Emberre is támad, karnyújtásnyira lakik a legveszélyesebb és legnagyobb kígyónk

Életmód - szerző: Kacsúr Tamás

Nem a Szársomlyón is lakó keresztes vipera hazánk legagresszívabb kígyója, és közel sem a legnagyobb. A két métert is meghaladó testhosszú, akár emberre is támadó haragos sikló nem mérges ugyan, de nem ritkán támad a közelébe férkőző emberre.

 

A rejtőzködő életmódú, eurázsiai eredetű hüllő tenyészterülete a Balkán-félsziget, Kis-Ázsia, Irán, Irak, és a Kaszpi-tenger vidéke. Ez a hüllő az egyik legritkább állatfajunk. Magyarország a legészakibb- északnyugatibb elterjedési területe – mondta Babocsay Gergely, a Magyar Madártani Egyesület Hüllővédelmi Szakosztályának megbízott elnöke.

 

Természetes ellenségei leginkább a sünök és a ragadozómadarak, de ezek is csak fiatalabb korában jelentenek veszélyt rá. Étrendjébe rágcsálók, ízeltlábúak valamint kisebb hüllők tartoznak. Előszeretettel napozik a köveken, vagy nyúlik el a fűben, alapvetően menekül az ember elől.

 

[pullquote]Tudta? Magyarországon 16 kétéltű- és 18 hüllőfaj él. (a szerk)[/pullquote]

A fokozottan védett fajnak néhányszor tíz példánya él az egyes területeken, amik közé a Budai-hegység néhány bérce mellett a Szársomlyó is beletartozik. A haragos sikló május végén, június elején párzik, egy hónapra rá a nőstény 6-16 tojást rak az avar, kövek vagy a moha alá. A születésükkor fél méter hosszú fiatal siklók augusztusban vagy szeptemberben kelnek ki.