Folytatódik a rezsicsökkentés?

Az Országgyűlés mai ülésén a kormányzati rezsicsökkentéshez kapcsolódó újabb törvényjavaslat tárgyalásával folytatja munkáját: a fogyasztói áram- és gázár mérséklése után ezúttal a víz-, a csatorna- és a szemétszállítási díjak csökkentéséről vitázhatnak a képviselők.

Az ülésnap 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődött, elsőként pedig a fideszes Németh Szilárd rezsicsökkentést kiterjesztő javaslatáról indult a vita. Az előterjesztés elfogadása esetén törvény mondaná ki, hogy a január 1-jével elrendelt tízszázalékos gáz-, villany- és távhőárcsökkentés után július 1-jével ugyanekkora mértékben kell mérsékelni a lakossági víz-, csatorna- és a szemétszállítási díjakat is.

Az Országgyűlés ezt megelőzően két határozatot is hozott a rezsicsökkentés érvényesítése érdekében: múlt kedden kivételes sürgős eljárással tiltotta meg az áram- és gázszolgáltatóknak a különadók fogyasztókra hárítását, míg csütörtökön, rendkívüli parlamenti ülésen ruházta fel rendeletalkotási joggal az energiahivatalt.

A 10 százalékos rezsicsökkentést  törvényben rögzítő, valamint a további ármérséklést megalapozó előterjesztést vitáját kezdte el a Ház kedden. A kormány támogatta a javaslatot, míg az MSZP igazságos tehercsökkentést tartott szükségesnek.

Németh Szilárd: a további rezsicsökkentést is megalapozza az előterjesztést

(fotó: MTI / Bruzák Noémi)

Az eddigi 10 százalékos rezsicsökkentés törvényben rögzítését, a szolgáltatók „túlhatalmának” korlátozását, és a júliusra várható további árcsökkentések megalapozását célozza a rezsicsökkentésről szóló törvényjavaslat – mondta a fideszes előterjesztő az Országgyűlés keddi ülésén.

Németh Szilárd közölte: erősebb jogkörökhöz jut a fogyasztóvédelmi hatóság, a szolgáltatóknak pedig az előterjesztés értelmében írásban kell tájékoztatást adniuk a fogyasztóknak a 10 százalékos csökkentés tényéről, amelynek megvalósulását a fogyasztóvédelmi hatóság felé is igazolniuk kell.

Hozzátette: július 1-jétől a víz- és a szemétszállítás lakossági díjai nem haladhatják meg a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjtételek 90 százalékát.

A képviselő hangsúlyozta: a javaslat nyilvánvalóvá teszi, hogy a 10 százalékos csökkentés a számla egészére vonatkozik. Az előterjesztés újdonságaként említette a képviselő, hogy ha a fogyasztóvédelmi hatóság számlázással kapcsolatos szerződésszegést állapít meg, a szolgáltatónak számlánként 10 ezer forintos kötbért kell fizetnie, emellett a javaslat meghatározza a fejlesztésekre vonatkozó előírásokat, valamint az ügyfélszolgálati irodák működésének szabályait.

Németh Szilárd emlékeztetett arra: a kormányoldal egy héten belül három javaslatot nyújtott be a rezsicsökkentés megvédése érdekében. Mint mondta, adatai szerint tavaly egy átlagos, kétgyermekes család havi szinten 75 ezer forintot költött rezsire, vagyis a tíz százalékos csökkentés után ezek a családok évente 90 ezer forintot takarítanak meg. A képviselő szerint nem mindegy, hogy ez az összeg a magyar családokat, vagy a „busásan gyarapodó”, jellemzően külföldi tulajdonban lévő szolgáltatókat gyarapítja.

Úgy fogalmazott: nem mindenki osztozik az emberek örömében, nem mindenki támogatja a törekvést, a szocialisták szerinte ott támadják azt, ahol csak tudják. Hozzátette: az MSZP most is azokat a szolgáltatókat védi, akiket a privatizáció által juttatott a szolgáltató cégekhez.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy aláíró íveken kérdezik meg az embereket arról, kitartanak-e a kormány és a Fidesz-KDNP által hozott döntés mellett.

Kormány: a rezsicsökkentés független a pártállástól

Fónagy János államtitkár a kormány álláspontját ismertetve elmondta: a törvénymódosítás célja, hogy a rezsicsökkentés a vízi-közmű és a kommunális hulladékszállítás területére is kiterjessze, illetve ha a szolgáltató nem tesz eleget a rezsicsökkentés kormányzati elvárásának, akkor szankcionálható legyen. Kiemelte: a javaslat törvényi szinten szabályozza és egyértelműsíti a januártól hatályos árszabályozást.

Leszögezte: a tervezet elfogadásával a rezsicsökkentés már öt szolgáltatás esetében valósul meg, a törvény pedig azt is deklarálja, hogy a 10 százalékos csökkenést a számla végösszegében kell vizsgálni.

Fónagy János úgy fogalmazott: a rezsicsökkentés nem frakciókhoz kötött, hanem valamennyi magyar háztartásra kiterjed pártállástól függetlenül. Éppen ezért szerinte „bárki, aki akár politikai elfogultságból, akár önző cinizmusból, akár feltűnésvágyból, akár fegyelmezetlenségből ezekkel a szabályokkal szemben akár megengedett, akár megengedetlen hangon szót emel, az a saját választópolgárai ellen emel szót”. A kormány ezért minden képviselőtől azt kéri, hogy ezt az előterjesztést támogassa – mondta Fónagy János.

Fidesz: össze kellene fogni ebben a kérdésben

Szabó Zsolt (Fidesz) arról beszélt, hogy a 10 százalékos rezsicsökkentés igazságos, mert mindenki egyformán kap kedvezményt, nincs kiemelt kedvezmény. Kiemelte, hogy a most tárgyalt törvénymódosítás az óraleolvasások területén is előrelépést és szigorúbb szabályozást jelent és a javaslat elfogadásával a „lakosságot nem lehet majd kijátszani ebben a kérdésben sem”.

Ismertette: egy nyugdíjasnak havonta ezer, egy átlagos családnak pedig 7500 forintot jelent, de a fideszes politikus felkérte a „szkeptikus képviselőket”, hogy támogassák ezt a kicsi segítséget is, mert ez is több, mint a semmit. „Nem szakadékot és háborút kell szítani, hanem össze kellene fogni” – fogalmazott Szabó Zsolt.

MSZP: igazságosabb és fenntartható rezsicsökkentésre van szükség.

Lukács Zoltán (MSZP) azt mondta: „minden olyan intézkedést támogatunk, amely a Fidesz által előidézett szociális válsághelyzetben segíti az embereket”. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormányváltás óta jelentősen emelkedett azon családok száma, ahol kikapcsolták az áramot vagy a vizet.

Mintegy 325 ezer embernél egyáltalán nem volt fűtés a télen – tette hozzá a képviselő, aki szerint egy átlagos családnak mintegy 100 ezer forinttal nőttek azon kiadásai, amelyeket az állami költségvetésbe kell befizetniük. Ezek közé sorolta a növekvő áfát és evát, és kifogásolta azt is, hogy emelkedett a jövedéki adó, a cégautó-adó, az illetékeket, a bírságokat.

Ugyancsak beszélt a telefonadóról, a bankadóról és azokról a különadókról, amelyeket a vállalatok a lakosságra hárítottak és arra is felhívta a figyelmet: számos helyen az önkormányzatok is növelték az adóterheket.

A képviselő kevésnek nevezte a 10 százalékot és azt mondta: az MSZP azt mondja, hogy nagyobb mértékű, igazságosabb és fenntartható rezsicsökkentésre van szükség. Hozzátette: pártja erről saját javaslatot fog a Ház elé terjeszteni. Szerinte ott kellene rezsit csökkenteni, ahol nagyobb a baj és nagyobb a szükség, figyelembe kell venni a szociális helyzetet és a fogyasztás mennyiségét is.

Rogán: törvény garantálja majd a rezsicsökkentést

A rezsicsökkentés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat elfogadása biztosítani fogja a díjcsökkentések megvalósulását – mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője kedden sajtótájékoztatón.

A törvényjavaslat – amelyet kedden kezdett tárgyalni a parlament – az áram, a földgáz és a távhő árának január 1-jei csökkentése mellett rögzíti a víz- és a szemétszállítási díjak tízszázalékos mérséklését is július 1-jével, és kötelezővé teszi ennek feltüntetését a számlákon. Ha a szolgáltató ennek nem tesz eleget – és a fogyasztóvédelmi hatóság megállapítja a szerződésszegést -, tízezer forint kötbért kell fizetnie a fogyasztónak.

Rogán Antal elmondta: a palackos gáz árának csökkentését is megvalósíthatónak tartja az év második felétől, miután tárgyalásokat kezdtek a forgalmazókkal, a kéményseprési díjaknál pedig „a meglepően nagy és elfogadhatatlan árváltozások” miatt tízszázalékosnál nagyobb díjcsökkentés is elképzelhető, de ennek lehetőségét még vizsgálják.

Az üzemanyagárak esetleges csökkentését firtató kérdésre közölte: azok nem tartoznak a rezsiköltségek közé, az üzemanyagok piacán pedig érvényesül a verseny. „Közszolgáltatások azok, amelyeket senki sem tud kikerülni.” Autója nincs mindenkinek, „mi pedig alapvetően a közszolgáltatások díjait tekintjük a rezsi részének” – hangoztatta.

A frakcióvezető elmondta, hogy a rezsicsökkentést a szolgáltatók profitjának rovására hajtják végre. Kiemelte, hogy az 1995-ben kezdődött privatizáció és 2011 között a villamosenergia- és a földgázszolgáltatók összesen 1040 milliárd forint profitot termeltek, tehát „van minek a terhére megvalósítani a rezsicsökkentést”. Hozzátette: a híresztelésekkel szemben az összes villamosenergetikai szolgáltató vállalat nyereséges volt tavaly is.

Rogán Antal megjegyezte, hogy a szolgáltatóknak a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányzás volt az „aranykor”, éves átlagos adózott eredményük ez idő alatt a duplájára emelkedett. Egy kérdésre válaszolva azt mondta: nem nézett utána, de biztos benne, hogy a cégek adózott eredményük 90 százalékát osztalék formájában kivonták.

Beszélt a szociális közműszolgáltatásokról szóló, az Országgyűlésben hétfőn elfogadott törvényről is, kiemelve, hogy annak értelmében a közműszolgáltatások nem profitorientált, hanem közszolgáltatások. Ezzel kapcsolatban közölte: csak az elismert profit érvényesítesét vették ki a szabályozásból, de egy hatékonyan gazdálkodó szolgáltató ettől még termelhet nyereséget.

Rogán Antal hangsúlyozta, hogy a törvénymódosítás erős jogokat ad a fogyasztóknak: a cégek ezután csak 60 napon túli számlafizetési késedelem miatt kapcsolhatják ki a szolgáltatást, különben – például kötbértartozás esetén – csak akkor, ha előbb polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárást kezdeményeztek. Újdonság az is, hogy a tartozás rendezése után 24 órán belül vissza kell kapcsolni a szolgáltatást.

Szintén új előírás, hogy ha csak egy lakó tartozik, akkor nem lehet a társasház egészében kikapcsolni a szolgáltatást, feltéve, hogy a közös képviselő igazolja, hogy a közösköltség-elmaradással rendelkező lakóval szemben már megindította a fizetési meghagyásos eljárást.

Egy újságírói kérdésre válaszolva a frakcióvezető közölte: „nem hagyják annyiban”, hogy az MSZP-s Szanyi Tibor hétfőn az általa elmondott interpellációt követően középső ujját felfelé tartva „bemutatott” a kormánypárti padsorok felé. A frakcióvezető elmondta: a következő házbizottsági ülésen a Fidesz kezdeményezni fogja, hogy ha szükséges, hozzanak szankciót az ügyben.

Rogán Antal azzal kapcsolatban, hogy sajtóhírek szerint Szanyi Tibor lehet a szocialisták listavezetője az EP-választáson, úgy fogalmazott: az MSZP-nek érdemes lenne még egyszer végiggondolni, hogy tényleg Szanyira bízzák-e pártjuk és Magyarország képviseletét, vagy a politikust rábírni arra, hogy a jövőben „a normál erkölcsi magatársmintáknak megfelelően viselkedjen a parlamentben”.

(forrás: MTI)

A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.