Botka: hibáztam, mert nem gondoltam, hogy a demokratikus pártok nem akarnak nyerni 2018-ban

Fél tízkor tartott nem épp nyugodt és kiegyensúlyozott hangnemű sajtótájékoztatót Botka László, az MSZP korábbi miniszterelnök-jelöltje. Elmondta, hogy lemond és azt is, miért.

 

Idézzük.

 

„Jó napot kívánok! Fontos bejelentéssel fordulok azokhoz, akik hozzám hasonlóan Magyarország sorskérdésének tartják azt, hogy a 2018-as országgyűlési választáson a demokratikus erők leváltsák Orbán Viktor bűnös rendszerét. Azért állok most Önök elé, hogy bejelentsem, a mai nappal lemondok a miniszterelnök-jelöltségről. Erről nemrég értesítettem pártom vezetőit, és azokat a szövetségeseimet is, akik már eddig felsorakoztak mellém a kormányváltó szövetségbe.

 

Sajnos, ez a szövetség nem tud kiegészülni a kormányváltáshoz szükséges pártokkal. Pedig ezek közös választási fellépése a Magyar Szocialista Párttal előfeltétele lenne a sikernek. Pont egy hete, hétfőn fontos bejelentést tettem az MSZP vezetőivel együtt. Olyan ajánlattal fordultunk hat demokratikus párthoz, melyben az MSZP lemondana listás helyei feléről, azért, hogy minden változást akaró demokratikus erőnek legyen képviselete a parlamentben, és létrejöjjön a legszélesebb összefogás.

 

Ez jelenthetné a Fidesz rendszerének a végét. A Fidesz néhány ügynökének azonnali média-megjelenése mellett a héten az LMP és a DK is kimondta, hogy külön listát állít. Külön indulásukkal a demokratikus oldal további szétforgácsolódását érik csak el, és azt, hogy az Orbán leváltását kívánó tömegek otthon maradjanak a választás napján, vagy a Jobbikot erősítsék majd szavazatukkal.

 

Ez az én elmúlt néhány hónapnyi munkám, politizálásom kudarca. Ha ezek a pártok, az LMP és a DK deklarálják, hogy céljuk mindössze a parlamentbe kerülés, és nem Orbán leváltása, akkor lelkük rajta. Szavazóik majd eldöntik, honorálják-e ezt a lépésüket. De én arra vállalkoztam 2016 decemberében, hogy eddigi politikai tapasztalataimat, szegedi politizálásom eredményeit felhasználva, és szinte lehetetlen helyzetben győzelemre vezessem Magyarország demokratikus oldalát.

 

Új politikát hirdettem és olyan stratégiát, amely meggyőződésem szerint az egyetlen győzelmi út: ez az ellenzék közös fellépése. Csak így lehet legyőzni a Fideszt. Sajnos hibáztam, mert nem gondoltam, hogy a demokratikus pártok nem akarnak nyerni 2018-ban, céljuk csupán annyi, hogy néhány ellenzéki helyet szerezzenek az Orbán-rezsim parlamenti padsoraiban.

 

Azt sem tudtam, hogy a politikai maffia mennyire behálózta a demokratikus ellenzéket, benne sajnos a saját pártomat is. Hiába a kongresszusi küldöttek elsöprő támogatása, hiába a baloldali szimpatizánsok reménykedése, az elmúlt négy hónap a szövetségi politikámat a párton belülről, de a nyilvánosságban érő támadásokkal telt. A választáson legyőzendő ellenféllel kellett harcolni a pártomon belül is.

 

Hibáztam, mert alulértékeltem a Fidesz aljasságát, azt, hogy semmilyen eszköztől nem riad vissza, hogy megállítsa azt, ami hatalmát leginkább veszélyezteti: az ellenzéki összefogást. Tervem az ellenzék egységesítésére, közös programra, a közös kormányzóképesség megteremtésére elbukott. Elbukott, mert világossá vált, hogy a magyar demokratikus ellenzék nem akar nyerni, nem akarja leváltani Orbán nemzetáruló rendszerét.

 

Én a legjobb tudásommal és teljes szívvel szolgáltam a demokrata választókat. Történelmi bűnnek tartom a demokratikus pártok viselkedését. A felelősséget vállalom, ezért a mai nappal lemondok az ellenzék győzelemre vezetésének tervéről, lemondok a miniszterelnök-jelöltségről.

 

Hiszek a tágabb közösségemben, és hiszek a magyar emberekben. Büszke vagyok arra, hogy pártom 95%-a mellettem állt, amikor új politikai tartalmat, valódi baloldali politikát hirdettem. Mellettem állt akkor is, amikor kimondtam: egy út vezet a győzelemhez, a közös lista-közös jelöltek-közös miniszterelnök-jelölt politikája a demokratikus oldalon. Sajnálom, hogy ez a recept nem kellett néhány politikusnak.

 

Hiszek a változást akaró milliókban. Nekem nem sikerült győzelemig vezetnem őket, nem sikerült elérnem az ellenzéki összefogást, pedig továbbra is abban hiszek. De ha másnak sikerülne, beállok mellé. Addig is őrzöm városomat, Szegedet, a szabadság és az igazságosság szigeteként. Köszönöm, hogy meghallgattak.