Durvulnak az összecsapások Ukrajnában

Viktor Janukovics ukrán elnök pénteken aláírta azokat a törvényeket, amelyeket csütörtökön botrányos körülmények között fogadott el a kijevi parlament. A törvények a Nyugat és az ukrán ellenzék szerint korlátozzák a gyülekezés és a szólás szabadságát, valamint a nyíltan az európai integrációt és hatalomváltást követelő tüntetők ellen irányulnak. A rohamrendőrök és a tüntetők közötti összecsapások két napja folyamatosak.

Péntek  

Az idei évi költségvetésen kívül az államfő – sajtószolgálatának közlése szerint – aláírta azokat a jogszabályokat, amelyek egyebek között tiltják, hogy a demonstrálók sisakokat, maszkokat viseljenek, vagy bármivel eltakarják az arcukat, középületeket vonjanak blokád alá, engedély nélkül öt autónál nagyobb konvojban közlekedjenek, valamint büntetni rendeli a szélsőségesnek minősített cselekmények végrehajtását, illetve az azokra való felbujtást, a fasizmus bűntetteinek igazolását, illetve tagadását. A felsorolt tilalmak megszegői akár több évnyi börtönbüntetéssel is sújthatók.  

Ezen kívül a kormányoldal a megszavazott jogszabályokban egyszerűsítette a parlamenti képviselőkkel szembeni büntetőeljárás megindítását, módosította az EU-párti tüntetőkre vonatkozó, úgynevezett amnesztiatörvényt úgy, hogy az összecsapásokban részt vevő rendvédelmi alakulatok tagjaira is kiterjesztették a felelősségre vonás alóli mentességet, továbbá a rágalmazást büntetőjogi üggyé tették, amit másfél éve azért vontak vissza, mert sajtótüntetéseket váltott ki. Az aláírt jogszabályok között egy arról rendelkezik, hogy büntetőeljárás folytatható a gyanúsítottnak, illetve jogi képviselőjének jelenléte nélkül is, ha a gyanúsított nem hajlandó megjelenni az őt beidéző szervek előtt. Az új szabályok alapján ezentúl csak személyigazolvánnyal vásárolható mobiltelefonos SIM-kártya és futballmérkőzésekre jegy is.    

Az Egyesült Államok és az Európai Unió, illetve EU-tagállamok képviselői aggodalmukat fejezték ki az elfogadott törvényekkel szemben.

Szombat  

Szombaton tiltakozásul az előző nap elfogadott törvények miatt lemondott parlamenti képviselői mandátumáról Anatolij Gricenko volt ukrán védelmi miniszter, aki az ellenzéki Haza (Batykivscsina) párt színeiben jutott be a legutóbbi választásokon a törvényhozásba.  

Az ismert ellenzéki politikus pénteken a Facebook közösségi portálon közölte döntését, azzal indokolva, hogy „Ukrajna és nem Észak-Korea parlamentjébe választották meg képviselőnek”. Nem vagyok képes abban a parlamentben dolgozni, amely az általa elfogadott törvényekkel 45 millió állampolgár alapvető alkotmányos jogait sérti meg, és ahelyett, hogy erősítené a demokráciát és a jog felsőbbségét, diktatúrává változtatja az ukrán államot. Ez elveimmel és értékrendemmel ellentétes – szögezte le Gricenko, aki Viktor Juscsenko elnöksége alatt vezette a védelmi tárcát 2005-2007. között. A Haza frakció egyik vezető politikusa mellesleg a héten közölte, hogy kilép a képviselőcsoportból, mert az utóbbi időben nem tud hatással lenni a frakción belüli döntésekre. Arszenyij Jacenyuk frakcióvezető felszólította, hogy ez esetben adja vissza képviselői mandátumát. Volodimir Ribak házelnök pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy még nem kapta meg Gricenko beadványát mandátuma visszaadásáról.  

Eközben kiengedték a kórházból Jurij Lucenko ellenzéki politikust, Julija Timosenko kormányának egykori belügyminiszterét, aki január 10-án szenvedett fejsérüléseket a rohamrendőrök és a tüntetők között kitört összecsapásban. Első nyilatkozatában arra buzdította a Függetlenség terén tüntetőket, hogy szegjék meg a csütörtökön elfogadott törvényeket, és erővel lépjenek fel a hatalommal szemben, harcoljanak jogaik és szabadságuk védelmében.  

Vasárnap  

Mintegy félmillióan tüntetnek a Majdanon. Oleh Tyahnibok, a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt vezetője fejvédő sisakban jelent meg a színpadon, így tiltakozva az ellen, hogy a jogszabályok egyike megtiltotta a sisak viselését a tömegmegmozdulásokon. A tüntetők között is sokan viseltek sisakot, karneváli maszkot, néhányan pedig fazekat, műanyag vödröt húztak a fejükre, így demonstrálva a fejvédőt tiltó törvény ellen. Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) ellenzéki párt vezetője rendkívüli elnökválasztás kiírását sürgettette.

Hétfő  

Folytatódtak a már második napja szünet nélkül tartó összecsapások a rohamrendőrök és a tüntetők között Kijev belvárosában, ahol a rendvédelmiek gumilövedékekkel, különböző tömegoszlatásra szolgáló gránátokkal, időnként vízágyúval, a másik oldal pedig kövekkel és Molotov-koktélokkal támad.  

Délutánra mindkét oldalon legalább 100-100-an szenvedtek sérüléseket. A városvezetés hivatalos közlése szerint egy tüntetőnek csuklótól amputálni kellett a kezét, három másiknak pedig a szemgolyóját távolították el az orvosok.  

Legalább egy tucat újságíró is megsérült, zömében gránátrepeszektől vagy gumilövedékektől, amelyeket a belügyi alakulatok tagjai lőttek a tüntetők közé. Több helyi média arról számolt be, hogy a rohamrendőrök szándékosan a sajtó munkatársait veszik célba. Az egyik tévécsatorna munkatársa mielőtt megsérült, még videóra vette azt a rendőrt, aki célzott lövést adott le egyenesen rá. Újságírók őrizetbe vételéről és bántalmazásáról is érkeztek hírek.  

Ellenzéki értesülések szerint a belügyi alakulatok mintegy 20 ezer újabb tagját vezényelték a fővárosba, ugyanakkor a belügyminisztérium nem hajlandó elárulni, mennyi rendőr vesz részt a tüntetők elleni ütközetekben. A tüntetők szintén mozgósítást rendeltek el, és önkénteseket toboroznak, illetve visszahívják Kijevbe a vidékre utazott társaikat.  

Közben az ellenzéki politikusok tárgyalni készülnek a vezetéssel. Közzétették alapvető követeléseiket, amelyek szerint előrehozott elnök- és parlamenti választásokat, a Mikola Azarov miniszterelnök vezette kormány menesztését és átmeneti kabinet felállítását, Vitalij Zaharcsenko belügyminiszter büntetőjogi felelősségre vonását, a múlt héten elfogadott, szabadságjogokat sértő törvények megsemmisítését, valamint amnesztiát követelnek kivétel nélkül minden tüntetőnek. El eső követelésre készítettek egy alternatív megoldásként elfogadnák, ha az elnöki jogköröket jelentősen csökkentenék, az államfőválasztást pedig a tervezett időben, 2015-ben tartanák meg.  

Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) párt elnöke követelte, hogy a válság súlyosbodásának megakadályozását célzó tárgyalásokon legyen jelen Viktor Janukovics elnök, és az ott született megegyezések végrehajtásáért személyesen vállaljon felelősséget. Emlékeztetett arra, hogy vasárnap Janukovics személyes találkozójukkor ígéretet tett neki a tárgyalások megkezdésére. „Nagyon fontos, hogy ezek a tárgyalások valódi eredményt hozzanak. Ha a vezetés ismét megszegi az adott szavát, elkerülhetetlen lesz a helyzet további éleződése” – érvelt Klicsko. Az ellenzéki politikus közben videoüzenetben kért minden ukrán állampolgárt, akinek fontos az ország jövője, hogy utazzon a fővárosba, és gyülekezzen a Majdanon.  

Az államfő hétfőn Andrij Klujevet, a nemzetbiztonsági és védelmi tanács vezetőjét nevezte ki a válság rendezésére létrehozott munkacsoport élére. Az ellenzék nem tartja Klujevet megfelelő tárgyalópartnernek, azzal vádolják ugyanis, hogy ő rendelte el a békés EU-párti diáktüntetés november 30-i véres feloszlatását.  

HH/MTI