Média és a depresszió

A médiaközlések egyrészt a mindennapi életet, viselkedést, szemléletmódot jelentősen befolyásoló hatással bírnak, másrészt utánzást kiváltó hatásuk is van. Az utánzás alapja az azonosulás, mely annál nagyobb, minél nagyobb a tudósítás érzelmi töltete.

Ismert emberek öngyilkosságát követően jelentősen növekszik azok száma, akik önként vetnek véget az életüknek Erre konkrét példaként például Molnár Csilla 17 éves szépségkirálynő 1986-os öngyilkossága is szolgálhat. Az általa használt gyógyszerrel 1985-ig évi 10 fő lett öngyilkos, 1986-1987-ben 30 fő/év, 1988-ban 50 fő!

A média szerepét világítják meg az 1986-ban Bécsben közölt adatok is: a média az ezt megelőző 4 évben tudatosan nem számolt be a metróban elkövetett öngyilkosságokról. Ennek tudható be, hogy ebben az időszakban 70%-kal csökkent a szerelvények alá ugrók száma.

Számtalan hazai és nemzetközi példát lehet felhozni, melyek azt bizonyítják, hogy az egyes esetek nem megfelelő médiaábrázolása öngyilkossági hullámot idézhet elő. Ennek felismeréseként 2012-ben a Nemzeti Média- és Hírközlési Biztos ajánlást jelentetett meg az öngyilkosságokról szóló tudósításokhoz. Az azonosulás veszélyét csökkentő konkrét ajánlások mellett javasolja, hogy minden esetben a segítségnyújtás lehetőségeiről is tájékoztatást kell nyújtani:

HA ÖN VAGY VALAKI A KÖRNYEZETÉBEN KRÍZISHELYZETBEN VAN, HÍVJA MOBILRÓL IS A 116-123 INGYENES LELKI ELSŐSEGÉLYSZÁMOT!

Készült a Siklósi Kórház Nonprofit Kft. által

a TÁMOP -6.1.2. -11/3-2012-0052

Tenkes Egészségkert projekt keretében

A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.