ébe, és “azóta nem akarnak kiszerelmesedni belőle”.

 

1848-ban felállt egy nemzet – folytatta -, amely ragaszkodott ahhoz, hogy maga szabjon rendet saját magának: lerázták magukról a gúzsba kötő törvényeket, újakat, “szabadságtörvényeket” alkottak, de megértették, hogy a szabadsághoz munka is kell, a család megélhetése és a biztos fedél.

 

Megjegyezte, bár a Nemzeti dalban nem mutatna jól az a szó, hogy rezsicsökkentés, de azt könnyű belátni, hogy éppen úgy, mint ma, akkor, 1848-ban is az igazságtalan és méltánytalan terhek csökkentése volt az első és legfontosabb feladat. Ezért eltörölték a földesúri adókat, dézsmát, robotot – tette hozzá.

 

A kormányfő – aki beszédében a lengyel himnusz soraival külön köszöntötte a nemzeti ünnep alkalmából Budapestre látogató lengyel szimpatizánsokat – kifejtette: minden évben azt szokták mondani, hogy ez a március 15. más, mint a korábbiak. “Most is elmondjuk, és milyen igazunk van”, hiszen csak három hét, és itt van április 6., a sorsdöntő választás napja – ismételte meg.

 

Bár az idő eljárt már a forradalmak klasszikus formái felett – fűzte hozzá -, a szabadság vágya mégsem oltható ki a magyar nemzetből: Rákóczi, Kossuth és ’56 népe ezzel akkor is tisztában van, ha éppen nem kell fegyvert fognia. Kijelentette: fejet hajtunk a bátrak előtt, a hősök dicsősége előtt, mindegyikük előtt, bármilyen súlyos vitában álltak is egymással. Idézte Széchenyit, aki azt mondta, “amikor majd felakasztanak bennünket, egyetlen kérésem lesz, hogy engem Kossuth Lajosnak háttal akasszanak fel”.

 

A kormányfő szerint a magyar hős címét azoknak tartogatják, akik legyőzik a sorsot, akik képesek átírni azt. Beszédében különösnek ítélte, hogy hőseink nem is győztesek, “sőt első látásra inkább vesztesnek tűnnek”. Bár legyűrték őket, mégis valamiképpen végül ők írták át a sors könyvét – mutatott rá.

(fotó: MTI / Kovács Attila)

 

Úgy fogalmazott: a sors könyvében 1848-ban az volt megírva, hogy a Habsburg Birodalom ellen nincs mit tenni, 1990-ben, hogy a szovjet csapatok sosem fognak kivonulni, 2010-ben pedig az volt megírva, hogy sosem állunk fel Európa szégyenpadjáról, “sohasem dobhatjuk le a vállunkról az adósságlevelekkel kitömött koldustarisznyákat”.

 

A magyarok azonban sohasem hitték el, hogy a végzet utoléri őket, inkább azt hitték el, hogy a végzet akkor éri őket utol, ha nem tesznek semmit – hangoztatta.

 

A saját történelmünk arra tanít minket, hogy a sorsunk könyvét, ha kell, munkával, szorgalommal, ha kell, bátorsággal és vérrel, de mindig magunknak kell írnunk. Megtanultuk, hogy ha a szabadságot idegen hozza, el is viszi” – hangsúlyozta.

 

“Forradalmainkat idegenek szokták leverni külföldről, de olyanok is akadnak mindig, akik belülről segítik őket: labancok, muszkavezetők, pufajkások. Mindig vannak (…), akik lovasrohamot és kardlapozást vezényelnek a békés polgárokra. Ők a szabadság, a szabadságunk ellenségei” – fejtette ki, hangsúlyozva azonban, hogy a forradalom és szabadság szellemét sosem tudták “nyakon csípni”. Évről éve egyre többek lelkében gyúlt ki a ’48-as tűz, és lett belőle hol ’56-os forradalom, hol rendszerváltás, hol lázadás, hol pedig “kétharmados földrengető választási győzelem” – mondta, majd feltette a kérdést: “nem lehetséges, hogy mi, a szabadság magyar hívei ugyanazt a forradalmat vívjuk 1848 óta?”

 

Huszonkét perces beszédét a miniszterelnök azzal zárta: “Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!”

 

A kivetítőkön lengyelül feliratozták Orbán Viktor beszédét. A lengyel vendégek nagy ovációval fogadták, amikor a magyar kormányfő köszöntötte őket. A lengyel ünneplőkkel ott volt Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum alapítója is.

 

A Tisztelet a bátraknak! szlogennel meghirdetett állami ünnepségsorozat keretében ezután a Múzeumkertből menet indult hagyományőrző lovasok részvételével a budai Várba, ahol egész nap családi programokat tartottak.

 

Elmaradt az ellenzéki összefogás rendezvénye

(fotó: MTI / Máthé Zoltán)

 

Az Együtt-PM közleménye szerint azért mondták le a rendezvényt, mert nem kockáztatják senki testi épségét. A döntést a rendőrséggel folytatott konzultáció után hozták meg. Az ellenzéki összefogás pártjai délután 3 órától a fővárosi Szabad sajtó útján tartottak volna közös rendezvényt. A demonstráción beszédet mondott volna sorrendben Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, Szabó Tímea, az Együtt-PM társelnöke, Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke, Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője, valamint Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölt, a MSZP elnöke.

 

Először közölték, hogy a választásig hátralévő hétvégék egyikén pótolják a rendezvényt, aminek időpontjáról és helyszínéről az ellenzéki szövetség tagjai hétfőig döntenek.  

(fotó: MTI / Máthé Zoltán)

 

Majd Mesterházy Attila, a baloldali összefogás miniszterelnök jelöltje bejelentette, hogy a kormányváltó erők nagygyűlését március 30-án tartják meg, valamint, hogy televíziós vitára hívta ki Orbán Viktor miniszterelnököt április 5-ére. 

 

 

A Jobbik lovas-zenés felvonulás után a Deák Ferenc téren tartotta nagygyűlését.

 

Vona Gábor a Jobbik március 15-i ünnepi nagygyűlésén Budapesten arról beszélt: a megemlékezéseken gyakran emlegetik, hogy a szabadság szép dolog, arról azonban kevés szó esik, hogy 2014-ben szabadok vagyunk-e valójában. Felvetette: szabad-e az a magyar, amelytől európai munkát várnak, európai árakon vásárol, de ha megkapja fizetését, “vietnaminak érzi magát”. Kifogásolta, hogy Magyarországnak nincsenek gyárai, saját termelőipara, hanem másoknak dolgozik rabszolgaként, s az ország fiai százezrével menekülnek saját hazájukból.

 

Bírálta, hogy a bankok – a kormányok közreműködése mellett – nyugodtan átverhetik az embereket, csak azért, mert fedelet szeretnének a fejük fölé. Hozzátette: szabad-e az a nép, amelynek vezetői lopnak, csalnak, hazudnak, majd elbújnak a mentelmi joguk mögé.

(fotó: MTI / Kovács Tamás)

 

Vona Gábor kijelentette: nem vagyunk szabadok és valódi gazdasági szabadságharc kell, “nem olyan fideszes-féle”, ami sokkal inkább Orbán Viktor hatalmi harca volt, semmi köze a magyar nemzethez. A pártelnök ismét miniszterelnök-jelölti vitára hívta ki a kormányfőt, felszólítva: ne meneküljön el.

 

Kitért arra: sem őt, sem a jobbikosokat nem lehet szervezett óriásplakát-rongálásokkal, titkosszolgálati akciókkal, életveszélyes fenyegetésekkel megfélemlíteni. Vona Gábor utalt arra, hogy nagyapja kész volt meghalni Erdélyért, s ha neki is az a sorsa, hogy meghaljon ezért az országért, ezért a nemzetért, azt büszkén fogja vállalni. Mint fogalmazott, nem a jobbikosok felelősek az elmúlt 24 évért, a növekvő államadósságért, a félmillió külföldre menekült magyarért. Ha lesz megélhetés, rend, elszámoltatás, akkor leszünk szabadok – emelte ki, hozzátéve, a megélhetés tisztességes béreket, nyugdíjakat, a fiataloknak életkezdési lehetőséget jelent; a rendőrség mellett csendőrségre is szükség van; az elszámoltatás részeként pedig fel kell oldani a titkosításokat és eltörölni az országgyűlési képviselők mentelmi jogát.

 

Az ellenzéki pártelnök úgy vélte: “a szabadság ma is itt él bennünk, és elég egy szikra, hogy Attila unokái és Árpád gyermekei megmutassák erejüket”. Hangsúlyozta: “nem fogunk holmi Gyurcsányok és Orbánok kedvéért megváltozni, nem fogjuk a hazánkat feladni, nem leszünk gyarmat”.

 

Vona Gábor azzal zárta beszédét: fokról fokra, lépésről lépésre talpra fogják állítani az országot, egyesítik a családokat, megmentik a gazdaságot, a magyar embereket.

(fotó: MTI / Marjai János)

 

A rendezvény második harmadában elkezdett esni az eső, ekkor többen elhagyták a helyszínt, vagy a környező házak falaihoz állva hallgatták tovább a felszólalókat. A színpad a József Attila utcában a Hercegprímás utcai torkolatban állt, az ünneplők a Bajcsy-Zsilinszky úti torkolatáig és szellős sorokkal a Paulay Ede utcáig álltak, a Bajcsy-Zsilinky úton két kivetítőn is figyelemmel lehetett követni a beszédeket. A legtöbben árpádsávos és jobbikos zászlót lengettek, de többen székely zászlót is magukkal vittek.

 

A nagygyűlés békés volt, és a szakadó eső és az erős szél ellenére a Lord együttes koncertje is a tervezettnek megfelelően megkezdődött.

 

Az LMP központi megemlékezése a belvárosban, a Pilvax szállónál volt.

 

1848-49 üzenete, hogy hűbéri ország nem lehet független, és függő ország lakói nem lehetnek szabadok – jelentette ki szombaton Schiffer András, az LMP társelnöke a párt ünnepi megemlékezésén, a Pilvax kávéházban.

 

Az ellenzéki politikus, frakcióvezető azt mondta, 1848-49 tanulságait a mai időkre úgy lehet lefordítani, hogy nincs nemzeti függetlenség ott, ahol egy állam adósságcsapdában vergődik, ahol az ország energiaellátása ezer szálon függ külső hatalmaktól, és ahol szabadon “ki lehet pumpálni” az itt megtermelt jövedelmeket.

(fotó: MTI / Soós Lajos)

 

Szavai szerint eközben nincs belső szabadság ott, ahol hűbéri, újfeudális viszonyokat alakítanak ki, ahol az emberek is adósságcsapdában vergődnek, ahol egyetlen hatalmi központtól, egyetlen személytől függ mindenki élete és ahol a helyi közösségek nem lehetnek szabadok.

 

2014-ben azt kell eldönteni, hogy a közeljövőben szakítunk-e az újfeudális viszonyokkal, fel tudjuk-e szabadítani az emberek alkotóképességét – hangoztatta a politikus.

 

Ahhoz, hogy elérkezzünk egy olyan állapothoz, ahol a felszabadítás “egyszerre igaz az országon belül és egyszerre igaz az országra” Táncsics szavait kell megfogadni: legyen tökéletes jogegyenlőség és ne legyen senki számára kiváltság – mondta végül.

 

Szél Bernadett, az LMP másik társelnöke azzal kezdte, hogy Petőfi egy olyan hazáért emelt szót, ahol ott van a napsütés, a tiszta levegő és a költő ép egészséges embereket akart. Ezért a hazáért a mai napig meg kell küzdeni – közölte.