Megvan az önkormányzati választás időpontja

Október 12-én járulunk az urnák elé, ekkorra írta ki ugyanis az önkormányzati választást Áder János köztársasági elnök.  

 

Az államfő hivatalának holnapján szerdán közzétett nyilatkozatában azt írta: „az Alkotmánybíróság július 21-én meghozott határozata egyértelmű és világos helyzetet teremtett az önkormányzati választások törvényi szabályozásában. A döntést követően semmilyen olyan alkotmányos aggály nem vethető fel, amely befolyásolhatná a 2014-es önkormányzati választások törvényes kiírását és lebonyolítását.

 

Azzal, hogy az Alkotmánybíróság hétfői döntése pontot tett a választások rendjét befolyásoló vitás kérdések mindegyikére, minden akadály elhárult a választások kiírása elől” – adta közre Áder János szavait az MTI.

 

Határidők  

 

A választáshoz kapcsolódó határidőket, határnapokat a választásért felelős igazságügyi miniszter rendeletben határozza meg, de a választási eljárásról szóló törvény alapján már tudható, melyek a választáshoz kapcsolódó legfontosabb határidők.

 

E szerint a mintegy 8 millió, magyarországi lakóhellyel rendelkező választójogosultnak augusztus 15. után kell kézhez kapnia a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítést. Aki nem kapja meg az értesítőt, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) kérheti, a jegyző ekkor új szelvényt állít ki.

 

A hivatalos kampány a választást megelőző 50. napon, augusztus 23-án kezdődik és a szavazás napján 19 óráig tart.

 

A választáson a képviselőjelöltek és a polgármesterjelöltek szeptember 8-án 16 óráig adhatják le ajánlóíveken összegyűjtött ajánlásaikat. Harkányban a polgármesteri jelöléshez a szavazópolgárok 3 %-ának ajánlása, míg az önkormányzati képviselő jelöléshez a választópolgárok 1 %-ának ajánlása szükséges. A jelöltek és a jelölőszervezetek listáinak nyilvántartásba vételéről a választókerületi bizottságok döntenek, négy napon belül. A listákat szeptember 9-én 16 óráig lehet bejelenteni.

 

Aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni akar a választójogával, október 10-éig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti választási irodától egy másik településre. Fontos változás, hogy a mostani választáson csak az jelentkezhet át, aki a választás kitűzése előtt legalább harminc nappal létesített tartózkodási helyet és a tartózkodási hely érvényessége legalább a szavazás napjáig tart.

 

Nemzetiségi szavazás is ugyanekkor lesz

 

A jogszabály szerint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választását a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján kell megtartani. A választást a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tűzi ki, a szavazás előtt legalább 75 nappal, azaz legkésőbb július 29-éig.

 

Az NVB a következő ülését csütörtökön tartja, és napirenden szerepel a nemzetiségi választás kitűzése, így várhatóan már akkor kitűzi a nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását. A törvény szerint azonban nem minden településen lesz minden nemzetiségnek választása: nemzetiségi választást ott lehet kiírni, ahol a legfrissebb (2011-es), önkéntes bevalláson alapuló népszámlálás adatai alapján legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallják magukat.

 

Az NVB tehát határozatában felsorolja majd, hogy mely településeken, mely nemzetiségek választását tűzi ki, és meghatározza azt is, a voksoláson induló jelölteknek hány ajánlásra van szükségük a nyilvántartásba vételhez.

 

A voksolásra a választópolgárok szeptember 26-áig vetethetik magukat fel a nemzetiségi névjegyzékbe. Aki ezt nem teszi meg, az nem szavazhat a nemzetiségi képviselők választásán, és nem is indulhat jelöltként.

 

Az NVI adatai szerint a 2011-es népszámlálás alapján 2715 választást kell kiírnia az NVB-nek, de csak azokon a helyeken tartják meg a szavazást, ahol (településnagyságtól függően) legalább három vagy négy jelölt indul, és mindegyikükre legalább öt érvényes ajánlás érkezik. Egy nemzetiségi választópolgár nemzetiségének több jelöltjét is ajánlhatja.

 

Az októberi nemzetiségi választások újdonsága, hogy egyszerre tartják a helyi, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választást. Korábban ezek egymásra épültek, és csak hónapokkal később alakulhattak meg az országos nemzetiségi önkormányzatok. A területi és az országos nemzetiségi listákra azok a nemzetiségiként regisztrált választópolgárok is szavazhatnak, akik olyan településen élnek, ahol – mivel nem vallják magukat legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak – a települési választást nem lehet kiírni. A négy évvel ezelőtti önkormányzati választásokkal egy időben 2321 nemzetiségi választást tartottak.