Nagyobb csökkentés lett volna, ha a piac engedi

Gazdaság - szerző: HH/MTI

Valószínűleg csak a jelenlegi piaci kockázati háttér akadályozta meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsát a 0,25 százalékpontnál nagyobb kamatcsökkentésben, mert az inflációs kilátások egyébként “bőséges” mozgásteret adtak volna a jelentősebb mértékű enyhítéshez – vélekedtek az előző napi kamatdöntő ülésre visszatérő szerdai értékeléseikben londoni pénzügyi elemzők.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgazdászai befektetőknek összeállított szerdai elemzésükben annak a véleményüknek adtak hangot, hogy bár a forint legutóbbi gyengülési hulláma egyelőre nem elégséges a monetáris enyhítési ciklus megállításához, ahhoz azonban igen, hogy az MNB óvatos lépésekkel folytassa az enyhítést.

A ház londoni elemzői közölték: alapeseti forgatókönyvük szerint a monetáris tanács a jelenlegi enyhítési ciklusban 4,50 százalékig csökkenti az alapkamatot. A Morgan Stanley szakértői azzal számolnak, hogy a forint továbbra is nyomás alatt marad – a cég az év végére 320 forint/euró körüli árfolyamszintet vár -, és ebben a helyzetben a monetáris testület a ház szerint “bajosan” tudná jóval 4,50 százalék alá vinni a kamatot.

A Morgan Stanley londoni elemzői “érdekesnek” nevezték szerdai értékelésükben, hogy a kamatdöntő ülésen az MNB nem tett utalást alternatív gazdaságösztönző eszközök alkalmazására. A cég szakértői közölték ugyanakkor azt is, hogy ennek nem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget, és várakozásuk szerint az év későbbi szakaszában már “intenzívebben szóba kerül” az ilyen alternatív eszközök alkalmazása, különösen akkor, amikor már egyértelműen látszik, hogy a magyar gazdaság aktivitása elmarad a hivatalos előrejelzésektől.

A Morgan Stanley elemzői szerint ezt a várakozást támasztja alá az is, hogy a monetáris politika transzmissziós funkciója továbbra is gyenge, mivel – jóllehet devizaalapú hitelezés már évek óta gyakorlatilag nincs – a forinthitelek kiáramlási dinamikája is meglehetősen nyomott.

Ez az egyik oka azoknak a piaci találgatásoknak, hogy MNB esetleg unortodox módszerekkel próbál hitelt juttatni a gazdaságba – vélekedtek a Morgan Stanley londoni közgazdászai.

A Commerzbank – az egyik legnagyobb európai pénzügyi szolgáltató – Londonban ismertetett szerdai értékelése szerint amíg az MNB kitart a fokozatos kamatcsökkentési lépések mellett, addig nem valószínű, hogy az enyhítési ciklus “felesleges” nyomást gyakorol a forintra. Ennél sokkal rosszabb lenne, ha Matolcsy György MNB-elnök hirtelen mégiscsak agresszív és/vagy nem konvencionális monetáris lépéseket tenne; ebben az esetben a mostani kamatdöntés után tapasztalt forinterősödés “gyorsan a múlté lenne” – fogalmaztak a Commerzbank elemzői.

A  cég szakértőinek előrejelzése szerint a 4,00 százalékos alapkamat eléréséig folytatódik az MNB enyhítési ciklusa.

A monetáris tanács keddi kamatdöntő ülése után adott kommentárjaikban más nagy londoni házak szakelemzői is hasonló véleményeket fogalmaztak meg.

Neil Shearing, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza a negyed százalékpontos kamatcsökkentést kommentálva úgy fogalmazott: az a tény, hogy az “új kinézetű” monetáris testület nem hajtott végre még nagyobb kamatcsökkentést, tükrözi, hogy az MNB döntéshozói számára milyen erős korlátot jelent egy esetleges piaci eladási hullám kibontakozásának és különösen a forint további gyengülésének fenyegetése.

Shearing szerint úgy tűnik, hogy a monetáris tanács a 300 forint/euró feletti árfolyamszintek láttán legalábbis egyelőre letett az enyhítési ciklus ütemének felgyorsításáról, tartva a “piaci visszacsapás veszélyétől”.

A szakértő ezzel kapcsolatban kiemelte: a dél-afrikai rand mellett az idén eddig a forint a legrosszabbul teljesítő valuta a felzárkózó térség egészén belül.