Huszonöt éve temették újra Nagy Imrét és mártírtársait

Nagy Imre egykori miniszterelnök és mártírtársainak huszonöt évvel ezelőtti újratemetése napján a főváros több helyszínén tartottak megemlékezéseket, programokat. Áder János államfő a rákoskeresztúri Új Köztemetőben hétfő délelőtt arról beszélt: 1989. június 16. a közös reményről szólt, Orbán Viktor miniszterelnök a Bild című német lapnak pedig azt mondta, hogy Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése „a szívek forradalma volt”.  

Áder János köztársasági elnök az Új Köztemetőben tartott megemlékezésen elmondta: 1989. június 16. a közös reményről szólt, amely „a kommunista blokk börtönébe kényszerített” népeknek a szabadság lehetőségét, a diktatúra végét jelentette. Kiemelte: ez volt az a nap, amikor az ország nyilvánossága előtt először esett szó a kommunista diktatúra végét jelentő szabad választások igényéről.  

Emlékeztetett: 25 évvel ezelőtt a magyarok ezen a napon adták meg a végtisztességet az 1956-os forradalom mártírjainak és hőseinek, köztük Nagy Imre 1958. június 16-án kivégzett miniszterelnöknek.  

A lelke mélyén mindenki érezte, hogy történelmi fordulóponthoz érkezett Magyarország – mondta.

Áder János kitért arra is, el kell mesélni a gyerekeknek: az 1990-re kivívott szabadság forrását azok bátorsága és áldozatvállalása jelentette, akiknek példája a legnehezebb időkben is milliókban tartotta a lelket, hiszen a szabadság, a függetlenség és a demokrácia 25 év elteltével már természetes, magától értetődő számukra.

A megemlékezés végén a visegrádi országok államfői: Áder János, Milos Zeman cseh, Andrej Kiska szlovák és Bronislaw Komorowski lengyel elnök, valamint Joachim Gauck német államfő katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzták a nemzeti emlékhelyet, majd lerótták kegyeletüket Nagy Imre sírjánál.

A szívek forradalma

Orbán Viktorral „A szívek forradalma volt” címmel jelent meg interjú a Bild című lap hétfői számában. A miniszterelnök a legnagyobb példányszámú német lapnak nyilatkozva kiemelte, hogy Magyarországon tartott a leghosszabb ideig a harc a kommunisták ellen, és ennek a harcnak a végét a 2011-es alaptörvény jelentette.

A kétrészes interjút felvezető szövegben kiemelték, hogy 25 évvel ezelőtt, 1989. június 16-án Orbán Viktor „ütötte ki az első téglát a falból”, az egykori ellenzéki politikus pedig ma Magyarország miniszterelnöke.

Állami rendezvények

Budapesten az állami rendezvények reggel 9-kor kezdődtek a Vértanúk terén, ahol katonai tiszteletadás mellett koszorúzták meg Nagy Imre szobrát.

A megemlékezésen részt vett mások mellett Kövér László házelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Polt Péter legfőbb ügyész, Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Pintér Sándor belügyminiszter, Benkő Tibor vezérkari főnök, Rogán Antal V. kerületi polgármester, Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke, Schiffer András, az LMP társelnöke és több más politikus és a diplomáciai testület több képviselője.

A Kereszténydemokrata Néppárt közleménye szerint Nagy Imre újratemetése egy olyan szimbolikus esemény volt, amely rövid idő alatt elsöpört egy 40 éven át tartó önkényuralmi rendszert.

Az ’56-os forradalom és szabadságharc eszméihez való visszatérés, az elkövetett hibákkal való szembenézés vezetett el ahhoz, hogy az itt állomásozó szovjet hadsereg elhagyta Magyarországot, és lehetővé vált a szabad, többpárti választások kiírása, a demokrácia megalapozása – tették hozzá.

Tóbiás József, az MSZP-frakció megbízott vezetője az egykori miniszterelnök szobránál azt mondta: az 1956-os forradalom célja a jogállam, a szabadság, a biztonság és a szociális biztonság megteremtése volt. Mindezek máig aktuálisak – tette hozzá.

Ugyanitt, a Demokratikus Koalíció rendezvényén, Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke arról beszélt: Nagy Imre örökségéből a ma számára talán leginkább az az üzenetértékű, hogy a tisztességes magyar hazafiak, a demokraták egyaránt küzdenek a jobb- vagy baloldali köpönyegbe bújtatott önkény és diktatúra ellen. Hozzátette: 1956 arra is megtanít, hogy a diktatúra és az önkény magától nem bukik el, azért küzdeni kell, és a küzdelem az ország polgáraira vár.  

Az Együtt-PM a közleményében arról írt: a miniszterelnök meggyalázta Nagy Imre és mártírtársai emlékét.  

„Nagy Imre forogna a sírjában, ha látná, mit tesz Orbán Viktor: egy tál lencséért eladta Magyarország függetlenségét az oroszoknak a Paks 2 beruházással, a hozzá kapcsolódó orosz államkölcsönnel pedig minden idők legnagyobb államadósságát állította elő” – fogalmaztak.

Az emléknap kiemelt kísérőprogramjaként és a Közös siker elnevezésű, a rendszerváltoztatás 25. évfordulója alkalmából meghirdetett eseménysorozathoz kapcsolódóan este a Hősök terén ingyenes Szabadságkoncerten lép fel az Omega és a német Scorpions együttes.  

Emiatt Jánosi Katalin, Nagy Imre miniszterelnök unokája, Maléter Pálné, Maléter Pál özvegye és Szilágyi Júlia, Szilágyi József leánya közös közleményben tiltakozott. Mint fogalmaztak „tiltakozunk a durva, kegyeletsértő kormányzati rendezvény” ellen.

Június 16-án az 1956-os forradalom mártírhalált halt miniszterelnökéről, Nagy Imréről és mártírtársairól, a forradalmat követő megtorlás áldozatairól emlékezik meg az ország. Az 1958. június 16-án kivégzett Nagy Imrét és mártírtársait, Maléter Pál honvédelmi minisztert, Gimes Miklós újságírót, az 1958. április 24-én kivégzett Szilágyi Józsefet, Nagy Imre titkárságvezetőjét és a börtönben 1957. december 21-én elhunyt Losonczy Gézát, a Nagy Imre-kormány államminiszterét huszonöt éve, 1989. június 16-án helyezték végső nyugalomra a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában. A Hősök terén tartott gyászszertartás, majd az azt követő rákoskeresztúri temetés a magyar rendszerváltás katartikus eseménye volt, amely a szocialista korszak végét is jelképezte.

HH / MTI / fotó: Koszticsák Szilárd

A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.