Csődeljárás a fürdőváros ellen?

Harkány nem akar Esztergom sorsára jutni, pedig az ötmilliárdos adósságot felhalmozó fürdővárost napok választják el a csődeljárás megindításától.

Komoly bajba kerülhet Harkány városa: a narancs.hu információi szerint a település legnagyobb hitelezője, az Erste Bank csak a 3,2 milliárdos uniós pályázat elnyerésének reményében adott haladékot a tőke törlesztésére. A sikeres uniós pályázáshoz elengedhetetlen önrészt azonban az önkormányzat több határidő-módosítás után, április 28-ig sem tudta befizetni, így elbukott 1,5 milliárd forint uniós pénzt, amit az elavult „retro” strandfürdő és a belváros felújítására, valamint a gyógykórház bővítésére szántak volna. A jelenlegi helyzetben az egy lakosra eső tartozás tekintetében országos listavezető fürdővárost napok választják el a csődeljárás megindításától. Helyszíni forrásaink szintén értetlenül állnak a helyzet előtt. (A hazai fürdőberuházásokról szóló összeállításunkat itt találhatja.)

Elégedetlen német turista
A nyári szezonokra Németországból folyamatosan érkeznek fürdőkúrára a nyugdíjas vendégek. Egyikük szerint érthetetlen, ahogy a magyarok ehhez az egyedülálló vízkincshez viszonyulnak. A külföldi vendég meglepődve tapasztalta, hogy a magyar szállásadók és étterem-tulajdonosok nem nyírják a füvet az út mentén, és azt is, hogy elhanyagolt a hatalmas, ősfás arborétum. Azt se tudta hova tenni, hogy nincs ötcsillagos szállodája a városnak, de a környéknek sem, és hiányolta Pécs-Pogányon a fapados gépek fogadására is alkalmas repülőteret, ahonnan a javarészt időskorú külföldi vendégeket transzferrel hozhatnák Harkányba. (Állítólag a pogányi repülőtér leszállópályája hatszáz méterrel rövidebb lett annál, hogy nagy utasszállító gépek is leszállhassanak rá – M.I.) 

Politikai hovatartozástól függetlenül egy biztos: a harkányiaknak az elmúlt évtizedekben nem sikerült a maguk javára fordítani a gyógyvízben rejtőző kivételes természeti adottságot, és lemaradtak a hazai fürdőversenyben. Habár 2010-ben, miután a húsz éve regnáló Bédy István polgármester irányításával a négyezres település másfél milliárdos költségvetéséhez képest horror áron, 1,65 milliárd forintért megvette a megyétől a fürdő másik felét is, ez sem segített újból versenybe szállni. Sőt: ez a város gazdasági lehetőségeit jócskán meghaladó, átgondolatlan lépés lejtőre állította Harkány jövőjét. Hiába büntették meg a választók régi polgármesterüket és választottak helyette újat, most mégis úgy tűnik, állami segítség vagy tőkeerős befektető nélkül nem állítható meg az eladósodás.

Jöhet a Sa-Le Invest 
Pedig Harkány 62 Celsius-fokosan felszínre törő gyógyító vize évtizedek óta vonzza a mozgásszervi betegségekben szenvedőket. (Az országban egyedüliként a harkányi gyógyvízre hitelesítették klinikai vizsgálatokkal a pikkelysömör kezelésére kidolgozott balneoterápiás eljárást.) A gyógykórház – Harkány legnagyobb, nyereségesen működő foglalkoztatója – abban érdekelt, hogy a város sikeres legyen, ehhez azonban elengedhetetlen a fürdőfejlesztés, amelyhez az önerőt a jelenlegi helyzetben kizárólag a fürdőrészvények mielőbbi eladásából teremtheti meg a városvezetés.

Ám ha jelentkezik új befektető az ellehetetlenült gazdasági helyzetbe került városnál, az alighanem többségi tulajdont és menedzsmentjogokat kér a fürdővagyonból, és ez új helyzetet teremtene a gyógykórház működésében is. (Eddig a villánykövesdi Sa-Le Invest Kft. és az Aquaplus Kft. – amelynek esztergomi, zalaegerszegi, kaposvári, mohácsi, siklósi fürdője is nagy bajban van – váltotta ki a pályázati felhívást – M.I.) Pillanatnyilag azonban egy ilyenformán megkötött üzlet is jobb lenne, mint a csőd, amelynek során a fürdővagyon 100 százaléka elúszna, és a fürdő működésébe még csak beleszólása sem lenne a harkányiak érdekeit képviselő testületnek.

„A mostani fürdőpályázat meghiúsulása miatt életbe lép a tőketörlesztés, és jön a csődeljárás, esetleg a testület feloszlatása” – vázolja a közeli jövőt helyi informátorunk, aki szerint, „sürgősen egy gazdasági és pénzügyi szakemberekből álló, jó érdekérvényesítő csapatnak kéne kezébe vennie a harkányi fürdővagyon kezelését”. Hozzáteszi: miközben a kormányok új hungarikumok után kutatnak, az Európában is jól ismert harkányi kénes vízre nem építenek turisztikai attrakciókat. Amíg a közeli Villányban egymás után épülnek a pincészetek milliárdos támogatással, Harkányról megfeledkeztek. „Minden jel arra mutat, hogy mi kényszerülünk lemondani az egyetlen vagyonunkat jelentő vízjogról, és értékesítenünk kell a fürdőt bármi áron.”

Ha ez megtörténik, attól fogva az új tulajdonos határoz: működteti-e vagy bezárja a fürdőt, ahogy ezt például Esztergomban az Aquaplus tette. Az esetleges fürdőbezárás a harkányi vendéglátósok és szállásadók végét jelentené, hiszen az elmúlt években a könnyűipari gyáregységek bezárásával amúgy is drámaian lecsökkent Baranyában a munkahelyek száma.

(Magyar Narancs, szerző Matkovich Ilona, 2012. május. 10)

A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.